Korrupciós ügy: a Hajógyári-sziget eltűntjeinek aktáit is kinyithatják
Mindkét főrendőrt hivatalos személy által folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják, amit Gulyás részben kötelességszegéssel, részben hivatali helyzetével visszaélve, K. kötelességszegéssel követett el. Mindketten tagadnak, de panasszal csak Gulyás élt a gyanúsítással szemben.
A Központi Nyomozó Főügyészség keddi közleményében azt közölte, hogy a múlt csütörtökön őrizetbe vett és pénteken gyanúsítottként kihallgatott két rendőri vezetőt, Hopka Lajost, aki az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának osztályvezetője és Gulyás közvetlen beosztottja volt, valamint Kalmár Tamást, a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjét vezető beosztású hivatalos személy által részben hivatali helyzetével visszaélve, részben kötelességszegéssel, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják. A múlt héten velük együtt elfogott két civilt, Vizoviczki László vállalkozót és munkatársát, V. Istvánt hivatali vesztegetéssel gyanúsítják.
A főügyészség közleménye szerint V. István annak érdekében, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal és illegális rendőri védelem alatt működjenek, valamint hogy a konkurens szórakozóhelyeken – ezek bezárását elérendő és kikényszerítendő – rendszeresen razziákat tartsanak, továbbá hogy Vizoviczki időben értesüljön az esetlegesen ellene induló rendőrségi eljárásokról, már évekkel korábban korrupt kapcsolatot alakított ki a négy rendőr gyanúsítottal.
Céljai elérése érdekében elfogásáig havi rendszerességgel százezres, milliós nagyságrendű fizetést adott a rendőröknek, s ehhez a forrásokat a gyanúsítás szerint Vizoviczki adta, aki tisztában volt azzal, hogy munkatársa mire költi a neki átadott összegeket.
Úgy tudjuk, mindenkinek megvolt a „saját fizetési napja”, amikor néhány százezer, de volt, hogy egymillió forintot is meghaladó összeget kapott. Az ügyészség nem kommentálta a Népszabadság azon értesülését, amely szerint Vizoviczki és munkatársának korrupt kapcsolata a már őrizetbe vett gyanúsítottakkal legalább három éve megvolt. Arról sem nyilatkoztak, hogy kezdeményezik-e Gulyás és K. Attila előzetes letartóztatását.
Információink szerint K. Attila egy ideig kábítószeres ügyekben is nyomozott a BRFK-n, a korrupciós ügy kirobbanása óta ezért többen részben neki tudják be, hogy a Vizoviczki érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken sosem volt komolyabb razzia – szinte szabadon hozzá lehetett jutni bármilyen kábítószerhez. Az illegális rendőri védelem miatt az ő érdekeltségei „biztonságosnak” számítottak a drogot fogyasztó közismert emberek köreiben is.
Egyelőre sem az ügyészség, sem a rendőrség illetékesei nem kívántak találgatásokba bocsátkozni arról, „mi jöhet még”. Sok, korábban bűncselekmény hiányában megszüntetett rejtélyes eltűnési ügyet valószínűleg újra kell majd vizsgálni. Elsősorban a Hajógyári-szigetről tűntek el fiatalok, illetve ott szórakozó fiatalok kerültek elő a Dunából holtan, vagy találtak rájuk félig holtan az utcákon.
Azonban még ennél is nagyobb gond a rendőrség számára, hogy miután a gyanú szerint a szervezett bűnözés elleni két legerősebb egységet, az NNI és a BRFK szervezett bűnözés elleni főosztályait vezetői szinten vette meg az éjszakai életben jól ismert és csütörtökig érinthetetlennek tartott vállalkozó, ki áll szóba, ki fog együttműködni ezután a rendőrséggel a bűnszervezetek felszámolását elősegítve?
Nagy kérdés, hogy néhány vezető miként volt képes elérni azt, hogy sem a kerületi kapitányság, sem a Készenléti Rendőrség, sem a vámőrség kábítószeres ügyekben eljáró nyomozói soha nem tartottak komolyabb razziákat, rajtaütésszerű ellenőrzéseket pedig végképp nem Vizoviczki érdekeltségeiben? Okkal feltételezhető tehát, hogy a gyanúsítottak köre még tovább bővülhet.
A testülettől az elmúlt években távozott, a gyanúsított főtiszteket azonban jól ismerő volt rendőrök emlékeztettek arra, hogy volt itt már Mór (amikor két, abban az ügyben ártatlan embert ítéltek el nyolcas gyilkosságért) és volt Molnár Csaba-ügy is; Molnárt egyebek mellett korrupcióval vádolták, végül ártatlannak bizonyult, de a karrierjét végleg tönkretették, „nyilván jó okkal”.
Többek szerint a titkos nyomozásokra és adatgyűjtésekre vonatkozó hatályos szabályok annyira elavultak, hogy a titkos nyomozásokban részt vevő rendőröket bármikor bíróság elé lehet állítani, ha valakinek ahhoz volna kedve. Egy forrásunk szerint nem véletlenül hangoztatta ártatlanságát – arcát is vállalva – Kalmár Tamás közvetlenül a letartóztatása után. A volt főosztályvezető azt ígérte: mindenről tájékoztatja a nyilvánosságot.
