Béremelés spórolásból?
A rendelettervezet szerint módosítanák az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) költségvetését és mintegy hárommilliárd forintot a járóbetegek ellátásából, további 26 milliárdot pedig a kórházi ellátásokból vennének el béremelésre.
A dokumentumból az is kiderül, hogy az idei béremelésére szánt mintegy harmincmilliárd forintból mintegy 18,5 milliárd forint máris javítja a költségvetési egyensúlyt, mert ennyit vissza is szednek adó, illetve járulékok formájában. Lapunknak több szakértő is azt állította: ez a megoldás jelentősen eladósítja a kórházakat. Eddig is körülbelül egyhavi működési költség hiányzott a kasszából, ezzel a lépéssel viszont már akár októberben bezárhatnák a kórházak és szakrendelők kapuit.
„Olyan ez, mint a bűvész esete az üres kalappal” – kommentálta a hírt lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Hozzátette: hacsak nem tervezték túl a gyógyító-megelőző kasszát, akkor ez a pénz valahonnan a napi betegellátásból fog hiányozni. A józan paraszti ész azt diktálja, ha ez a kassza eddig is csak annyira volt elég, hogy a kórházak adósságot termeljenek, és ebből még kivesznek, akkor az adósságszint fog emelkedni. A béremelésre ugyanakkor igen nagy szükség van – mondja az érdekvédő, aki szerint a bértárgyalások idején az egészségpolitikai vezetők határozottan állították, hogy nem az E-Alapból veszik ki a bérre fordítandó összeget. Bélteczki János szerint ettől a lépéstől csak nagyobb lesz a zavar, pedig az orvosok a kiszámíthatóságot szeretik.
Lapunknak Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter azt mondta: ha a történelminek mondott béremelés forrása tényleg a kormányhatározatban említett költségvetési sor, akkor minden eddiginél jobban kell korlátozni a kórházak működését. A szocialista politikus szerint így hosszabb lesz a várólista például az epekőműtétre vagy a CT-vizsgálatokra, elmaradnak a tisztasági festések és a műszerkarbantartások, nem vesznek majd az intézmények korszerű gyógyítási anyagokat, nem töltik be a megüresedő állásokat. Tehát az egészségügy hoz áldozatot saját dolgozóiért és nem a kormány próbál erőfeszítéseket tenni – mondta.
A Magyar Rezidens Szövetség tavaly május 24-én jelentette be: év végéig tömegesen helyezik ügyvédi letétbe felmondólevelüket, hogy így gyakoroljanak nyomást a kormányzatra az egészségügyi dolgozók munka- és anyagi körülményeinek rendezése érdekében. Idén március 20-án Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy még idén csaknem 86 ezer ember alapbérét emelik meg az egészségügyben. A bejelentés óta kiderült: nem alapbéremelést, csupán illetménykiegészítést kapnak az érintettek. Azaz nem rendszerszerűen kerül a többletjuttatás a fizetési borítékokba, ami azt is jelenti, hogy az egészségügyben szokásos illetmények nem nőnek arányosan az emelés összegével. Ebben a szférában a havi jövedelem harmada illetmény (ügyeleti díjak és különböző pótlékok). Információink szerint az egészségügyi intézmények menedzsmentjei most gyűjtik össze, hogy pontosan hány dolgozójuknak, milyen összegű emelés jár. S amint adataikat a kórházakat működtető GYEMSZI is ellenőrizte, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár várhatóan augusztus elején utalja az első hat hónapra járó többletpénzt.
