Külhoni támogatóinak jelentős részét elbukhatná a Fidesz

Nem kizárt, hogy komolyan kell venni az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén elhangzott javaslatot, s a határon túli magyarok valóban alapítanak pártot Magyarországon. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester vetette fel, hogy „a határon túliak magyarországi pártját a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokkal közösen lehetne bejegyezni”.

Markó Béla, a szövetség tiszteletbeli elnöke a Klubrádiónak nyilatkozva ugyancsak elképzelhetőnek tartotta, hogy az egyik erdélyi párt mellett igen aktívan kampányoló magyar házelnök e tevékenységére válaszul maguk is pártot alapítsanak Magyarországon. Ha már nem vették észre, hogy a külső beavatkozás mennyire abszurd – fogalmazott Markó. Maga nem gondolja ugyan, hogy most valóban a pártalapítással kellene foglalkozniuk, de az ötlet korántsem akkora képtelenség – jelentette ki a politikus. – Már csak azért sem – tette hozzá –, mert a határon túliakat erősen foglalkoztatja, hogy az anyaország miként viszonyul hozzájuk, s jó lenne, ha ennek kapcsán véleményt nyilváníthatnának. Hozzátette: az erdélyi magyar választók pontosan felismerték saját érdekeiket, és aki ma biztosra veszi, hogy két év múlva hogyan fognak szavazni, nagyot tévedhet.

Meglehetősen eredetinek tartja az ötletet elemzésében a Political Capital választási szakértője, László Róbert. Erősen kétséges, hogy megvalósul-e a Fidesz–KDNP-vel szemben létrehozandó, határon túli magyar párt ötlete, de az biztos, hogy minden érintett komolyan veszi majd, ha mégis lesz belőle valami –véli az elemző.

A kormánypártokban eddig biztosak voltak abban, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek. A határon túliak körében tavaly decemberben készült, máig egyetlen nyilvános közvélemény-kutatás igazolni is látszik számításaikat, de csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye: a felmérés szerint mintegy negyedmillió kormánypárti szavazat érkezhet onnan. A pártot egyelőre nem választó és az anyaországbeli iszapbirkózásba beszállni nem kívánó többség esetében elképzelhető ugyanakkor, hogy őket is megszólíthatnák egy ténylegesen a képviseletükre vállalkozó formációval – véli a szakértő. De még azt sem tartja kizártnak, hogy a korábban magukat Fidesz-szimpatizánsnak tartókat is megzavarhatja, ha megjelenik a szavazólapon egy külhoni magyar formáció.

A kormány még a legóvatosabb becslések szerint is félmillió új magyar állampolgárra számít, akiknek a döntő többségére – kimondva-kimondatlanul – az itthon lemorzsolódó Fidesz-szavazók utánpótlásaként tekintenek. A júniusi romániai helyhatósági választások eredménye azonban világossá tette, hogy a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, az RMDSZ pedig továbbra is jól beágyazott – állítja László Róbert. Ha Kelemen Hunor pártja valóban egy Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetség gründolásába fogna, az László Róbert szerint keresztülhúzhatja a Fidesz számításait: az ötszázalékos küszöb átlépésére minden eséllyel pályázna, sőt a kiábrándult hazai szavazóknak ez kiváló protestszavazási lehetőséget teremtene.

Az erdélyi ötletet azonban egyelőre érdemes a helyén kezelni: a választás utáni feszültség levezetésére is hivatott szövetségi tanácsi ülésen merült fel, ráadásul Markó Béla hamar hűteni is kezdte a kedélyeket, mondván, fontosabb dolga is van most a pártnak, mégpedig a felkészülés az ősszel esedékes romániai parlamenti választásra – hangsúlyozta a szakértő. Szerinte a Híd-Most is valószínűleg szívesen törne borsot a Fidesz orra alá, bár nem sok politikai hozadékkal járna, ha beszállna egy ilyen kezdeményezésbe. A délvidéki és a kárpátaljai magyar pártok szintén megosztottak, esetleges magyarországi szerepvállalásuk mérlegelésekor nemcsak a Fideszhez fűződő viszony lehet döntő, hanem a helyi politikai közegben várható következmények is.

Megvalósulásának esélyeinél azonban fontosabb a felvetés várható hatása a politikai térben. Határon innen eddig sokan hajlamosak voltak a Fidesz homogén bázisaként tekinteni a külhoni magyarokra, márpedig a kormánypárt a könnyített honosítás bevezetése ellenére is számos fricskát volt kénytelen begyűjteni a határon túli magyar közösségekben is. Ebbe a folyamatba illeszkedik az új ötlet is, ami színvallásra fogja késztetni a pártokat, határon innen és túl egyaránt.

Az ügynek László Róbert szerint lehet még egy hozadéka. Korábban Kövér László volt az, aki a listás szavazás mellett egyéni kerületi mandátumokat is biztosított volna a határon túliak számára. A javaslatát leszavazták. A házelnök balul sikerült erdélyi kampánykörútja viszont előmozdíthatná, hogy a külhoni magyaroknak is legyen képviselete a budapesti parlamentben. Ezzel a kezdeményezés súlyát is csökkenthetnék, mert a határon túliak külhoni párt nélkül is szerezhetnének mandátumot az Országgyűlésben.

Ami a technikai feltételeit illeti: a pártalapítás igen egyszerű folyamat. Elég tíz magyar állampolgár, aki kimondja a politikai szervezet megalakítását, s elfogadja az alapszabályt. Ha a megfogalmazott célok nem ellentétesek az alaptörvénnyel, s nem irányulnak törvénysértésre, az új pártot – feltéve hogy valamennyi formai követelménynek megfelel, például rendelkezik magyarországi székhellyel – bírósági források szerint gyakorlatilag automatikusan bejegyzik.

Tóth Zoltán választási szakértő hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve: bizonyosan van tíz olyan erdélyi származású, de már Magyarországon élő személy, aki vállalkozna a pártalapításra. Ebben az esetben azzal sem lehetne megakadályozni egy új szervezet létrejöttét, ha azt csak az itt lakóhellyel rendelkezők hozhatnák létre. Ma ilyen korlátozás nincs, de a párttörvényt a kétharmad bármikor módosíthatná. A jogszabály egyébként azt sem tiltja, hogy már működő pártnak külföldi állampolgár legyen a tagja; ilyen előírás csak az alapítók és a vezető tisztségviselők esetében van.

– A joggal való visszaélésre, vagyis a magyar politikai osztály erdélyi beavatkozására furfangos politikai válasz született – véli Tóth Zoltán.

– Ugyanakkor arra is lehet ez egyfajta sajátos reakció, hogy a határon túliaknak nem azonos feltételekkel biztosították a választójogot, hiszen ők csak a pártlistákra szavazhatnak, ugyanakkor saját jelöltjük sem lehet.

– Ha viszont lenne pártjuk, legalább saját embereiket indíthatnák, és országos listát is állíthatnának – hangsúlyozta Tóth –, bár az egyéni körzetekben kizárólag az ott élők voksolhatnának. Egyéni mandátumot tehát a határokon belül élők támogatása nélkül nem szerezhetnének, az országos listáról viszont elcsíphetnének három-öt képviselői helyet.

Az RMDSZ úgy véli, Kövér László házelnök azzal, hogy részt vett Nyirő József író újratemetési kísérletében, valójában kampányolni akart
Az RMDSZ úgy véli, Kövér László házelnök azzal, hogy részt vett Nyirő József író újratemetési kísérletében, valójában kampányolni akart
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.