A tényekhez hozzátartozik, hogy a honvédelmi büdzsé a legutóbbi kormányváltást követően csökkent a GDP egy százaléka alá, amire korábban nem volt példa. A szakértők hangsúlyozták: most sem jelentettek be mást, mint hogy a Fidesz–KDNP-kormány határozata szerint 2013 és 2015 között a honvédelmi költségvetés nem lehet kisebb a jelenleginél, 2016-tól pedig a GDP 0,1 százalékos évi mértékével kell emelkednie. A módosításnak, de legalábbis a szándék kinyilvánításának tehát már régóta itt volt az ideje.

Magyar katonák Afganisztánban. A biztonságra költeni kell

Emlékezetes, hogy Magyarország 1999-es NATO-csatlakozásakor a honvédelmi kiadások még a GDP 1,7 százalékát tették ki, ma pedig alig haladják meg a 0,8 százalékot. Tény, hogy a NATO elvárása a GDP-hez viszonyított kétszázaléknyi ráfordítás lenne, de ezt a tagországok kevesebb mint fele tudja és szokta csak teljesíteni, így nem Magyarország az egyetlen, amely le van maradva ezen a téren. Hozzá kell tenni azonban: arra nemigen van példa más országokban sem, hogy az éves nemzeti össztermék egy százalékánál kevesebbet fordítsanak védelmi kiadásokra.

Az persze más kérdés, hogy mi a magyarázat arra: miért költünk mi ilyen keveset az ország védelmére, és miért tekint az Orbán-kormány – de mértékkülönbséggel igaz ez más, korábbi kabinetekre is – egyfajta megtűrt „homokozóként” a honvédelmi szakpolitikai területre. A honvédelmi büdzsé csökkenése a szaktárca jelenlegi irányítása szerint egyaránt betudható hazánk – a fideszes honvédelmi vezetés szerint különösen a szocialista kormányzások 2002 és 2010 közötti időszakában megromlott – gazdasági lehetőségeinek, a honvédség és a társadalom egymástól való eltávolodásának, a honvédelmi tudatosság csökkenésének, valamint a NATO-csatlakozásból következő szemléletváltásnak és megváltozott geopolitikai helyzetnek.

„Az előbbiek mellett kulcsfontosságú ugyanakkor a területért felelős politikai vezetők elkötelezettsége és bevethető politikai ereje a terület erőforrásainak növelése érdekében. Ez utóbbi tényezőnek is köszönhető, hogy ebben a ciklusban végre megállt a HM-büdzsé korábbi csökkenése, sőt egy nemrégiben elfogadott kormányhatározat rögzíti a 2016-tól 2022-ig tartó növekedés minimális ütemét is.

A tendencia megfordulása már a következő évi költségvetésben is látszódni fog” – közölte saját (vélt és valós) eredményességét hangsúlyozva a szaktárca vezetése. A szakértők egy része viszont úgy látja: az említett trendforduló bizony nem látszik még a hivatkozott büdzsében.

A következő három évben a HM-költségvetésnek ugyanis csak a nominálértékét őrzik meg, ami ténylegesen további csökkentést jelent, a növekedést pedig ők maguk is csak 2016 utánra teszik. Ez pedig – bár az erőfeszítések kétségtelenül látszanak – azok véleményét támasztják alá, akik szerint a honvédelmi vezetés nem a legerősebb érdekérvényesítő a jelenlegi Orbán-kormányban.

Szakpolitikai elemzők szerint ezért kényszerül a tízéves stratégiai terv összeállításakor a tárca arra, hogy felmérje a hosszabb időtávon fenntartandó, az ország védelme szempontjából alapvető fontosságú képességeket és az azokat hordozó nagy értékű szerződéseket, amelyek átütemezése révén szerintük – a képességek rendelkezésre állása mellett – kedvezőbb fizetési konstrukciókat érhetnek el.

Ezzel szemben a kritikus szakértők véleménye szerint a HM-vezetés nem tesz mást, mint csökkenti a szerződéshosszabbításokkal a jelenlegi kiadásokat (ami a forráshiány miatt kétségtelenül előnyös), hosszú távon azonban elnyújtja és ezzel meg is növeli a kiadási összegeket. A tényektől függetlenül – például a Gripen-megállapodás újrakötését – a honvédelmi vezetés a „csodával határos sikerként” értékeli. A szaktárca ezzel együtt felülvizsgált és újrakötött számos beszerzési szerződést, a katonai biztonsági szolgálatok összevonásával másfél milliárdot spórolt meg, a központi tagozatban végrehajtott létszámcsökkentés és struktúraváltás újabb félmilliárdot hozott.

A jövő évi büdzsé számai annyiban mindenképpen érdekesek, hogy bár a támogatási és a kiadási főösszeg is valamivel több, mint az idei (előbbi két-, utóbbi négymilliárddal), mindkét adat viszont újabb csökkenést fog mutatni a GDP tervezett számához képest, vagyis arányaiban a nemzeti össztermék 0,8 százaléka alá fog bukni még így is.

A pluszmilliárdokat egyébként elsősorban az jelenti, hogy a kormány az Önkéntes Tartalékos Rendszer kialakításához 2,1 milliárd forint többlettámogatást biztosít a rendszer logisztikai (elhelyezési és ellátási, valamint egészségügyi) feltételeinek biztosítására. Emellett további bevételeket jelenthetnek még a HM-ingatlanok tervezett eladásai, illetve a további inkurrens, azaz feleslegessé vált anyagok értékesítése is. Már amennyiben ebből érdemi mennyiségű pénz befolyik, hiszen a miniszter maga ismerte el nemrég, hogy két év alatt összesen néhány százmillió forint bevételük volt ezekből.

Ami az idei és a jövő évi honvédelmi büdzsé különbségeit részleteiben illeti: a személyi juttatásokra hárommilliárddal kevesebb, a dologi kiadásokra hatmilliárddal több juthat. Előbbi csökkenését a devizajuttatásokra tervezett kiadások csökkentése okozza, így az nem érinti a hazai személyi juttatásokat. Intézményi beruházásokra kétszázmillióval terveznek többet jövőre, felújításokra másfél milliárddal fordítanak majd többet az ideinél, a bevételi oldalon pedig kétmilliárddal számolnak többet az idei adatnál.

A Gripen-szerződés módosításából fakadó – jövő évre prognosztizált megtakarítás – az üzem- és hajtóanyag, illetve URH-rádiók beszerzésére, haditechnikai eszközök állagmegóvására, valamint működés-fenntartási kiadások fedezetére van tervezve. Az, hogy a magyar honvédelmi költségvetés riasztóan alacsony, nem egyedi a régióban. A 2000 és 2010 közötti évtizedben hasonlóan erős csökkentést szenvedett el Szerbia, Horvátország és Szlovákia is. A régió országai közül egyedül Szlovénia, Ausztria és Ukrajna mutatott fel növekedést a védelmi költségvetés tekintetében a vizsgált időszakban.

Diplomatikus kokik a NATO-tól

A NATO számára természetesen kulcsfontosságú, hogy a tagállamok védelmi költségvetéseinek szinten tartása és növelése révén a szövetség is egyre erősebbé váljon. A világgazdasági válság azonban a legtöbb tagállam (köztük az Egyesült Államok) védelmi büdzséjére negatív hatással volt, amivel kapcsolatban a NATO semmilyen közvetlen kritikát vagy szankciót az egyes országok felé nem fogalmazott meg – közölte lapunk megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium.

A szaktárca illetékesei hozzátették: a szövetség ugyanakkor deklarálta (legutóbb épp a chicagói csúcstalálkozón), hogy a védelmi kiadások további csökkenése nem fogadható el. E deklaráció kapcsán hazánk a tagállamok előtt is bejelenthette, hogy a magyar kormány már határozott is a honvédelmi költségvetés hosszú távú stabilizációjáról. „A honvédelmi tárca jelenlegi költségvetési adottságai nem befolyásolják NATO-kötelezettségeink teljesítését” – szögezte le a tárca.

Ehhez kapcsolódik ugyanakkor, hogy – mint arról tavaly lapunk beszámolt már – a NATO kritikusan szemléli a magyar védelmi büdzsé alakulását, ezt állították több háttérbeszélgetésen is lapunk munkatársának a szervezet brüsszeli központjában. Mindannyian hozzátették ugyanakkor, hogy a kritika azért nem hivatalos, mert a NATO-nál is épp belső reformra, költség- és bürokráciacsökkentésre készülnek.

A szervezet hivatalos álláspontját Carmen Romero közölte a Népszabadsággal; a NATO megbízott helyettes szóvivője nemrég úgy fogalmazott: megértik, hogy gazdasági szigorítások idején a honvédelmi költségek csökkentése is elkerülhetetlen. „De, ez nem mehet mindannyiunk közös biztonságának kárára. Az európai szövetségeseknek, így Magyarországnak továbbra is hiteles biztonsági szereplőnek kell lenniük” – fogalmazott diplomatikus kritikával.