Megosztó béremelés
Az augusztustól járó béremelés lehet az egyik fő ösztönzője annak, hogy további három-négy sajátos státuszú kórház dolgozói is szorgalmazzák munkahelyük államosítását. Az ózdi, a nagyatádi, a gyöngyösi és a várpalotai kórház dolgozói ugyanis kimaradtak abból a „korszakosnak” nevezett béremelésből, amely januárig visszamenőleg jár a frissen állami gondozásba vett intézmények alkalmazottainak.
Az említett négy kórházat azonban magáncégek működtetik, a vállalkozások korábban 25 évre kapták meg az intézmények üzemeltetési jogát. Ezek a kórházak hiába látnak el közfeladatot, a magánüzemeltetés miatt a dolgozók nem részesedhetnek a most szétosztott, mintegy 16 milliárd forintos bérrendezési keretből. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a közrádió reggeli hírműsorában a minap erről a problémáról azt mondta, a béremelést szektorsemlegesen hajtották végre, ezért kaphattak pénzt az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és az egyházi intézményeknél dolgozók is, de a magáncégek által üzemeltetett kórházak rendszere egy másik világ.
Hozzátette: tárgyalnak az ilyen jellegű kórházak állami tulajdonbavételéről. Ha ez a folyamat lezárult, akkor kompenzálják az ott dolgozók bérét is. Azt egyelőre nem tudni, hogy miként. Erre a kérdésünkre az államtitkárság sajtóosztálya sem tudta választ. – Nem méltányos és nem is indokolható semmivel, hogy a magánműködtetésű, de közfeladatot ellátó intézményekben dolgozók kimaradtak a béremelésből – mondta lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke, aki egyben az ózdi kórház főorvosa. Mint mondta: a béremelésről szóló törvény kihirdetése előtt egy héttel derült ki, hogy például az ózdi kórházban dolgozók kimaradtak a juttatásból.
– A szövetség nevében ezt szóvá is tettük, kértük a Magyar Kórházszövetséget is, hogy segítsenek. Akkor az államtitkárság azt a választ adta: elkezdődik az állami visszavétel, és a folyamat végén visszamenőleg megkapja mindenki az emelést – mondta. Lapunk úgy tudja: a cégek által üzemeltetett kórházak államosításához jogszabálymódosításra lenne szükség. A jelenlegi szabályok szerint kórházat vagy céget kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) vásárolhat. Működtetnie viszont a GYEMSZI-nek kell, e hivatal viszont nem birtokolhat céget. Információink szerint az érintett kórházak némelyikében – a szükséges jogszabályok hiánya ellenére – már megkezdődött az államosítás előkészítése, így a könyvvizsgálat és a vagyonvizsgálat.
Augusztusban a 130 ezer egészségügyi dolgozó közül 89 962 alkalmazottnak növekedett a havi bére. A legnagyobb emelést, átlagosan havonta 68 ezer forintot az orvosok kaptak. A legkevesebbet a szakdolgozók, nekik tíz- és húszezer forint közötti összeggel kellett megelégedniük. De voltak olyanok is, például a pályakezdő ápolók, a gyógytornászok és a dietetikusok, akik semmit sem kaptak. Több kórházban is érdeklődtünk a béremelés hatásáról. Mint mondták: aki kapott, az örült, akinek meg nem jutott, azon kesergett, hogy vajon ő miért nem érdemelte meg azt a kis pénzt, amikor ugyanazt a kemény munkát végzi, mint bárki más. Béremelést kizárólag az alkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók kaptak.
A szabadfoglalkozású jogviszonyban álló, illetve a vállalkozási, megbízási szerződéssel egészségügyi tevékenységet ellátók nem részesültek az összegből. Egy kórházi osztályon belül is voltak olyanok, akik kaptak béremelést, és olyanok is, akik nem. Megosztotta a kollektívákat az is, hogy az orvosoknak lényegesen több jutott, mint a mellettük „gályázó” ápolóknak. Egy nővér azt mondta, annyira keveset keres a kórházban, hogy hó végén már éhezik. Ha feladja a lakás hiteltörlesztését, már semmire nem jut. Szégyelli a gyerekei előtt, hogy szinte egyáltalán nem tud húst tenni az asztalra.
Bár az egészségügyi kormányzat erőn felüli lépésként értékeli az egészségügyben tíz év óta először történt béremelést, ez az orvosi és a szakápolói migrációt nem állította meg. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint június 30-ig összesen 984 egészségügyi dolgozó, közöttük 542 orvos és 244 ápoló részére állított ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 759 szakember kért igazolást (közülük 469 doktor és 135 nővér).
