Spéder Zsolt, az intézet igazgatója kiemelte: soha nem volt még olyan alacsony a születések száma Magyarországon, mint tavaly, alig több, mint 88 ezren születtek. A teljes termékenységi arányszám 1,25 (vagyis egy nőre ennyi gyerek jut átlagosan), ezzel Lettország után a második legrosszabb helyen állunk Európában. – Az elmúlt három évben szinte mindenütt csökkent a termékenység, jórészt a válság miatt. De korábban, 2005-től szinte minden volt szocialista országban volt valamilyen emelkedés, amit aztán a válság miatt zuhanás követett. Nálunk ilyen emelkedés nem volt, alacsony szintről zuhantunk tovább –magyarázta.

Továbbra is jellemző az első gyerek vállalásának minél későbbi életkorra való kitolása. A 30-35 éves korukig gyermektelenek száma egyre nő. Spéder Zsolt hozzáfűzte, hogy 35 éves kor felett is lehet gyereket vállalni, de a statisztikák szerint egészségügyi okból ekkor már kisebb eséllyel válnak szülővé a párok.

Változni fognak a családtípusok: bár továbbra is a kétgyerekes családmodell a legnépszerűbb, az ilyen családok száma csökkenni fog, ahogy kismértékben az egygyerekeseké is,míg a gyermektelenek száma nő. Az okok ismertek: a gazdasági helyzet, az iskolázottság növekedése, a párkapcsolatok bizonytalansága, de növekedett a gyerekvállaláshoz kötődő ambivalencia is. Egyre többen gondolják úgy, hogy a gyerek akadályozza őket más terveik megvalósításában. – A vágyott gyerekszám csökken, 1994-ben még 2,28 volt, három éve már csak 1,3 átlagosan – tette hozzá. Nemzetközi összehasonlításban a magyar gyerekvállalási kedv még mindig magas, de szigorúan a vágyak, elképzelések szintjén.

Ami az országon belüli helyzetet illeti, már vannak olyan kistérségek (Tokaj vagy Békéscsaba környéke), ahol az egyet sem éri el az egy nőre átlagosan jutó gyerekszám, és vannak olyan területek, Heves vagy Borsod megyében, ahol kettő fölött van. – Rendkívül nagy különbségek vannak ahhoz képest, hogy milyen kis ország vagyunk – hangsúlyozta a szakember.

– A magyar társadalom halálozási mutatóira erős leszakadás jellemző a nyugati adatoktól, hiába történt némi javulás, nem ad okot az optimizmusra – közölte Bálint Lajos szociológus. Hozzátette: még a többi volt szocialista országhoz képest is le vagyunk maradva. A fő halálokok a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatok, de jelentős a bélrendszer és légzőszervek megbetegedése miatti és a külső okok, balesetek, öngyilkosságok miatti halálozás is. – Az osztrákok is ezek miatt halnak meg, csak éppen sokkal később – emelte ki. Bálint Lajos szerint 20-30 éves késéssel követjük a nyugati halálozási mutatókat.

Jelenleg minden hatodik magyar 65 év feletti. Az idősek aránya területenként eltérő, északkeleten és az ország középső részén alacsony, délkeleten és nyugaton viszont magas. Magyarország még így sem tartozik Európa legidősebb társadalmai közé, nagyjából középen helyezkedik el.

Fontos még a bevándorlók számának alakulása. Ebben 2008-ban láthattunk egy kiugróan magas adatot (35 ezer fő), emögött a 2007-es idegenrendészeti törvényt, az egyszerűbb eljárást sejtik a kutatók. A bevándorlók száma a következő évben már visszaesett. Legtöbben továbbra is a szomszédos országokból jönnek, de nő a régi uniós országokból és az Ázsiából érkezők aránya. – Ennek ellenére nem vagyunk kedvelt célpont, még a volt szocialista országokkal összevetve sem – közölte Gödri Irén szociológus.

A kivándorlás kapcsán nehezíti a felmérést, hogy a távozók nem jelentik be sem azt, hogy elmennek, sem azt, hogy visszajönnek. Így maradnak a fogadó országok statisztikái alapján való becslések. A legfőbb befogadó ország, Németország adatait ismerve látszik, hogy az elmúlt pár évben is folyamatosan nő a kivándorló magyarok száma.

Hogy mire számíthatunk a jövőben, arra vonatkozóan is közöltek néhány hipotézist a kutatók. Készítettek egy reális, egy legalacsonyabb és legmagasabb értékekkel számoló verziót. 2060-ra a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 1,5 lesz az átlagos gyerekszám, vagyis több, mint a jelenlegi. A férfiak 82,6, a nők pedig 88,8 életévre számíthatnak. A derűlátó feltételezések szerint visszatérünk a tízmilliós lélekszámhoz, de a legvalószínűbb, hogy 2060-ban nyolc és fél millióan leszünk.