Most elkészült, nagyjából harmincoldalas tanulmányában szavai szerint kitér arra, ki rendelte el a Bükki Nemzeti Park mezőségi földjeire kiírt, s szempontrendszerében a helyi gazdákkal előzetesen egyeztetett első pályázat visszavonását, s miként született meg a második kiírás, amelynek alapján a meghirdetett földterület felén három pályázó osztozott, egyenként négy-ötszáz hektáros birtoktesteket elnyerve.

Amikor még ugyanúgy gondolkodtak – Budai Gyula és Ángyán József ősszel, a Krisztusban az igazság című keresztény konferencián

– Miután Budai Gyula (elszámoltatási kormánybiztos, a Magosz szövetségi igazgatója, aki a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkáraként épp Ángyán helyére került. – A szerk.) korábban megtiltotta, hogy a nemzeti parknál lévő anyagot Budapestre küldjék, s azt mondta, ha akarom, Egerben megnézhetem azokat, nagyjából egy hónappal ezelőtt a helyszínen vizsgáltam meg a dél-borsodi földekre beadott pályázatokat. A legszembetűnőbb, s a visszaélésekre leginkább okot adó hiányosság – miként azt az elemzésemben is leírtam – az, hogy a 380 pontos bírálati rendszerben 150 pontot ér az úgynevezett gazdálkodási terv, amelyre azonban nem dolgoztak ki semmilyen bírálati szempontot. Mintha direkt hagyták volna nyitva ezt a kiskaput, ezt a „rést a falon”, hisz így kedvükre hirdethettek nyertest – mondta Ángyán.

Hozzátette: a pályázat minden más elemére létezett egy besorolási szisztéma, csak erre az egyre nem. Így fordulhatott elő, hogy egy adott földblokkra beadott két pályázatban, amelyeknél furcsamód a gazdasági terv gyakorlatilag szó szerint megegyezett, az egyik – később nyertes – pályázó ugyanarra a szövegre 120 pontot, míg a másik mindössze 60-at kapott. Ráadásul a „vesztes” pályázat szerzője évtizedek óta ebben az ágazatban tevékenykedő elismert szakember, miközben a nyertes – legalábbis végzettsége és eddigi tevékenysége szerint – még csak nem is konyít a gazdálkodáshoz.

– Bűncselekmény gyanúja is felvetődik, hisz a szövegegyezés akár csalásra is utalhat – mondta Ángyán József, aki jelentésében konkrét javaslatot tesz a hasonló visszaélések elkerülésére. Azt kéri, hogy a földbérleti szerződéskötéseket azonnal állítsák le, a már aláírtakat vizsgálják felül, dolgozzanak ki új, tisztességes, átlátható pályázati rendszert, s a hátralévő földbérleti pályázatokat már ennek szellemében hirdessék meg.

Tegnap a parlamentben is szó esett a földbérleti szerződések körül kialakult anomáliákról. A szocialista Gőgös Zoltán interpellációjában felvetette, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter az elmúlt hetekben többször kijelentette, az állami földbérletpályázatok körül minden rendben van, miközben a minisztérium államtitkára elismerte a hibákat, de azt ígérte, azokat ki fogják javítani. „Így jár, aki a Népszabadságot olvassa, ahelyett, hogy elfogadná a gazdák meghívását” – válaszolta Budai Gyula államtitkár, aki szerint ő nem azt mondta, hogy voltak hibák, hanem, hogy hiba volt csak egyéves állattartást előírni a pályázatokon. „Az a baj, államtitkár úr, hogy ön összevissza hazudik” – riposztozott Gőgös.