Kínos ügy: családfakutatás a Mazsihisznál
A botrányt kirobbantó Radnóti Zoltán, a XI. kerületi, lágymányosi körzet rabbija nem vitatja, hogy komoly ellentéteik voltak, de ezeknek – bizonygatja – semmi közük a kérdéses ügyhöz.
A fölöttébb kínos és alighanem sokak jó ízlését sértő eset első hullámai tavaly decemberben, a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) közgyűlésén érték el a nyilvánosságot. A sajtó ekkor értesülhetett arról, hogy Egri Oszkár előzőleg leköszönt a XIII. kerületben, a Hegedűs Gyula utcai körzetben viselt hitközségi elnöki tisztségéről. Méghozzá azért, mert az a vád érte, hogy becsapta az általa képviselt közösséget: csak apai ágon zsidó.
Az évezredes vallási törvények alapján Egri Oszkár nem felel meg a zsidóság kritériumainak – jelentette be kissé feszengve a decemberi közgyűlésen Löwy Tamás, a Hegedűs Gyula utcai körzet rabbija. Egri Oszkár visszautasította az állítást. Kitért arra, hogy amikor ügyvédként eljárt a Magyar Gárda elleni perben, és több száz bakancsos fenyegető jelenlétében kellett elhagynia a bíróságot, akkor senkinek nem jutott eszébe firtatni, tényleg zsidó-e. „Senkinek nincs joga megkérdőjelezni a zsidóságomat” – mondta, és jelezte, hogy feljelentést fog tenni.
Radnóti Zoltán nem rettent vissza. „Kizárólag legálisan hozzáférhető adatokkal dolgoztunk. Fél éven át nyomoztunk, biztosra akartunk menni” – idézi fel az előzményeket a rabbi. A levéltári kutatásokba időnként többen is beszálltak, de az aprómunka nagy részét egyik barátja, a lágymányosi körzet hitközségi vezetőségi tagja végezte.
És hogy egyáltalán miért vágtak bele? Radnóti közlése szerint eleve gyanús volt, hogy Egri Oszkár milyen sok helyen hivatkozik a zsidóságára: „mintha kompenzálni próbálna valamit”. A rabbiképző honlapjára feltett szakmai önéletrajzában például a héber nevét is feltüntette. Mindez azonban kevés lett volna az idő- és pénzigényes, generációkra visszatekintő családfakutatás megkezdéséhez. „Kaptunk egy fülest” – ismeri el.
Az ősi törvények és a hitközségek alapszabályai teljesen egyértelműen fogalmaznak. Vallási értelemben az a zsidó, akinek az anyja zsidó – hangsúlyozza Radnóti. Lehetőség van betérésre is, de – teszi hozzá – Egri Oszkár nem kívánt élni a felajánlott rabbinikus segítséggel.
Elméletileg az egyszerű hitközségi tagsághoz is be kell mutatni a szükséges papírokat, a gyakorlatban viszont csak akkor veszik szigorúbban az előírásokat, ha az illető valamilyen tisztségre pályázik. A Hegedűs Gyula utcai körzetben – mondja Radnóti Zoltán –feltehetően föl sem merült, hogy Egri Oszkárral problémák lehetnek. Hisz a zsidó közélet befolyásos szereplőjéről van szó: mindenki tudta róla, hogy a Mazsihisz jogi képviselője. Pedig ez nem felekezeti pozíció, a betöltéséhez elvileg sem vallási, sem származási kritériumnak nem kell megfelelni –hívja fel a figyelmet a rabbi.
Időközben Egri Oszkár tartotta a szavát, és valóban feljelentést tett személyes adattal való visszaélés miatt.
Nehezen tudnánk hasonló esetet említeni a magyarországi demokrácia történetéből. Radnóti Zoltánt rabbi létére beidézték a rendőrségre, és rabosították: bűnügyi fotókat készítettek róla, ujjlenyomatokat vettek tőle. A Mazsihisz rabbitestületének képviseletében Deutsch Róbert főrabbi kiállt Radnóti mellett, Radnóti pedig az eljárás és a gyanúsítás ellen panaszt emelt az ügyészségen.
„A bűncselekménnyel való gyanúsítás súlyosan sérti a hatályos Alaptörvényben foglalt állam és egyház szétválasztásának elvét. Én, mint rabbi, az egyházi törvényeknek megfelelően jártam el, amikor rabbi kollégámnak jeleztem, hogy valaki a vallási törvények megsértésével vesz részt zsidó liturgikus eseményeken. Ebben az ügyben az államnak nincs joghatósága, mert nem kényszeríthet engem, hogy a vallási törvényt megszegjem, mert ez Alaptörvénybe ütközne” – írta Radnóti. (Társa és barátja gyanúsítottként szintén idézést kapott a rendőrségre. Ő más indoklással tett panaszt, amit az ügyészség elutasított. Radnóti beadványát még nem bírálták el.)
Egri Oszkár már csak papíron a Mazsihisz jogi képviselője. „Decemberig szerződésem van, kapom az ügyvédi díjat, de kollégámmal együtt nem kell bemennem. Inkább fizetnek, csak ne lássanak…” – konstatálja. Radnóti Zoltán közlésével szemben Egri Oszkár azt állítja, hogy semmiféle „rabbinikus segítséget” nem ajánlottak fel számára. Ellenkezőleg, a rabbik mindent elkövettek, hogy ellehetetlenítsék: „a világiak védtek, a rabbik támadtak”.
Változatlanul méltatlannak és igaztalannak tartja a vele szemben felhozott vádakat, de kegyeleti okokból, édesanyja emlékének adózva nem szeretne részletekbe bocsátkozni. „Furcsa, hogy több mint tizenkét évig, amíg a Mazsihisz képviselőjeként a közösségért dolgoztam, senkinek nem volt baja a származásommal” – jegyzi meg. Számos olyan esetről tud, amikor nem zsidók szándékosan adták ki zsidóknak magukat. „Annak idején, amikor mindenki menekülni próbált Romániából vagy a Szovjetunióból, egy karton Marlboróért lehetett olyan származási igazolásokat venni, amelyek elengedhetetlenek az izraeli letelepedéshez. Nálunk, Magyarországon egy-kétezer dollár volt a tarifa. Senkit nem hurcoltak meg” – meséli Egri Oszkár. Neki sem okozna gondot beszerezni a papírokat, de „tőlem távol áll, hogy ilyen alantas eszközökhöz nyúljak. Mert, ugye, elég akár egy elkallódott üknagymama is. Szóval tragikomikus ez az egész 2012-ben.”
Az ügyvéd személyes konfliktusokkal magyarázza, hogy „hadjárat” indult ellene. Egyetlen példa: pár hónappal a 2010-es önkormányzati választások előtt Molnár Gyula szocialista polgármester 15 millió forintos támogatást ígért annak a lágymányosi zsinagógának a bővítéséhez, ahol Radnóti Zoltán a rabbi. Egri Oszkár több szempontból is kifogásolhatónak találta az ajánlatot, ezért a Mazsihisz részéről nem volt hajlandó ellenjegyezni a szerződést.
A kétségkívül meglévő ellentéteket – amelyek egyebek mellett a Kozma utcai zsidó temetőben feltárt korrupciós ügyek kapcsán is előjöttek – Radnóti Zoltán szerint kár belekeverni a mostani vitába. Egyébként is, a Molnár Gyulát váltó új polgármester, a fideszes Hoffmann Tamás gondoskodott róla, hogy a lágymányosi hitközség megkapja azt a bizonyos 15 milliót. A kibővített zsinagógát idén tavasszal avatták.
„Egri Oszkárral szemben nincs bennem se harag, se bosszúvágy. Rabbiként az alapszabályban rögzített munkaköri kötelességem, hogy fellépjek a visszaélések ellen” – mondja Radnóti, aki a végére hagyja a legfontosabb körülményt. A Mazsihisz berkeiben az a hír járta, hogy Zoltai Gusztáv, a nyolcvan felé közelítő ügyvezető igazgató Egri Oszkárt szemelte ki utódjának. „Nem engedhettük meg, hogy olyan ember legyen a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, aki félrevezette a zsidó közösséget. Időben lépnünk kellett.”
Másfelől Radnóti Zoltánról nem lehet azt állítani, hogy minden idegszálával a feszültségek enyhítésére koncentrálna. A blogján keresetlen szavakkal minősíti Egri Oszkárt, és nem elégszik meg azzal, hogy az ügyvéd a Hegedűs Gyula utcai hitközség elnöki tisztsége után a Mazsihisz jogi képviselői posztjától is kénytelen megválni. A rabbi levelet írt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének, amit akkor fog postázni, ha az ügyészség számára kedvező döntést hoz, helyt ad a panaszának. Szerinte Egri Oszkár a rendőrségi feljelentésében „hamis tényeket” közölt, ezért Radnóti Zoltán az elküldésre váró levélben határozottan kéri, hogy az ügyvédet zárják ki a kamarából.
