„Az új Btk. elfogadása során nagy vita volt arról, hogy a különösen súlyos, emberi élet ellen irányuló bűncselekmények esetében visszahozzuk-e a magyar büntető törvénykezésbe a halálbüntetést. (...) Elfogadhatatlanok azok az ellenérvek, amelyek azt kívánják bizonygatni, hogy az állam nem jogosult az emberi élet elvételére” – ez áll a Kisgazda Polgári Szövetségpárt közleményében.

Szerintük az új Btk. biztosítja az önvédelem jogát, ami azonban felveti a kérdést, hogy ha az egyén jogosult saját védelmére, akkor az állam miért nem rendelkezik azzal a szükséges eszközzel, ami lehetővé teszi, hogy „emberségükből kivetkezett bűnözőkkel szemben alkalmazza a halálbüntetést”. Hozzáteszik, hogy „a Kisgazda Parlamenti Képviselők az őszi ülésszakban ismételten a törvényhozás elé kívánják hozni a büntető törvénykönyv olyan megváltoztatását, ami lehetővé teszi a halálbüntetés visszahozását.”

A Kisgazda Polgári Szövetségpártot Turi-Kovács Béla fideszes képviselő vezeti, a szöveg pedig Bándy Kata meggyilkolására utal. De nem csak Turi-Kovács Béla támogatja a halálbüntetés visszaállítását a Fidesz-frakcióban.

Még májusban szólalt fel egy másik kormánypárti politikus, Boldog István, hangsúlyozva: nincs egyedül a frakcióban azzal a véleményével, hogy újra be kellene vezetni a halálbüntetést. Június elején aztán Rogán Antal frakcióvezető közölte, képviselőik között ugyan szóba került a kérdés, de a frakció nem támogatja a szigorítást.

A Jobbik szintén idén májusban nyújtotta be az új büntető törvénykönyvhöz módosító javaslatát, hogy az emberölés bizonyos eseteit lehessen halállal büntetni. Répássy Róbert fideszes igazságügyi államtitkár az alkotmányügyi bizottságban úgy reagált, hogy ez az alaptörvénnyel és legalább három, Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezménnyel is ellentétes lenne. Ráadásul nemcsak az unió tagállamaiban, hanem az Európa Tanács negyvenhét államának egyikében sincs ilyen büntetés, így Európa – Fehéroroszország kivételével – „halálbüntetés-mentes övezet”.

Magyarországon 1990 óta nincs halálbüntetés. Ennek ellenére az elmúlt húsz évben többen is kezdeményezték a bevezetését. Legtovább Tóth Tamás, Sárszentmihály volt polgármestere küzdött a szigorításért, akinek fiát 1992 őszén gyilkolták meg. A volt polgármester többször gyűjtött aláírásokat és éhségsztrájkolt is a halálbüntetés visszaállításáért.

Bár csak néhány kutatás készült a témáról a rendszerváltás óta, ezekből az derült ki, hogy a magyarok többsége támogatna egy ilyen lépést, tegyük hozzá: hasonlóan más volt szocialista országok lakosaihoz.

– A halálbüntetés visszaállításának semmilyen realitása nincs, a képviselők csak rettenetes hozzá nem értésüket bizonyítják ezzel a felvetéssel – mondja Lövétei István alkotmányjogász. Hozzáteszi: a halálbüntetésnek nincs visszatartó ereje, „Bándy Kata gyilkosa sem lamentált azon, hogy ha ezért csak húsz évet kap, akkor megteszi, de ha kivégzik, akkor nem”. Az alkotmányjogász szerint a másik komoly érv a halálbüntetés ellen, hogy az igazságszolgáltatás nem tévedhetetlen.

– Számos olyan esetre derült fény az Egyesült Államokban, amikor utólag, DNS-vizsgálat segítségével bizonyosodott be, hogy nem a valódi elkövetőt végezték ki – emlékeztetett. Lövétei István hozzáfűzte, hogy ez a szankció sérti az emberi jogok európai egyezményét, amely egyértelműen leszögezi, hogy Európában nincs halálbüntetés. A TASZ álláspontja szerint a halálbüntetést csak akkor lehetne ismét bevezetni itthon, ha a képviselők kétharmadának szavazatával módosítanák az alkotmányt, valamint a magyar állam egyoldalúan felmondaná a vállalt nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, és letenne arról, hogy az EU tagja legyen. „Mindez azt jelentené, hogy Magyarország nem fogadja el az európai jogfelfogásban mára megkérdőjelezhetetlenné vált elveket, és magát nem tekinti a közös európai jogi kultúra részesének” – írják egy korábbi állásfoglalásukban.