Az ellentmondás feloldása forrásaink szerint leginkább abban lehet, hogy számos szocialista párttag el-, illetve átjár a DK különböző rendezvényeire, de korábbi támogatása ellenére végül mégsem csatlakozott hivatalosan is a Gyurcsány Ferenc vezette párthoz, amit az MSZP-ben „visszatérésként” értékelnek. Ezzel együtt tény, hogy Bács-Kiskun megyében több olyan település is van, ahol egyértelmű jelzéseket adtak DK-s párttagok, hogy visszalépnének a szocialisták táborába. Egyelőre azonban csak elszórt esetekről tudni.

Az elemző szerint a DK csak Gyurcsányról szól, a párt is attól függ, hogy neki jól vagy rosszul megy

A két párt tagsági viszonyaihoz hozzátartozik, hogy a DK tagjainak alig egyharmada egykori MSZP-s, a jelentős többség pártonkívüli volt korábban. Egyes forrásaink szerint a DK-ban eredetileg több átlépő szocialistára számítottak, a kezdeti hullám viszont nem azt az arányt hozta, amellyel eredetileg kalkuláltak. A pártvezetés ezzel együtt azt mondja, hogy nem elégedetlenek az eredménnyel, most is heti 80-100 új tag kéri felvételét.

Az MSZP vezetéséhez köthető forrásaink azt hangsúlyozták: a szocialistáknál nincsen hivatalos iránymutatás arra, hogy a DK-ból esetleg visszalépni szándékozó párttagokat automatikusan vissza is kell-e venni. Létezik ugyanakkor egy kimondatlan szabály: ha jönnek is, semmilyen érdemi pozícióra ne számítsanak a következő parlamenti és önkormányzati választásokon.

„Egyéni esetek, sértődések bizonyosan vannak, de tömeges visszalépésről vagy átlépésről nincs szó. Sőt inkább arról hallani, hogy MSZP-sek próbálják a helyi vezetőinket átcsábítgatni. Párttagságunk pedig nemhogy csökken, de folyamatosan nő. Csak ebben az évben ezerkétszáz fővel bővült a tagság, holott jelentős tagdíjfizetési kötelezettség is van” – ezt Varju László, a DK pártigazgatója nyilatkozta lapunknak. A politikus hozzátette, hogy alapszabályuk értelmében jelenleg az országos elnökség hagy jóvá minden felvételi kérelmet, várhatóan ősszel adják majd át ezeket a jogosultságokat az akkorra már felálló választókerületi elnökségeknek. A tagfelvételi kérelmek száma egyébként Gyurcsány szakdolgozatügyének idején jelentősen megugrott; hasonló hatást várnak az egyházi kiváltságok elleni akciójuktól is. Az MSZP-vel való együttműködésről és viszonyról Varju azt mondta: „viseljük a helyzetet”, és „alapvetően együttműködés-pártiak vagyunk”, amire jó példák az elmúlt időszakban szervezett közös kitelepülések és akciók.

Ehhez kapcsolódik, hogy az MSZP legújabb stratégiai tervében (amelyről lapunk számolt be először) a DK-val kapcsolatban azt a megállapítást teszik: adott helyzetben a támogatói bázisuk szinte teljes egészét képes magához vonzani a szocialista párt, és ez is kell legyen a politikai cél. Együttműködés ide vagy oda, a volt kormányfő személye szerintük éppen hogy gátolja és nem segíti a szélesebb együttműködést.

„Gyurcsány Ferenc nem menedzsertípus, legutóbb akkor látszott ez, amikor nem tudott önálló frakciót alapítani, és a diplomaügye sem tett jót neki. A DK pedig – mint párt – csak róla szól, így ha Gyurcsány Ferencnek jól megy, akkor a DK-nak is, ha rosszul, akkor a Demokratikus Koalíció is bajban van. Most ez utóbbit látjuk” – fogalmazott lapunknak a DK helyzetével és megítélésével kapcsolatban Somogyi Zoltán. A politikai elemző hozzátette: nemcsak a DK-sok számára okozhat fejtörést az MSZP erősödése, hanem mindenki másnak is, aki személyével kívülről akarna megoldást mutatni a demokratikus ellenzék számára. „A szocialisták ugyanis egyre magabiztosabban mondhatják azt, hogy a miniszterelnök-jelöltet nekik kell adniuk és nem valaki külső szereplőnek” – fogalmazott Somogyi Zoltán.