A debreceni főnix föltámadt és mindent visz
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyanúsítottként hallgatta ki A. Lajost, a legnagyobb Hajdú-Bihar megyei vagyonvédelmi és őrző-védő cég, a debreceni székhelyű Pannon Guard Zrt. vezérigazgatóját. Habár az NNI nem adott információt arról, hogy A. Lajost milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, s magát az érintettet sem sikerült elérnünk, megbízható forrásból úgy értesültünk: az eljárás nincs összefüggésben a vezérigazgatónak a Pannon Guardnál végzett tevékenységével. Ez azt jelenti, hogy a cégvezető továbbra is végzi a munkáját, a cég menedzsmentjében pedig föl sem merült, hogy a vezető tisztségviselő munkaviszonyát az eljárás idejére fölfüggesszék.
Megtudtuk: az ügy hátterében a cívisvárosban utóbbi években fölerősödött, kíméletlen konkurenciaharc állhat. A válság miatt amúgy is szűkülő biztonsági piacon ugyanis olyan átrendeződés következett be a Pannon Guard gyors fölemelkedése miatt, hogy a piacvezetővé lett vagyonvédelmi óriáscég térnyerésének következtében mára több kisebb biztonsági társaság a csőd szélére került. A névtelen rendőrségi és adóhivatali följelentgetésekkel tarkított, a másik erkölcsi lejáratását célzó piaci küzdelemnek lett az egyik áldozata A. Lajos, akinek az esetleges vád alá helyezése nyilvánvalóan kapóra jönne a kisebb debreceni őrző-védő cégeknek, hiszen azok elől a Pannon Guard évek óta sorra elnyeri a közbeszerzési eljárásokat.
Az A. Lajos nevére szóló vagyonvédelmi működési engedélyt a rendőrség egyelőre nem vonta vissza. Ennek azért van jelentősége, mert a vagyonvédelmi törvény szerint nem végezheti tovább a tevékenységét az a cégvezető, aki ellen gyanúsítottként eljárás indult. Ezzel kapcsolatban a Hajdú-Bihar megyei rendőr-főkapitányságon érdeklődésünkre azt mondták: közigazgatási eljárás keretében folyik a tényállás tisztázása, az ügyben egyúttal belföldi jogsegélykéréssel fordultak az NNI észak-alföldi régióvezetőjéhez.
Az ügy pikantériája, hogy ha A. Lajos ügye esetleg a nyomozás megszüntetésével, vagy később teljes fölmentéssel zárulna, akkor elmondható: szinte ugyanazon koreográfia szerint akarták őt is „ kicsinálni”, ahogyan a főnökét, vagyis a Pannon Guard első számú vezetőjét, Sutka Sándor egykori rendőr tábornokot, volt Hajdú-Bihar megyei rendőr főkapitányt. Csak emlékeztetőül: 2003-ban Sutka Sándor ellen többrendbeli hűtlen kezelés miatt nyomozás indult, s évekkel később hiába mentette föl minden vádpontban a Szegedi Ítélőtábla, mire tisztázták a vádak alól, a főrendőr pályája gyakorlatilag derékba tört. Habár a hajdú-bihari főkapitányi székből pár hónapra Veszprém megye főkapitányi posztjára került, végül onnan is távozott, majd Debrecenben céget alapított, belevetette magát a vagyonvédelmi szakmába, és szédületes szárnyalásba kezdett.
Egyik piaci konkurense nem minden alap nélkül hasonlította Sutkát a Debrecen címerében látható főnixmadárhoz, amely a hamvaiból föltámadva új életre kel. Debrecenben pár év alatt kiszorította a konkurenseket, s olyan, üzletileg nagy presztízst jelentő épületek őrzését szerezte meg, mint a megyeháza, a városháza, a főügyészség, az ítélőtábla, a közlekedési hatóság, a közterület-felügyelet, a Kenézy kórház, a Főnix Rendezvénycsarnok, a Kölcsey Konferencia Központ, a MODEM galéria, a Déri Múzeum. A Pannon Guardot választotta a British Telecommunications és az IT Service Hungary Kft. debreceni irodaháza, sőt a Tiszántúl egyik legnagyobb cége, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. is: a Pannon Guard látja el a debreceni közlekedési társaság, a vízmű, a gyógyfürdő vagy a hőszolgáltató őrzését is. A mezőgazdaságban olyan nagy partnerei vannak, mint a Nyírségi Szárnyas Kft., az Amfora Rt., a Hajdú Gabona vagy a nádudvari KITE. Alvállalkozóként fegyveres szolgálatot lát el egy logisztikai szolgáltató összesen 45 hivatalában Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, továbbá az ország egyik legnagyobb pénzintézetének összesen 69 fiókjában.
A Pannon Guard sikerének titka – ismerik el még a bírálói is – Sutka Sándor személyében, azaz kapcsolati tőkéjében, a helyi gazdasági és politikai elittel ápolt jó kapcsolatában, főrendőri múltjának elismertségében, s nem utolsósorban, az üzlet világába a rendőrségtől magával hozott keménységében rejlik. Igaz, a Pannon Guarddal érthető módon kevésbé jóindulatú piaci konkurensek szerint nem zárhatók ki a kisebb „ügyeskedések, rásegítések” sem.
Az például érdekes eset volt, amikor 2010 végén a Pannon Guard és egy másik helyi őrző-védő cég, a Főnix Guard egyaránt pályázott a debreceni Főnix Csarnok őrzésére. A Főnix ügyvezetője akkoriban az a Miterli György volt, aki nem sokkal később a Pannon igazgatósági tagja lett, de a két cég közötti szoros kapcsolatra más is utal: egy dokumentum szerint a Pannon és a Főnix vezetői már 2009-ben – vagyis egy évvel a Főnix Csarnok őrzésére kiírt pályázat előtt – tárgyaltak valamifajta közös együttműködésről. Mindezek fényében figyelemre méltó, hogy a Főnix Csarnok őrzésére kiírt közbeszerzésre a Főnix 90 milliós, a Pannon pedig 88 milliós ajánlatot adott, s így a Pannon nyert. Természetesen nem bizonyítható, hogy a két cég a pályázat megírása során törvénytelen módon egyeztetett volna, s így megvalósította volna a tisztességtelen piaci magatartást. De egy esetleges „megbeszélés” – ismerve a két cég szoros kapcsolatát – sokak szerint nem zárható ki.
Megkérdeztük Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnökét arról, hogy gyakoriak-e az ágazatban a cégvezetők elleni büntetőeljárások, s ha igen, akkor általában milyen típusú ügyekben indul nyomozás. Elmondta: a cégvezetők az esetek több mint ötven százalékában a feketefoglalkoztatás miatt szoktak elcsúszni. A recesszió miatt ugyanis olyan nyomottak az árak, s annyira visszaesett a bevétel, hogy a vagyonvédelmi és őrző-védő cégek általában azzal a trükkel próbálnak pénzt megtakarítani, hogy az alkalmazottaikat vagy „elfelejtik” bejelenteni, vagy nem a bejelentett óraszámban foglalkoztatják őket. Hozzátette: ez nem vonatkoztatható a debreceni ügyre, hiszen annak részleteit nem ismeri, de – mint mondta – Hajdú-Bihar egyébként sem tartozik a problémás megyék közé. A kamarai elnök meg is lepődött rajta, hogy eldurvuló piaci csatározásokról hall Debrecenből. Ebben ugyanis – mint mondta – eddig a főváros járt az élen.
