Az anyázás jobb a pofonnál

Ha valaki mosolyogva küld el bennünket a fenébe, az kevésbé hihető, mintha ugyanazt haraggal, fenyegető testtartással teszi. Ha a gesztusok nem erősítik a mondanivalót, nem hisszük el. Ezeket a csapdahelyzeteket az embernek tudnia kell kezelni – véli Pléh Csaba pszichológus, akinek a napokban jelent meg könyve A társalgás pszichológiája címmel.

 - A pszichológus mit tekint társalgásnak?

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD
FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

 - A szakma is vitatkozik arról, hogy mi tartozik ebbe a fogalomkörbe. Szerintem a társalgás azért jó magyar kifejezés, mert érzékelteti azt, hogy amikor egy másik emberrel beszélünk, akkor teljes emberként, társként tekintünk rá. A társalgás pszichológiája valójában arról szól, hogy hogyan tekintjük a másikat másnak, furcsának, érdekesnek, teljes értékűnek. Igen, teljes értékűnek, miközben mi a társalgás közben megpróbáljuk becsapni, megviccelni, érzelmileg befolyásolni. A társalgásban a viccet nagyon komolyan kell venni, mert abszolút központi eleme ennek a folyamatnak. Sokat mond el két ember kapcsolatáról, hogy viccelődnek-e egymással, hogy milyen vicceket mondhatnak el a másiknak.

 - Könyvében arról is szól, hogy a társalgás ősi mintát követ. Miféle mintára gondol?

 - Számszerű ősi mintára és emberi beleélés típusú ősi mintára. A számszerűség arra vonatkozik, hogy az emberek általában nagyon kevés kollégával, baráttal, rokonnal kerülnek közvetlen kapcsolatba. Ez a szűk belső kör nyolc-tíz embert jelent. Harminc-negyven emberrel már felületesebb a viszonyunk, de velük még többé-kevéssé őszinték lehetünk, további másfél száz ember jó ismerősnek mondható. Összesen tehát nagyjából kétszáz emberrel tudunk visszatérő, akár mindennapos kapcsolatot ápolni. Ez az ősi számszerűség a mindennapjainkat is meghatározza. A társalgást meghatározó evolúciós örökség az is, hogy a partner szándékait és gondolatait próbáljuk kifürkészni beszélgetés közben.

 - Minden kapcsolatfelvétel társalgásnak tekinthető?

 - Bizonyos értelemben igen, hiszen amikor kapcsolatba kerülünk valakivel, akkor a másikat úgy kezeljük, mint aki megérti a mondanivalónkat, a gondolatainkat. Miközben beszélünk, a másik elméleteket gyárt arra, hogy miért mondtuk azt, amit mondtunk. A társalgás nemcsak nyelvnek, hanem az emberi kapcsolatoknak is alapvető kerete.

 - Mit ért azon, hogy meg nem fogalmazott hallgatólagos szabályszerűségek irányítják a társalgásunkat?

 - Ha én most azt mondom, hogy összevissza kérdez és jobban fel kellett volna készülnie, akkor lehet, hogy egy életre megsértődik rám és közben arra gondol, hogy vajon miért mondtam én ezt. Azért mondtam, mert rosszak a kérdések, vagy mert rohannom kell és minél hamarabb szeretnék túlesni ezen a beszélgetésen? És én is végiggondolom, hogy miért mondtam ilyet. Az izgalmas dolog nem az, hogy a társalgásban tengernyi hallgatólagos szabályt, előfeltevést alkalmazunk, hanem az, hogy ezeket milyen gyorsan mozgósítjuk. Maga 500-600 millimásodperc alatt észleli, hogy sértegettem. Miként lehet ez? Azért, mert a társalgás megértése során mi egyszerre használjuk a nyelvtani, pszichológiai tényezőket és ezek sajátos összekapcsolásával értelmezzük fél másodperc alatt, hogy a másik mit akart mondani.

 - Mit kezdjünk hosszú távon az olyan helyzetekkel, ahol a társalgás elemei – a mimika, a testtartás, a hangsúly – ellentmondanak egymásnak?

 - Ötven éve kutatjuk a témát. Általában azt hisszük, hogy a testtartás, a gesztusok meggyőzőbbek, mint a beszéd. Nem biztos, hogy így van. A kettő között az állandó konfliktus és az állandó megerősítés lehetősége is fennáll. Időnként az egyik, időnként a másik győz. Ha valaki mosolyogva küld el bennünket a fenébe, az kevésbé hihető, mintha ugyanazt haraggal, fenyegető testtartással teszi. Ha a gesztusok nem erősítik meg a mondanivalót, nem hisszük el. Ezeket a csapdahelyzeteket az embernek tudnia kell kezelni. Az életünk másból sem áll, minthogy a csapdákból kibányásszuk magunkat, örülünk, hogy egy újabbat kikerülünk, majd egy harmadikba beleesünk. Egyébként ne higgye senki, hogy mindig mindenki tudja, hogy mit csinál. A társalgás pszichológiájának egyik alapkérdése, hogy miként élünk úgy, hogy nem tudjuk, pontosan mit csinálunk. Helyzetekből újabb helyzetekbe kerülünk, ahol sokszor a nem tudatos folyamatok irányítanak, koordinálnak bennünket.

 - Tagadja azt a tételt, hogy a nyelv mondatokban él, ezzel szemben azt állítja, hogy a nyelv a szövegekben érhető tetten. Miért?

 - A nyelvészek korábban az írott mondatból indultak ki, a mondatot tekintették értelmezhető entitásnak. Ma már mindannyian tudjuk, hogy beszéd közben mondatokat mondunk, de szövegeket fogalmazunk meg. Az érdekes az, hogy milyen kapcsolat van a mondat és a szöveg között. Értelmezzük a másik beszédét, hogy az milyen hangsúllyal mondja el a szövegét. Lenéző attitűddel is mondhatjuk, hogy jó ez a konferencia, de hiteles lelkesedéssel is. Ugyanakkor ha leírjuk, abból nem derül ki, hogy valójában mit gondolunk arról az eseményről. A valóságos beszédben sokkal ravaszabbak vagyunk, mint a leírt szövegben. Azért beszélünk, hogy a másikat befolyásoljuk, irányítsuk, megváltoztassuk a felfogását, új gondolatokat közvetítsünk neki.

 - A különböző tudományágak – a nyelvészet, a pszichológia, a szociológia – ugyanazt gondolja a társalgásról, vagy különböző módon közelítenek a kérdéshez?

 - A nyelvészek tudományosabban, a pszichológusok lazábban közelítenek a kérdéshez. A szociológusok azt elemzik, hogy a társalgás miként befolyásolja alapvető emberi benyomásainkat a másikról. Nincs szó végzetes ellentétről, ezeket össze lehet kapcsolni.

 - Milyen új társalgási csatornákat hozott el az informatika?

 - Az SMS-írás, az e-mailezés alapvetően megváltoztatta a társalgás világát. Nagyon fontos tudományos kérdés, hogy ennek következtében hogyan változik meg a mi emberi világunk. A Semmelweis Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola munkatársaival közösen azt vizsgáljuk, hogyan módosul ebben az új közegben az emberek kommunikációja. Miként van ránk hatással az, hogy menynyi internetes kapcsolatunk van, milyen gyakorisággal használjuk ezeket. Azt is nézzük, hogy az elektronikus társalgás során őszintébbek vagyunk, vagy éppen bezárunk abban a hitben, hogy a szó elszáll, az internet viszont majd mindent megőriz.

 - Azt hallani, látni, tapasztalni, hogy egyre agresszívabb a társalgásunk. A kutatások is visszaigazolják ezt a vélekedést?

 - Ez tévedés. Tavaly jelent meg Steven Pinker Az ember jobb oldala című könyve, amelyben kimutatta, hogy az utóbbi ötszáz év során az európai típusú társadalmakban kevesebb embert ölnek meg, mint korábban. Nem igaz, hogy egyre durvábbak lennénk, éppen ellenkezőleg, egyre lágyabbak, kedvesebbek, elfogadóbbak vagyunk. A társalgás során persze gyakran emlegetjük a másik édesanyját, ami mégis enyhébb annál, mintha bemosnánk neki egyet, kettőt.

 - Befolyásolja-e a társalgási technikáinkat az iskolázottságunk?

 - Iskolázott emberek rafináltabb, kifinomultabb szöveggel mondják el gondolataikat. De a társalgás lényegét nem befolyásolja, hogy ki milyen tudásra tett szert. Az elszlömösödött körzetek lakói ugyanúgy megértetik magukat a másikkal, mint a lakóparkok milliomosai. És hogy van-e haszna a társalgásnak? Lennie kell, mert életünk kétharmadát ezzel töltjük. Enélkül nem lenne kapcsolatunk a másikkal. Enélkül nem lennénk emberek. A beszélgetés alapvető, meghatározó kerete életünknek. Nagyon furcsa lenne élni enélkül. A társalgási technikák fejleszthetők, elmélyülhetünk abban, hogy mit és hogyan mondunk. Tengernyi technika létezik, ami ezt segíti. Ezek alkalmazásával pontosabban és hatékonyabban fejezhetnénk ki magunkat.

 - Azt vizsgálják-e, hogy egy politikus miként társalog ellenzékben és miként kormányra kerülve?

 - Természetesen változik a stílus. Ellenzékben általában sokkal határozottabban fogalmaznak, míg a másik oldalra kerülve már meditatívakká válnak. A jelenlegi kormányzatra azonban ez nem igaz. Határozottan képviseli nézeteit – bizonnyal a kétharmados többség jelenti a határozottság alapját. Amit képvisel, azt nem szeretném minősíteni. És azt sem, ahogy az ellenzék e határozottság árnyékában kullog.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.