A csellel épített tó

Csőd fenyeget két, eddig nyereségesen működő baranyai halgazdaságot. Mindkettő gondja az, hogy nem jutnak vízhez. Emiatt nem a csapadékhiányt okolják, hanem a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.

Az egyik halgazdaság az Euro-Est Kft. Ez a kilenc embert foglalkoztató cég a Sumony község határában lévő, 257 hektáros tórendszerbe helyez ki tavaszonként 50 tonna halat, és ősszel lehalássza a 150 tonnára hizlalt állományt. Sumonytól három kilométerre, Okorágon egy 22 hektáros tóban termel halat az Okorköz Farm Kft. Az évente 15-20 tonna halat eladó cég három embernek ad munkát.

A két kft. tavait a Bükkösdi patak táplálja. Idén azonban alig jut víz a tavakba. Az okorági tóban nincs is víz. A sumonyi kft. öt tavából egyet tudtak feltölteni, 60 százalékban. Oda a szokott halmennyiség 70 százalékát helyezték ki, ám ha kiadós esők nem áztatják a következő hetekben a patak vízgyűjtőjét, akkor nyáron több vagon hal kipusztulhat. A két tó gazdája szerint a baj oka az, hogy a patak fentebbi szakaszán, Sumonytól 14 kilométerre, Helesfa község épített egy 76 hektáros tavat, és ha azt feltöltik, nekik már nem jut víz.

– Ha a szomszédom épít egy ólat, arról engem tájékoztatnak, és akár meg is fellebbezhetem az építési engedélyét – mondja Peresztegi László, a sumonyi tórendszert működtető kft. igazgatóhelyettese. – Itt meg a sumonyi tavakat tápláló patakra úgy engedtek újabb tavat építeni, hogy a környezetvédelmi felügyelőség nem is értesített bennünket a tervekről.

Mindamellett Peresztegi László évekkel ezelőtt – informálisan – értesült azért a helesfai tó terveiről. Bement a felügyelőségre, ám ott megnyugtatták, hogy Helesfán jóléti tó épül, amit több év alatt töltenek fel, így nem veszélyezteti a sumonyi tó vízigényét. Aztán Helesfánál mégis halastó épült, ami a felügyelőség engedélye alapján éppúgy szeptember közepétől április idusáig tölthető fel, mint a sumonyi és az okorági tavak. Idén januárban meg is kapta az üzemeltetési engedélyt a helesfai tó, a sumonyi és az okorági tavak pedig víz nélkül maradtak. A hóolvadásból a Bükkösd patakba csordogáló víz javát ugyanis a helesfai tavat működtető cég visszatartotta.

A környezetvédelmi felügyelőséggel szerettük volna átbeszélni az engedélyezés körülményeit, de erre nem volt mód, mivel a hatósághoz – a vidékfejlesztési tárca ukáza értelmében – csak írásban fordulhatnak az újságírók. Két hétig levelezgettünk a felügyelőséggel, és a válaszokból az derült ki, hogy a zöldhatóság – saját megítélése alapján – mindent a legszabályosabban csinált. A sumonyi és az okorági tó tulajdonosát szerintük nem kellett értesíteni arról, hogy újabb tó épül az őket tápláló patakra. A hatóság úgy látja, a Bükkösdi patak nyolcvanszázalékos biztonsággal képes ellátni vízzel mindhárom halgazdaságot. Ha utóbb mégis kiderül, hogy a három tó feltöltéséhez a patak vize nem elég, akkor a tervező hibázott, nem az engedélyt kiadó felügyelőség. Szerettük volna megtudni, hogy ha az okorági vagy sumonyi halgazdaságot kár éri, esetleg tönkremennek, mi a módja a kártalanításnak, de választ nem kaptunk.

A történethez tartozik, hogy a három tógazda leült egyeztetni, és arra jöttek rá, hogy a Bükkösdi patak átlagos vízhozama kevés valamennyi tó tavaszi feltöltéséhez. Legfeljebb rendkívül csapadékos évben lesz elegendő víz mind a három tóban. Vagyis: úgy 4-5 évente.

Utóbb Helesfán megtudtam, hogy hosszú távon talán van esély a három tó megmaradására. A helesfai tó ugyanis 4 év múlva mégiscsak jóléti tóvá „vedlik át”. Gondos Gyula, Helesfa polgármestere beavatott abba, hogy az önkormányzat a kezdetektől fogva olyan tavat akart, ami a pihenni vágyókat, a horgászokat és a vízi sportok kedvelőit szolgálja. Csakhogy erre nem volt az ötszáz lelkes falunak pénze, s a jóléti tavak építését semmilyen pályázati forrás sem támogatta. Ezért úgy döntöttek, inkább halastavat építenek, mivel azt az unió finanszírozza. El is nyertek 280 millió forintot, abból megépítették a tavat. Az üzemeltetésre létrehoztak egy kft.-t, amiben 40-40 százaléka van az önkormányzatnak és a tavat építő cégnek, 20 százaléka egy halászattal foglalkozó vállalkozónak. Az unió elvárja, hogy az általa támogatott tó öt évig az eredeti célnak megfelelően működjön. Öt év elteltével azonban az unió nem törődik a sorsával, s már csak három évig kell elszámolni a helesfai önkormányzatnak a halastó-támogatással, utána átminősítik a tavat, ígéri a polgármester.

S akkortól már nem kell az őszi lehalászáskor leengedni, s a tavaszi halkihelyezésig feltölteni a tavat, így alig csapolják meg a Bükkösdi patakot. Kérdés, hogy addig kihúzza-e a sumonyi és az okorági halgazdaság.

Peresztegi László és a hajdani tó
Peresztegi László és a hajdani tó
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.