Az otthon szülés hazai háborúja

„Mik a szülő nő jogai és mi a felelőssége? Ki felel a szülésért és annak kimeneteléért? Mik a jogai és miért felel az orvos, a szülésznő és más szülés körüli segítők? Van-e joga a magzatnak?” – ezeket a kérdéseket járja körbe az a tegnap kezdődött, Hágában rendezett konferencia, amelyet egy nők reprodukciós jogaival foglalkozó holland kutatóközpont (Bynkers Hoek Institute) szervezett az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországgal kapcsolatos döntése kapcsán.

A strasbourgi bíróság 2010 decemberében elmarasztalta Magyarországot, mert azzal, hogy az állam nem teremtette meg az otthon szülés jogi szabályozását, és emiatt az abban részt vevő szakszemélyzet folyamatos üldözésnek volt kitéve, sérült az intézeten kívüli szülést választó nők szabad döntési joga a szülés helyszínét illetően. A nemzetközi bírósághoz Ternovszky Anna fordult a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédjének segítségével: otthon akart volna szülni, de álláspontja szerint az átfogó jogi szabályozás hiánya és a kórházon kívüli szüléskíséréshez szükséges működési engedély kiadásának megtagadása elrettentette a szülésnél segédkező egészségügyi szakembereket szakmájuk gyakorlásától. A bíróság az ügy kapcsán leszögezte: a szülés helyszínének és körülményeinek megválasztása a nő joga.

Ugyanakkor nem csak e döntés nyomán került a konferencia középpontjába Magyarország – a tanácskozásnak különös apropót adott a nemzetközileg elismert szakember, Geréb Ágnes szülészorvos-bába története is, akit jogerősen két év letöltendő szabadságvesztéssel büntettek, és a foglalkozásának gyakorlásától tíz évre eltiltottak. A konferencia egyik főelőadója, Ina May Gaskin amerikai szülésznő bevezetőjében azt mondta: kívánatos lenne, hogy a szülés körül tevékenykedő szakemberek – szülészek, orvosok, szülésznők, bábák, dúlák – kölcsönösen tiszteljék egymást. A tavaly Rights Livelihood Awarddal díjazott (köznyelvben az Alternatív Nobel-díj) szakember a negatív példák között említette Magyarországot, amikor arról beszélt, hogy az otthon szülést kísérő személyzetnek rendőri fenyegetettséggel, büntetőeljárásokkal kell szembenéznie.

A konferencia első panelbeszélgetésének megszólalójaként Ternovszky Anna többek közt a 2011 tavaszán megszületett magyar kormányrendeletről beszélt. Kiemelte: jó, hogy megszületett a jogszabály, azonban az csak rendkívül szűk keretek közt engedélyezi az intézményen kívüli szülést, és nem oldja meg a bábák tevékenységének kriminalizálásából adódó problémákat. Szerinte létre kellene hozni egy független bábai testületet, amely képes szakmai döntéseket hozni, útmutatókat adni vitás ügyekben. Ennek hiányában egy esetleges büntetőeljárásban a bábák tevékenységét ugyanúgy kizárólag kórházi protokollokat ismerő igazságügyi nőgyógyász orvos fogja véleményezni, ahogy ez a Geréb Ágnest érintő perekben is történt. Ternovszky Anna hangsúlyozta: a jelenlegi rendelet a nők egy jelentős részét financiális okok miatt kizárja az otthonszülésből, hiszen az otthonszülést nem támogatja a társadalombiztosítás.

Kapronczay Stefánia, a TASZ jogásza arról beszélt, hogy a több évtizedes tapasztalattal rendelkező bábák szakmai álláspontja nem tükröződik a rendeletben, s ez ki is derül abból, hogy kategorikusan kizárnak nőket az intézményen kívüli szülés lehetőségéből anélkül, hogy egyéni mérlegelést engednének a szülésznőknek.

Szebik Imre bioetikus, orvos szerint az otthonszülés kérdése háborúvá fajult Magyarországon, amelyben az orvostársadalom fenn kívánja tartani dominanciáját a szülészeti ellátásban, s ez összefüggésben áll a paraszolvenciaként megjelenő hatalmas összegekkel. Szebik Imre azt mondta: a bábaperek miliője az ötvenes évek Magyarországának koncepciós pereire emlékeztette. A kirendelt orvos szakértők abból az előfeltételezésből indultak ki, hogy az otthonszülés eleve nem biztonságos, és nem vették figyelembe a tudományos bizonyítékokat. A bíróság ezt eltűrte.

A kórházi orvosok védelmében Marton István szülész-nőgyógyász szólalt föl, aki elmagyarázta: azért van megkötve a kezük, mert az egészségügyi törvény egyik passzusa szerint a terhesség 24 hetén túl az orvosnak akár az anyával szemben is képviselnie kell a magzat érdekeit. 

Áder János még nem dönthet Gerébről

A Köztársasági Elnöki Hivataltól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Áder János államfő addig nem tud Geréb Ágnes kegyelmi kérvényéről dönteni, amíg az igazságügyi miniszter előterjesztése nem érkezik meg hozzá. Az igazságügyi minisztérium azt közölte: a kegyelmi kérelmek ügyében készülő előterjesztések még előkészítési fázisban vannak, a tárca begyűjti az elbíráláshoz szükséges hivatalos dokumentumokat, és különös körültekintéssel jár el az elbírálás során.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.