Mivel Szlovákia a Fenyő-gyilkosságban való részvételéért adta ki 2001-ben Rohácot Magyarországnak, ahhoz, hogy más bűncselekményekkel is meggyanúsítsák, a szlovák hatóságok hozzájárulása kell, azaz abban az ügyben is ki kell adniuk Magyarországnak. Az, hogy Magyarország az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban is kérte Rohác kiadását, azt jelenti, hogy Jozef Rohác immár hivatalosan is az Aranykéz utcai robbantó.

Az 1998. július 2-án délben négy emberéletet követelő és több mint húsz sebesülését okozó bombamerényletről már évekkel ez előtt tudni lehetett, hogy az alvilágban Patkány, Fogorvos vagy Takarító néven ismert Jozef Rohác és csapata az esemény előtti napokban járt a helyszínen, majd közvetlenül a robbanás után szlovák diplomata-útlevéllel felszerelkezve sietve távoztak a nagykörúti Béke Hotelből. Máig nem tudni, hogy ha már akkor ilyen sok és konkrét információja volt róluk a rendőrségnek, miért kellett 14 évet várni, hogy összefüggésbe hozzák őket a merénylettel.

Rohác és csapata több 1998 tavaszán végrehajtott robbantással és merényletkísérlettel összefüggésben is gyanúba keveredett. Az akkor még ellenzékben lévő Fidesz és FKGP irodái és politikusaik lakásai ellen végrehajtott támadásokat azonban – a témában Szlovákiában folytatott parlamenti vizsgálat megállapításai szerint – az akkori szlovák titkosszolgálat, az SIS megbízásából hajtották végre.

Az Aranykéz utcai pokolgépet – amelynek robbanóanyaga ugyanolyan danubit volt, mint amilyet a politikai merényletekhez használtak – a rendőrségi mostani álláspontja szerint Boros Tamásnak szánták, a többiek csak rosszkor voltak rossz helyen. Borosnak pedig állítólag azért kellett meghalnia, mert együttműködött a rendőrséggel az illegális olajügyek felderítésében, de nemcsak egyszerűen elárulta egykori olajos üzlettársait, partnereit, hanem úgy tette tönkre őket a rendőrség segítségével, hogy közben az ő olajügyletei mesés hasznot termeltek számára.

A múlt szombaton látványos kommandós akció keretében egy budai villában őrizetbe vett, majd már másnap letartóztatott Portik Tamás a rendőrség szerint felbujtója volt a merényletnek, tettét minden bizonnyal a bosszú motiválta. Ezenkívül őt gyanúsítják az 1996. november 1-jén az óbudai Ladik utcában Prisztás József sérelmére elkövetett gyilkossággal is, amelyet szintén felbujtóként követett volna el a gyanú szerint. Portik, miként megírtuk, abszurdnak tartja a vádakat, és nem tett vallomást, sőt panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen.

Információink szerint ugyanakkor a nyomozó hatóságok gőzerővel keresik a bizonyítékokat Portik Tamás „érintettségére” több, rég megoldatlan ügyben. Ezek közé tartozik a kevéssel Prisztás József lelövése után történt Cinóber-gyilkosság, a Totka Pál halkereskedő súlyos sérülésével végződött merényletkísérlet és a Fenyő-gyilkosság, amelyben a gyanú szerint Portik volna Rohác megbízója.

Több független forrás is összefüggést sejtet a két hónapja kirobbant rendőrségi korrupciós botrány és a szombati őrizetbe vételek között. Úgy sejtik, Vizoviczki László és a neki illegális védelmet biztosító rendőri vezetők lefogása után átrendeződtek az erőviszonyok az éjszakában. Többen elérkezettnek látták az időt, hogy korábbi sérelmeik megtorlásaként vagy mert úgy látták, „most számukra előnyös alkut tudnak kötni a rendőrséggel”, beszélni kezdtek. Miután az elmúlt években Portik Tamás és több társa folyamatosan a hatóságok célkeresztjében volt, egyre több információ gyűlt össze múltbeli dolgaikról és jelen ügyeikről egyaránt. A bulvársajtóban olyan hírek is lábra kaptak, hogy a Vizoviczki-ügy szereplői közül dobta fel valaki Portikot, egyesek szerint maga Vizoviczki.

Az előzetesben lévő vállalkozó, aki csak Budapesten több mint három tucat szórakozóhelyben bírt valamilyen szintű érdekeltséggel, ügyvédje útján lapunknak azt nyilatkozta: nem állt kapcsolatban Portik Tamással, nem volt tudomása a dolgairól, s egyik ügyben sem érintett semmilyen formában azok közül, amelyekkel összefüggésben gyanúsítottként hallgatták ki őt.

1998. július 2., Budapest, Aranykéz utca