Rakétákat, lőszereket ad el a honvédség
A szaktárca lapunk kérdésére közölte: darabszám szerint a legtöbbet (több mint ötmilliót) gépkarabély- és egyéb lőszerből értékesített a magyar honvédség, de sokat (több mint tízezret) adtak el SZ–5 típusú repülőgép-fedélzeti rakétából is. Az eladott inkurrens fegyveranyagok listáján szerepel még huszonöt gépágyú, különféle kézifegyverek és gyújtóbombák, pisztolyok és úgynevezett optikai eszközök is.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a honvédelmi célra felesleges ingóságokat, így a fegyverzeti, fegyvertechnikai eszközöket és harcanyagokat is nyilvános pályázat lebonyolításával értékesítik. A jogszabály által meghatározott kivételes esetekben sor kerülhet zártkörű pályáztatásra, vagy versenyeztetés mellőzésével történő értékesítésre is. Kérdésünkre a HM azt hangsúlyozta: az értékesítés során alapvető kérdés – és erről az ajánlatban nyilatkozni szükséges –, hogy a vevő hazai vagy külföldi végfelhasználásra vásárolja-e meg az adott ingóságokat. Akár hazai, akár külhoni a célállomás, a szükséges engedélyeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) adja ki. Utóbbi a végfelhasználói nyilatkozat kapcsán az engedély kiadását akár meg is tagadhatja, például abban az esetben, ha az adott fegyverzet valamilyen embargóval sújtott országba kerülne. Ilyen például Azerbajdzsán, Belarusszia, Dél-Szudán, Elefántcsontpart, Irak, Irán, Szíria, Kongó, Libanon vagy éppen Kína.
Arra a kérdésünkre, hogy mely földrészek, országok jutnak hozzá a feleslegessé vált magyar fegyverzetekhez, és a HM miként tudja vagy akarja nyomon követni az eszközök későbbi – védelempolitikailag kérdéses – felhasználását, a szaktárca azt közölte: a Honvédelmi Minisztérium számára „nem minden esetben ismertek” a haditechnikai eszközök úgynevezett végfelhasználói. Ez utóbbi indoka elsősorban az, hogy a kivitelt a MKEH vizsgálja és engedélyezi. „Minden olyan célterület, ország magyarországi képviselője részt vehet a honvédelmi célra felesleges ingóságok értékesítési eljárásaiban, mely részvételét az MKEH engedélyezi. A vevők további vizsgálata kapcsán a HM-nek nincs kompetenciája, és az nem is lenne indokolt vagy szükséges” – fogalmazott lapunk kérdésére a szaktárca.
A Honvédelmi Minisztérium gazdasági társaságai az értékesítésekben megbízotti jogkörben nem jártak el, de vételi ajánlattevőként viszont részt vehettek és vettek is az eljárásokban. Legutóbb például különféle élelmezési anyagokat és kiselejtezett harci járműveket vásárolt közel hétmillió forint értékben a HM-től a minisztérium egyik saját cége, az Arcom. Ezzel együtt arra is van példa, hogy a szaktárca egyik cége az értékesítésben is részt vegyen: a feleslegessé vált honvédségi ingatlanokat például – megbízási jogviszony keretében – jelenleg a HM Ei Zrt. készíti elő. Az említett HM-cégek egyébként komoly, több százmilliós bevételt nyernek a fegyvereladásból és fegyverhez, fegyverzethez köthető szolgáltatásokból. Ezek földrészenkénti megosztása is érdekes: a HM Arzenál Zrt. például a kormányváltás óta több mint félmilliárd forintnyi bevételt könyvelhetett el belföldön, de ennél is többet (több mint hatszázmilliót) nyert bevételként Ázsiában. Ennek egyébként elsődlegesen az az oka, hogy a magyarok segítik a régi, szovjet alapú indiai radarok működtetését és modernizálását, de szintén magyar HM-cég (a HM Currus) javítja az indiai hadsereg T–72-es harckocsijait is. A HM Arzenál további négymillió forintnyi bevételt számolhatott az elmúlt években európai megbízásokból, az amerikai kontinensen alig félmillió volt ugyanez az összeg.
A Honvédelmi Minisztérium a Népszabadság kérdésére elmondta: a korábbi tömeghadsereg leépítése során feleslegessé vált ingóságok jelentős részének értékesítése az elmúlt években már megtörtént. „A jelenleg rendelkezésünkre álló, a közeljövőben értékesíteni tervezett ingóságok közül kiemelkednek értékükben a MiG–29 típusú repülőgépek, alkatrészeik, tartalék hajtóműveik és fegyverzetük, a Mi típusú helikopterek, L–39 típusú kiképző repülőgépek, valamint a T–72 típusú harckocsik” – tájékoztatta lapunkat a HM. Az ezekből befolyó bevételeket a tárca a honvédség technikai modernizációjára használja fel.
