Őrsereg bilinccsel, gumibottal

Egyre több hatósági személy alkalmazhat majd kényszerítő eszközt. Civil jogvédők szerint indokolatlanul erős jogosítványokkal ruháznák fel a rendőrség mellett ma is létező – az önkormányzatok, illetve más állami szervezetek által fenntartott – rendészeti szerveket.

Más források viszont úgy látják, hogy az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat (amelyről csütörtökön szavaz a Ház) más okból sikerült felemásra. Marad ugyanis a jelenlegi széttagolt struktúra, amelyben különféle rendészeti feladatokkal ruházzák fel többek között az erdő-, a mező-, a hal-, a hegy- és a természetvédelmi őrt, valamint a közterület-felügyelőt, de még az erdészeket és a hivatásos vadászokat is.

A törvényjavaslatot eddig elsősorban azért támadták, mert lehetővé teszi, hogy a rendőrség „a fenntartó kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskola rendjének fenntartásában”. Eszerint „a rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú kísérete nélkül, valamint aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol”, előzetes egyeztetés után az iskola igazgatójához kísérheti. A tervezetből kiderül, hogy „hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos, valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolást kell érteni”.

A tervezet szerint egységesíteni kell a különböző rendészeti szerveknél a foglalkoztatás feltételeit és a lehetséges intézkedések körét is. Az előterjesztés igyekszik rendet tenni a tekintetben is, hogy ki milyen kényszerítő eszközt tarthat magánál – ám változó sikerrel. Könnygázspray-vel mindenkit fel lehetne szerelni, emellett szolgálati kutyát is vihetnének magukkal – de hogy csak pórázon és szájkosárral-e, arról már hallgat a javaslat –, emellett a felszerelést egy a kormány által támogatott módosító indítvány szerint gumibot egészítené ki. Bilincset viszont például a hegyőr, az erdész vagy a vadász nem kaphatna.

A lőfegyverek tekintetében még zavarosabb a helyzet. Sörétes puskája lehet a hal- és mezőőrnek vagy a hegyőrnek is, az erdész, a természetvédelmi őr meg a hivatásos vadász pisztolyt is viselhet. A törvénytervezet hatálya alá tartozó vagyonőr szintén, a közterület-felügyelő viszont nem. Forrásaink szerint ennek kifejezetten politikai okai vannak, emellett a lobbiérdekek is érvényesültek.

A lehetséges intézkedések köre sem teljesen egységes. A hatáskörébe tartozó jogellenes cselekményt észlelve minden rendvédelmi feladatot ellátó személy igazoltathatná a vélelmezett tettest, átvizsgálhatná a ruházatát és az autóját, s elvehetne minden olyan tárgyat, amely jogsértés útján került a birtokába, illetve bizonyítékként felhasználható. A tetten ért elkövetőt viszont már nem mindenki állíthatná elő, csak aki bilincset is viselhet.

A személyes szabadság korlátozásának ideje legfeljebb négy, de ha egy szabálysértőt azonnal bíróság elé állítanak, nyolc óra lehetne. Valamennyi intézkedéssel szemben természetesen lehet majd panasszal élni, amit a munkáltatónak – tehát többnyire az önkormányzatnak – kell kivizsgálnia. A végső szót azonban a bíróság mondhatja ki, mert a döntés ellen a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint bárki jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

– A szabályozás egységesítése méltányolható törekvés, de a kényszerítő eszközök körét a szükséges minimumra kellene korlátozni, mert ellenkező esetben elkerülhetetlenül több kényszerintézkedésre kerülhet sor – állítja Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője. A természetvédelmi őr eddig is jogosult volt a ruházat vagy a jármű átvizsgálására, most ezt a lehetőséget például a közterület-felügyelőre is kiterjesztik, miközben szerinte inkább másoktól is meg kellett volna vonni ezt a jogosultságot. Ő maga azt is aggályosnak tartja, hogy a szabályozás megengedi az erdőben egy magányos fatolvaj megbilincselését. Ebből az következik, hogy meg fogják bilincselni – hangsúlyozza Hüttl Tivadar.

A TASZ szakértője egyébként is aggályosnak tartja, hogy az állami erőszak-monopóliumot egy a központi államigazgatás körén kívül eső szervezet, tehát az önkormányzat gyakorolja. Például a közterület-felügyelő a polgármester alárendeltségébe tartozik, tehát az ő „elvárásainak” kell eleget tennie, miközben a centralizált rendőrségnél egységes irányítási és felügyeleti rendszer működik. Ezért azt sem tartja kizártnak, hogy a településvezetők a közterület-felügyeletben például helyi feszültségek „kezelésének” eszközét látják majd. Arra a felvetésünkre, hogy a rendőrségnél is előfordul etnikai alapú diszkrimináció, Hüttl Tivadar kijelentette: ez még inkább azt valószínűsíti, hogy a hátrányos megkülönböztetés egy kevésbé ellenőrzött rendszerben nagyobb gyakorisággal fordulhat elő.

Más vélemények szerint az előterjesztés csupán a már meglevő szervezetek jogosítványait foglalja a jogbiztonság követelményeinek megfelelő rendszerbe. A büntető hatalom állami monopóliumát sem adják át másoknak, mert a helyi rendészeti szerveket kizárólag az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódó jogkörökkel ruházzák fel. A belügyi kormányzathoz közeli források szerint a kényszerítő eszközökről is felesleges vitát folytatni, mert azokat törvényesen kizárólag az egyes hatáskörök gyakorlásához szükséges és arányos mértékben lehet használni.

Mégiscsak szükség lenne önkormányzati rendőrségre – ezt olvassa ki a tervezetből Szikinger István alkotmányjogász, aki egykori belügyi vezetőként a kilencvenes években maga is ezt szerette volna elérni. Ezzel szemben most születik egy kidolgozatlan, nehezen értelmezhető, belső ellentmondásoktól sem mentes szabályozás – fogalmazott. Az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy a települések „a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására külön törvény alapján jogosult szervezet (önkormányzati rendészeti szerv) létrehozásával” is gondoskodhatnak, de ezzel a felhatalmazással az új törvény alapján is csak korlátozottan élhetnek. Szikinger állítja: a helyi köznyugalmat veszélyeztető cselekményekkel szemben – ilyenek például a bagatell lopások, a kisebb rendzavarások, kocsmai verekedések – a helyi rendőrség tudna a leghatékonyabban fellépni, s nem más-más hatáskörökkel felruházott szervezetek sora.

Finszter Géza egyetemi tanár, kriminológus – aki a kilencvenes évek elején dolgozott a belügyi tárcánál, s azóta is egyik fő kutatási területe a rendészeti reform – egy tanulmányában úgy fogalmazott: a helyi közbiztonság azért sem válhatott helyi közüggyé, mert elmaradt az önkormányzati reform, amely tehetős és demokratikusan működő helyhatóságok nélkül nem is képzelhető el. Kétharmados többség nélkül az önkormányzati rendszer vagy a rendvédelem intézményrendszerének átalakítására nem is volt lehetőség, most viszont nem átgondolt tervezés, hanem „hiperaktív jogalkotás” folyik. Az egyértelmű centralizációs törekvések miatt pedig ma nem fogadják el, hogy „vannak olyan hatósági felhatalmazást igénylő állami feladatok, amelyek elvégzése alapos helyismeretet feltételez, továbbá megoldása csak a helyi erők összefogásával biztosítható”. Ilyen a helyi közbiztonság fenntartása is.

Az ugyancsak egykori belügyes Borai Ákos pedig arra figyelmeztetett: már a 2000-es évek derekán felvetődött, hogy a közhatalom és a társadalom önvédelmi szerveződései közötti viszonyrendszert – a vagyonvédelmi cégektől a polgárőrökig vagy különféle rendészeti szervekig bezárólag – újra kell gondolni. Ennek része lett volna az ilyen szervezeteknek a közbiztonság fenntartásában betöltött szerepének meghatározása, az állami feladatvállalás mértéke és a finanszírozás is. Ez elmaradt, és most Borai szerint is szakmailag erősen vitatható törvény születik.

Az új szabályok szerint a mezőőr megbilincselheti az elfogott fatolvajt
Az új szabályok szerint a mezőőr megbilincselheti az elfogott fatolvajt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.