Óránkért hatvanezerért jön a tűzoltó, ha nincs közvetlen veszély

A tűzoltók minden esetben kivonulnak, amikor emberi élet vagy anyagi javak kerülnek veszélybe – szögezték le lapunknak a karasztrófavédelem illetékesei annak kapcsán, hogy lapunk értesülése szerint előfordult: egy a fővárosban a hirtelen lezúduló esővíz által elöntött pincéből csak pénzért szivattyúzták volna ki a vizet.

„A műszaki mentés addig tart, amíg az élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekkel az előre látható életveszély, a kárnövekedés bekövetkezése csak a tűzoltóság eszközeivel, valamint szaktudásával hárítható el” – idézte kérdésünkre Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője a beavatkozás szabályait rögzítő BM-rendeletet is.

– Elöntött pincékből és garázsokból a tűzoltók tehát – lakosságvédelmi intézkedésként – akkor szivattyúznak, ha azzal közvetlen életveszélyt hárítanak el – közölte Kisdi Máté fővárosi szóvivő. Emellett akkor is beavatkoznak, ha a víz eltávolításával megelőzhető az ingatlan további károsodása, a közművek, illetve a víz alá került helyiségben levő javak súlyosabb rongálódása. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nagy teljesítményű szivattyúk műszaki adottságaik miatt húsz centinél kisebb vizet nem tudnak eltávolítani.

A tűzoltóknak ugyanakkor tömeges kárbejelentések esetén – úgymond – „súlyozniuk” kell. A fővárosban például egyszerre 230 embert vethetnek be, és a legkisebb egység is négy főből áll. Ez azt jelenti, hogy amikor viszonylag rövid idő alatt száznál több riasztást kapnak, először a közvetlen életveszélyt okozó esetekhez vonulnak ki. Elsőként tehát a vihar által megbontott tetőszerkezetekhez, kidőlt fákhoz és leszakadt elektromos vezetékekhez mennek.

A vasárnap éjszakai vihar során számos pince víz alá került, és sok helyütt szivattyúztak is – közölte Kisdi Máté. Amikor azonban nincs közvetlen veszélyhelyzet, a hatályos szabályok alapján ingyen nem avatkozhatnak be. De akkor sem vonulnak ki, ha csak pár centis a víz, mert annak eltávolításához speciális berendezésre lenne szükség.

Térítés ellenében csak a kiemelt káresetek elhárítása után vállalnak bármilyen munkát – hangsúlyozta a fővárosi katasztrófavédelmi szóvivő. Nincs tehát akadálya annak, hogy azoknak is segítséget nyújtsanak, akiknek az a jogszabályok alapján nem járna ingyen – de ezért már fizetni kell. Miután fél rajnál kisebb erőt nem vethetnek be, a térítési összeget úgy állapították meg, hogy az fedezze a négy ember bérét és a technikai eszközök üzemeltetési költségeit, vagyis: jelenleg bruttó ötven-hatvanezer forintos óradíjat kell felszámolniuk. Ennyi pénzért már egy viszonylag nagy teljesítményű, óránként akár tíz-tizenöt köbméter szállítókapacitású búvárszivattyút is lehet kapni.

A tűzoltók egyébként számos más feladatot is elvégeznek. Ha például a vihar magánterületen álló fát döntött ki, de nem veszélyeztet senkit, fizetség fejében eltávolítják. De az OKF tájékoztatása szerint sok mindenre vállalkoznak: a szolgálat ellátásának veszélyeztetése nélkül minden olyan munkához igénybe vehetik őket, amelyhez rendelkeznek megfelelő eszközökkel és szakértelemmel – s persze megfizetik a nem túl alacsony óradíjat.

Meglepő ugyanakkor, hogy azokat az állatokat ingyen mentik ki szorult helyzetükből, amelyek saját erőből nem képesek szabadulni. Kiemeltek már gödörbe esett lovat, szennyvízaknába zuhant tehenet, hoztak ki jeges vízből kutyát, de segítettek faágak közé akadt vagy éppen a Dunába esett macskán is.

Akcióban Szentendrén hétfőn
Akcióban Szentendrén hétfőn
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.