Trianon apropóján példátlan eset történt: a nagy keresztény egyházak vezetői nyílt konfrontációt vállaltak a fideszes kormányzattal. Az ügy még hetek múltán is hullámokat ver. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár azzal kereste meg az egyházakat, hogy június 4-én délután, a trianoni évfordulón, a Nemzeti Összetartozás Napján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Az egyházi vezetők köszönettel vették, de elutasították a kérést. Válaszukban közölték: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. Ezúton is megerősítjük ugyanakkor, hogy mindennapi szolgálatunkban is megjelenő módon egyházaink szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között”. A közleményt Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke írta alá.

Megkondítják július 4-én

A harangozást elutasító levélnek azonban nem csupán a tartalma meglepő. Legalább ennyire érdekes, hogy az egyházi vezetők nem próbálták a kulisszák mögött elsimítani a konfliktust, hanem nyilvánosan deklarálták: nem akarnak úgy ugrálni, ahogyan a kormány fütyül.

Lett is nagy felzúdulás. Varga László KDNP-s parlamenti képviselő, református lelkipásztor írásban tiltakozott, amiért az egyházak nem rendelték el központilag a harangozást. Felföldi Zoltán, Lakitelek polgármestere elérkezettnek látta az időt, hogy az országos közélet színterére lépjen. Kinyilvánította megdöbbenését, és hírül adta: a Lakiteleken felállított Emlékezés Harangja bezzeg minden délután fél ötkor – a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában – megszólal. A Jobbik sem akart lemaradni. A szélsőjobboldali párt szóvivője sajnálkozva konstatálta, hogy „nemzeti deficitet” érzékel a történelmi keresztény egyházaknál.

Nyugat-európai reformátusok egy csoportja nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az egyházi vezetők lépését „minden magyar nevében az egész világon” a leghatározottabban elutasítja. Hisz a templomi harangszóban –amely mindenkiért, nem csak a keresztényekért szól – a „magyarság szíve kondul meg évszázadok óta”. Az egyik tengerentúli magyar közösség is felháborodott a „kommunista emlőn nevelkedett egyház- és magyarellenes püspökök viselkedésén”. Antikrisztusok, ki kell átkozni őket…

A keresztény közösségek egy része láthatóan képtelen volt felfogni, hogy az egyházi vezetők nem a magyarság, hanem a kormányzati dresszúra ellen léptek fel.

Az államtitkár kérésének visszautasítása elsősorban a protestánsoknál verte ki a biztosítékot. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök már június 4-én magyarázkodni kezdett, mondván, hogy az egyházi állásfoglalás félreérthetően jelent meg a sajtóban. „A történelmi egyházak az esztendő minden napján szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét” – hangsúlyozta. Ugyanakkor vallásszabadság van, a gyülekezetek szabadon használhatják templomaikat, harangjaikat. A trianoni évfordulón sok evangélikus egyházközség is megemlékezést tartott, imádsággal és harangszóval. Ennek központi elrendelése azonban – tette hozzá az evangélikus püspök – „szükségtelen és idegen a reformáció egyházainak jó rendjétől”.

Orbán Viktor mellett Kövér László házelnök vagy például Balog Zoltán csúcsminiszter is református. A kormányzat gyaníthatóan komoly presztízsveszteségként, netán lázadásként élte meg, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök sem hajlandó harangoztatni.

A belső nyomás is igen nagy lehetett a református egyházban, amely végül trükkös megoldást választott. A Szombathelyen ülésező Generális Konvent (a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló testület) egyhangú döntéssel június 4-ét is felvette jeles napjai sorába. Most, hogy immáron semmiféle veszély nem fenyegeti a liturgikus rendet, a konvent arra kéri a református gyülekezeteket: miként május 22-én, a református egység napján, úgy a jövőben a trianoni emléknapon is harangozzanak.

Így aztán nem volt akadálya annak sem, hogy egy nappal később Kövér László – a konvent tagjainak társaságában – jelen legyen a dunántúli református egyházkerület megalakulásának négyszázadik évfordulója alkalmából rendezett körmendi ünnepségen, és emléktáblát avasson a református templom falán.

Úgy látszik, van remény: a Fidesz talán hajlandó megbocsátani.