„Számomra nyilvánvaló, hogy az Orbán-kormány valójában csak a gazdasági szankciók nyelvéből ért. Senkinek se legyen illúziója: a befektetők figyelmét nem kerüli el, ha az Egyesült Államok kormánya egy nap kinyilvánítja, hogy Magyarországot már nem tartja stabil demokráciának” – éppen egy éve nyilatkozott így Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora a 168 Órának a magyar választójogi törvény előkészületei kapcsán, miután Thomas O. Melia amerikai külügyi helyettes államtitkárt – aki Magyarországot bírálta a demokráciadeficit miatt – Deutsch Tamás szalonképtelen, trágár szavakkal minősítette („Ki a … az a Thomas Melia?”).

Gati jónak látta tudatni, hogy Melia véleménye valójában a Fehér Ház véleménye is. „Abba, hogy egy kormány milyen gazdaságpolitikát folytat, Amerika soha nem fog beleszólni. Szót emel viszont a demokráciáért és az emberi jogokért. A mostanihoz hasonló ellenérzéseket legfeljebb Csurka István állásfoglalásai váltottak ki a rendszerváltás után” – mondta tavaly augusztusban. Charles Gati a Melia-affér kapcsán Szijjártó Pétert is „példátlanul tudatlannak, erőszakosnak és beképzeltnek” minősítette.

Nos, a héten Szijjártó Péter – immáron nem Orbán Viktor szóvivőjeként, hanem a külkapcsolatokért és a külgazdaságért is felelős államtitkárként – háromnapos látogatásra Washingtonba utazott. Amerikai nagyvállalatok vezetőivel ismerteti a kormány munkavédelmi akciótervét. Olyan cégek vezető munkatársaival találkozik, mint a General Electric, a Delphi, a Citigroup és az Oracle – e cégek Magyarországon is jelen vannak.

„Azt szeretnénk elérni, hogy amikor ezen vállalatok bővítésről döntenek, Magyarország az esélyesek között szerepeljen, valahol ott legyen a lista elején” – nyilatkozta. A háromnapos látogatás egyik legpikánsabb momentuma: Szijjártó azt tervezte, hogy beszél Thomas O. Meliával is. (Arról semmilyen információ nem szivárgott ki, hogy mi hangzott el Melia és Szijjártó Péter között.)

A miniszterelnök és a politikai tárgyaló

„A sherpa közreműködése. Imázsa is a sherpa-imázs” – így kommentálta Szijjártó Péter amerikai látogatását, külügyi és külgazdasági államtitkári színre lépését egy volt kormánytag. Ezalatt nyilván azt értette, hogy az államtitkárra a diplomáciai partnerek és a gazdasági-pénzügyi élet meghatározó szereplői úgy tekintenek, mint a magyar miniszterelnök közvetlen politikai bizalmasára. (A sherpa a brüsszeli politikai zsargonban a döntéseket előkészítő/befolyásoló „alcsoport”, szakértő, megfigyelő – A szerk.) E kormánytag szerint Orbán Viktor a politikai kormányzás jegyében „elnöki” vagy „Élysée-típusú” kormányzás felé indult.

Az intézményi szint nem változott, de cserélődtek a szerepek: a külügyi irányvonalat formálisan Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt határozza meg, de a valóságban – Szijjártó Péteren keresztül – maga a miniszterelnök. (A magyar diplomácia vezetőjének és a fideszes külügyi parlamenti államtitkárnak is jók a transzatlanti kapcsolatai, mégis Szijjártó Pétert küldte Orbán Viktor a tengerentúlra.) A miniszterelnöki akarat pedig egydimenziós, nem tűri sem az alternatív döntéshozó rendszereket, sem a szakavatott, kompetens szereplőket.

– Akik az olyan aduászokhoz szoktak, amilyen Juhász Endre, az Európai Bíróság bírája, volt uniós nagykövet vagy Balázs Péter volt EU-biztos, rácsodálkozhatnak egy volt miniszterelnöki szóvivő személyére – mondta egy kormányközeli személyiség, aki Martonyi Jánost és Gottfried Pétert, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadóját is tapasztalt, rutinos tárgyalónak nevezte, szemben a protokoll- és politikai feladatokat teljesítő Szijjártó Péterrel.

Az sokak számára rejtély, hogy a miniszterelnök miért nevezte ki Szijjártót külgazdasági államtitkárnak is. Egy miniszterelnökségi forrásunk „városi legendának” minősítette azt a feltételezést, hogy a volt szóvivő panaszt tett volna Orbán Viktornak azon híresztelések miatt, amelyek szerint valójában „lefokozták” az államtitkári kinevezéssel.

– A modell ugyanaz, mint a külügyek esetén: a miniszterelnök százszázalékos befolyással akar lenni a külgazdaságra, hiszen ma ez határoz meg mindent az EU-ban és világviszonylatban egyaránt – mondta forrásunk. Így nem meglepő: annak ellenére, hogy a Kína- és orosz kapcsolatokért felelős kormánybiztos Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, nyolc gazdasági vegyes bizottság (magyar–török, magyar–kuvaiti, magyar–azeri, magyar–szerb, magyar–vietnami, magyar–szlovák, magyar–macedón és magyar–montenegrói) élére Szijjártó Pétert nevezte ki Orbán Viktor. Viszont állítólag menesztették Becsey Zsoltot, a miniszterelnök külgazdasági tanácsadóját, holott a több nyelven beszélő közgazdász Brüsszelben is elismert személyiség, s ő vezényelte le például az Opel- és az Audi-beruházást. Nem véletlen: nemzetgazdasági államtitkár azóta sincs a Matolcsy-tárcánál.

Szijjártó Péter közgazdász, sportmenedzsmentet is hallgatott az egyetemen, és kiválóan beszél angolul. Viszont nincs nemzetközi tárgyalási tapasztalata.

„Erre nincs szükség. Politikai tárgyalónak kell tekinteni akkor is, ha neves európai multinacionális cégvezetőkkel konzultál. És addig a pontig tárgyal, amíg a miniszterelnök színre nem lép” – mondták lapunknak a háttérben. Amikor Szijjártó Péter ellenzékben Orbán Viktor pártelnök stábfőnöke volt, csapatának egyik munkatársa azt mondta: „Mi kicsit szálkásabbak vagyunk. De nem utasítunk, csak kérünk. Mi udvarias fiúk vagyunk”.

– És tényleg udvarias fiúk lesznek a tárgyalásokon. Azzal a felütéssel, hogy az EU-nak és az üzleti világ szereplőinek is hozzá kell szokniuk, hogy Orbán Viktor nem a nyugatias tárgyalási protokoll szerint játszik. Váratlanul és az utolsó fázisban húz elő lapokat. Ehhez az unortodox tárgyalási technikához, a szokatlan „táncrendhez”, pávatánchoz” van szüksége a Szijjártó Péterhez hasonló, „százszázalékosan megbízható” politikai munkatársakra, akiknek a felhatalmazása széles spektrumú, de nincs mögöttük százfős szakmai apparátus – mondta egy szakértő.

Ide tartozik, hogy a napokban munkatársunk megjegyzésére, miszerint az Orbán Viktor által alkalmazott, kézi vezérelt gazdaságpolitikának kissé oroszos a színezete, a kormányoldalról egy parlamenti képviselő úgy reagált: gáz és olaj nélkül nehéz putyinizmust csinálni.

Magyarázat más perspektívából

Amerikai zsidó szervezetek vezetőivel tárgyalt a háromnapos washingtoni látogatáson tartózkodó Szijjártó Péter. Az államtitkár a megbeszélések után azt hangsúlyozta: a szervezetek üdvözölték a magyar kormánynak az antiszemitizmus ellen tett eddigi lépéseit. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kiemelte: a zsidó szervezetek képviselőivel egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos az antiszemitizmus elleni fellépés. – A szervezetek felajánlották együttműködésüket a kormánynak minden olyan kérdésben, amely az antiszemitizmus visszaszorításához vezethet – számolt be Szijjártó Péter, aki beszélt arról is, hogy a kormány elmúlt két évben tett intézkedéseit illetően „amerikai perspektívából talán magyarázatra szorul” az, hogy 2011-ben egy európai uniós tagállamnak új alkotmányra volt szüksége. Szijjártó Péter arról számolt be washingtoni tárgyaló feleinek, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan közép-európai állam a posztkommunista országok közül, amely a rendszerváltoztatás után nem tudott új alkotmányt elfogadni. Szijjártó végül azt közölte: az új magyar külpolitikában és az Egyesült Államok törekvéseiben több közös cél is van, amelyek erősítik egymást. (Hírösszefoglalónk)

Orbánnál az IH

Martonyi János külügyminiszter szerint az elmúlt két évben kedvező tapasztalatokat hozott, jól működött a brit modell alapján kidolgozott rendszer, amelyben az Információs Hivatal a Külügyminisztérium irányítása alá tartozott. A tárcavezető korábban egy meghallgatáson azt mondta: várhatóan jól működik majd az a megoldás is, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá kerül a hivatal, hiszen az általa szerzett információkra több tárca is igényt tarthat, ami indokolhatja a központi irányítás alá vonását. A miniszterelnök irányíthatja a jövőben a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt, és közreműködhet ebben a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, jelenleg Lázár János.