Abortuszturizmus Bécsbe

A hatvanas-hetvenes években, a Kádár-rendszerben osztrák nők jártak Budapestre, hogy a vasfüggöny keleti oldalán végeztessék el a művi terhességmegszakítást. Közel fél évszázaddal később, az Európán belüli szabad mozgás korszakában megfordult az abortuszturizmus iránya: egyre több magyar nő megy Bécsbe, hogy ott essen át a tablettás vagy a sebészeti beavatkozáson.

– Nyolc-kilenc hónapja tapasztaljuk, hogy hetente négy-hat magyar páciens jelentkezik nálunk, a számuk növekvő tendenciát mutat. Szlovákiából és persze az abortuszt teljes mértékben tiltó Lengyelországból is viszonylag sokan érkeznek hozzánk – mondja Christian Fiala nőgyógyász, egy bécsi magánklinika orvosi vezetője.

A salzburgi tartományi klinikán is praktizáló 53 éves orvos a magyar páciensek növekvő számú megjelenését nem csak a tablettás terhességmegszakítás itteni ellehetetlenítésére vezeti vissza. Páciensei arról számolnak be, hogy Magyarországon rendkívül bürokratikus az eljárás, hosszú a várakozás. Ráadásul az abortusz előtti kötelező tanácsadáson gyakran vadidegen emberekkel találják magukat szemben, akik a legintimebb részleteket firtató kérdésekkel bombázzák a lányokat és asszonyokat.

Christian Fiala
Christian Fiala

Bécsben ilyen tortúrának nem kell kitenniük magukat, időpontot telefonon is lehet egyeztetni. Amennyiben az abortusz előtti kötelező nőgyógyászati és más orvosi vizsgálatok a megfelelő eredménnyel zárulnak, a beavatkozást el lehet végezni. Nyelvi-megértési akadályok sincsenek. A legtöbb magyar páciens beszél németül vagy angolul. Fialáék emellett arra biztatják a hölgyeket, hogy ne egyedül érkezzenek. Ötven százalékuk férfi partnerével, közel negyven százalékuk női rokon vagy közeli barátnő társaságában érkezik.

A bécsi beavatkozás ára 490 euró, 150 ezer forint. Nem kevés pénz, de Fialának a főleg felső középosztálybeli páciensek azt mesélik: a hálapénzeket beleszámítva Magyarországon is ennyit fizetnének. De Bécsben a pénzükért minőségi és gyors ellátást kapnak, kínos és megalázó kérdezősködésnek sem kell kitenniük magukat. Ausztriában 1975-ben legalizálták az abortuszt.

Méghozzá úgy, hogy minden érintett számára fizetős egészségügyi szolgáltatássá tették, nem támogatja a társadalombiztosítás. „Mi nem vagyunk se rendőrség, se idegenrendészeti hatóság, senkitől sem kérünk útlevelet” – mondta Fiala doktor. Szerinte a hozzájuk fordulók, jelentős részben egy- vagy többgyermekes anyák, felelősségteljes döntést hoznak. A művi vetélést azért választják, mert felmérték: az adott élethelyzetben nem tudják felelősséggel vállalni egy újabb gyermek felnevelését.

Fiala doktor meggyőződése, a nyugati demokráciák egyik legnagyobb szociális vívmánya, hogy a nők rendelkezhetnek a saját testük felett. „Nagyon rossz dolognak tartom, hogy ideológiai vagy vallási okokból megpróbálják redukálni ezeket a jogokat” – mondta a nőgyógyász, aki szerint a vasfüggöny idején a kommunista Magyarország a művi terhességmegszakítás területén sokkal nyugatiasabb volt.

Szerinte a szigorítás olyan nemkívánatos irányba tereli a dolgokat, hogy egyre több nő kényszerül illegális abortuszra, amibe könnyen belehalhatnak. Az erdélyi szász felmenőkkel rendelkező osztrák nőgyógyász tudja, mit beszél: hosszan élt több fekete-afrikai országban, saját szemével látta, hogy a „házilag” végzett abortusz mit okozhat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.