„Magyarország érdeke, hogy a gyógyszertárak a patikusok tulajdonában legyenek” – mondta a kormányfő az MTI tudósítása szerint szombaton a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségével folytatott konzultáció után. Hozzátette: vállalta, hogy az állam „megteremti a pénzügyi alapot a patikusok számára, hogy visszavásárolhassák, reményei szerint gyorsabban, mint tervezik, a patikák többségét”. Az alap kereteiről tárgyalásokat kezdenek az érdekképviselettel. A miniszterelnök, mint mondta, támogatott, hosszú lejáratú, alacsony kamatozású, türelmi idővel induló kölcsönt ajánlana az érintett gyógyszerészeknek. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a kamara nélkül a kormány nem tudott volna hozzálátni a patikaliberalizáció súlyos hibájának kijavításához. Orbán szerint „egyikük sem tudott felidézni olyan nemzetközi példát, amikor egy liberalizációs folyamat megindulása után (...) sikerült volna egy társadalomnak közös erővel visszafordítani” egy ilyen folyamatot az egészségügyben; Magyarországon ez azonban megtörtént, és a kabinet reményei szerint hamarosan sikeresen be is fejeződik. Hangsúlyozta, hogy a patikaműködtetés alapvetően nem kereskedés, hanem hivatás. A kormánynak ezért fontos, hogy azoknak, akik ezt a hivatást gyakorolják, meglegyen az anyagi és egzisztenciális biztonságuk, a szolgáltatásuk pedig így garantáltan jó minőségű legyen.

Orbán Viktor gyógyszertárban

Az Orbán-kormány az első intézkedései között számolta fel a patikaliberalizációt, az erről szóló törvény szerint pedig 2017. január elsejéig minden patikában az ott dolgozó gyógyszerésznek kellene birtokolnia a vállalkozás 51 százalékát, méghozzá oly módon, hogy az első 25 százalékos tulajdonrészt 2014 januárjáig meg kell szerezniük az érintetteknek. E szabályozás szerint egy gyógyszerésznek csak egyetlen patikája lehet a jövőben, így mindazoknak, akiknek több gyógyszertárban van tulajdonrészük, azt el kell adniuk. Hasonló tulajdonrész-eladásra kényszeríti a jogszabály a patikaláncok tulajdonosait is. Amely patikavállalkozásban határidőre nem történik meg a tulajdonrész átrendezése, azt bezárják. A Népszabadság úgy tudja: mintegy 800-1200 patikavállalkozást – zömében láncban működtetett gyógyszertárat – érinthet a kényszereladás. Köztük sok olyan tulajdonrész is van, amelyet egyszer már az ott dolgozó patikus maga adott el a jelenlegi működtetőjének. Most viszont ismét visszavásárolhatná a rendszerváltáskor egyszer már ingyenesen megkapott és egyszer már értékesített üzletrészét.

Kikényszerített adásvételnek, a magyar családi vállalkozások és a magántulajdon elleni támadásnak ítéli mindezt Harmatha Levente pécsi gyógyszerész. A kilenc patikából álló családi vállalkozás tulajdonosa meglehetősen furcsállja, hogy mindezt ráadásul az adófizetőkkel finanszíroztatná a kormány. Kérdésünkre úgy fogalmazott: ennyi erővel a lovardákat a lovászoknak, a kórházakat meg az orvosoknak kéne átadni hasonló módon. Mint mondta, fölháborítja, hogy a jogszabálytervezet arra kötelezné, hogy adja el a patikáit. Ez ahhoz hasonlít, mintha valakit arra kérnének, hogy mondjon le a lakása, a nyaralója, tehát a vagyona 51 százalékáról egy olyan helyzetben, amikor az sem biztos, hogy piaci árat kérhet érte. Hiszen megegyezési kényszer van, ha nem sikerül az árról megalkudniuk, visszavonják a működtetési engedélyt. Szerinte az egész semmi egyébre nem jó, mint hogy bezárjon több száz patika, és ezzel nagyobb jövedelemhez jussanak a többiek.

A Széll Kálmán Terv nyomán a gyógyszerpiacról kivont összeg a patikák bevételeit sem hagyta érintetlenül. Csak a generikusgyógyszer-program kiszélesítése 10-15 százalékkal csökkentette a 36-38 milliárdos patikaiárrés-bevételt. Azaz: egyre kisebb tortán kell osztozniuk a gyógyszertáraknak, emiatt mind több üzlet veszteséges. Egyes szakértők azt is kétségbe vonják, hogy a kedvezményhez jutó gyógyszerészek akarnak-e élni vásárlási jogukkal, hiszen ki áldozna tőkét – még ha olyannyira kedvezményesen juthat is hozzá a patikájához – egy erősen veszteséges üzletbe.