Orbántól várták, hogy visszavegye a könyvtárosnőtől a földet

„Nem önnel kötünk szerződést, nem ön érte el a legmagasabb pontszámot.” Mindössze ezt a választ kapták a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől Horváth Józsefék. Háromszáz anyajuhból és a szaporulatából álló juhászatukat ellehetetleníti, hogy nem ők nyerték a kaskantyúi tanyájukat körbeölelő legelőt, hanem egy csengődi pályázó. Csengőd 20 kilométerre van ettől a földtől.

A Kecskemét és Kiskőrös közt lévő Kaskantyún mindössze 35 hektár állami föld van. Az sem 35 aranykoronás gabonatermő feketeföld, hanem egy-két aranykoronás homok. Valaha a Kiskőrösi Állami Gazdaság szőlői voltak ott. Az állami nagyüzem megszűnése után a terület ebek harmincadjára került. Tele volt az egykori támrendszer maradványaival: betongyámokkal, dróttal, karókkal, tuskóikkal. Horváthék lassan húsz éve minden esztendőben kibérelték az NFA-tól, és nehéz munkával megtisztították. Ez a föld alapozta meg a juhászatukat.

Amikor az NFA megpályáztatta a területet, reménykedtek: nincs olyan, aki náluk jobban megfelelne a kiírásnak. Horváth Józsefnek megvan a kellő végzettsége, helyben lakik, már a szülei is ott laktak, a környező földterület a nagyszüleié volt. Állatokat tart két évtizede, formálisan a legelsők között alakította meg a családi gazdaságát. A fia is velük dolgozik, hamarosan átveszi a gazdaságot – pontosan úgy, ahogyan a kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési elképzeléseiben szerepelt, akkor, amikor még csak ígérgettek.

Akkor, amikor Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője azt mondta a gazdakörös Horváthéknak, hogy ezt a pályázati rendszert pontosan nekik találták ki. Ha nem bérletre hirdetné meg az állam, hanem eladásra, akkor elvinné valamilyen aktatáskás városi spekuláns – így azonban olyanoknak adja a Fidesz, akik leginkább megfelelnek a vidékpolitikai célkitűzéseknek.

A csengődi nyertesről, bizonyos Szabó Mihálynéról, akinek nyilvánosságra kellett hozni a nevét, miután elnyerte a kaskantyúi földet, Horváthék kiderítették, hogy mindössze egy hektár föld van a nevén – igaz, hogy a családja Horváthék ismeretei szerint úgy 1500 hektárral rendelkezik. Baltás István csengődi polgármester szerint a Homokhátsági Vízitársulat nemrég felmérte a nagyobb földtulajdonosokat, és az ottani adatok szerint Szabóék birtokai 300-350 hektárt tesznek ki. Van kétezer birkájuk is. Szabó Mihály egész életében juhászattal foglalkozott; volt idő, amikor a birkának nagyon jó ára volt. Jómódú ember. A családnak szinte minden tagja részt vesz a gazdálkodásban – a kaskantyúi pályázat nyertesének jut erre a legkevesebb ideje, mivel ő könyvtáros a csengődi művelődési házban.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról visszakövethető, hogy Szabóék sokféle jogcímen feltűnően sok és nagy összegű támogatást nyertek 2007 óta. Az a hír járja róluk, hogy ahol elindulnak, biztosan nyernek.

Horváth Józsefék juhászata azért lehetetlenül el, mert a nyájuk nem tud kijárni a megmaradt legelőkre – az állami föld minden kijárót, átjárót elzár a tanyájuktól. Azt szeretnék, ha fölülvizsgálnák a pályázat értékelését, mert meggyőződésük, hogy ha egymás mellé tennék az ő vesztes pályázatukat és a nyertesét, akkor az övék felelne meg jobban a szempontoknak. A formai megoldásokra is ügyeltek: százezer forintba került a pályázatíró költsége, a kötelezően beszerzendő okiratok tömege és a regisztrációs díj. Nagyon felháborodtak, és nem is akarták aláírni a titoktartási nyilatkozatot, mert úgy vélték: épp a pályázati anyagok nyilvános értékelése biztosítaná a pályáztatás tisztaságát.

Horváthék szerint a Fidesz olyan, mint az egyszeri pap: vizet prédikál és bort iszik. Mindenkinek jut föld – a gyúrónak, a műkörmösnek, a nyolcadik emeleten lakó nagymamának –, csak a helyben lakó állattartóknak nem. Levelet írtak Orbán Viktornak, emlékeztették, hogy a Fidesz ellenzékben azt ígérte: véget vet a korrupciónak. Azt hitték: Orbán nem tudja, mi folyik az országban, mit művelnek az emberei – de majd ha felnyitják a szemét, akkor rendet tesz. Most már tudják, hogy esze ágában sincs.

Szabó Mihálynét a csengődi könyvtárban hívtuk fel. Közölte, hogy nem kíván nyilatkozni, és nem járul hozzá az üggyel kapcsolatban semmilyen információ nyilvánosságra hozatalához. A kaskantyúi birkalegelő ügyéből politikai vita is lett. A Hír TV riportot készített róla – jellemző a kormányközeli televízióban uralkodó állapotokra, hogy a riport happy enddel zárult: hamarosan felkínálnak Horváthéknak egy megfelelő állami területet. Fel is kínáltak 15 hektár birkalegelőt – a 20 kilométerre lévő Csengődön. Nem fogadták el. Egyrészt abszurdnak tartották, hogy a tanyájuk melletti legelő a csengődieké lett, nekik pedig épp Csengődön akarnak földet adni. Másrészt: nem akarták 20 kilométerre hajtani a nyájukat. Harmadrészt: nem is tudnák hogyan, mert jószerével ki sem tudnak jönni a juhokkal az udvarukról. Amikor a nagylelkű ajánlatról szó esett a Kossuth rádió Ütköző című műsorában, Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa azt mondta Gőgös Zoltán szocialista képviselőnek: Horváthék nem elég kompromisszumkészek.

Juhok karanténban
Racka sheep move during the end of the grazing season in the Great Hungarian Plain in Hortobagy, 200 km (124 miles) east of Budapest, November 26, 2011. REUTERS/Bernadett Szabo (HUNGARY - Tags: AGRICULTURE ANIMALS SOCIETY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.