Információink szerint az üggyel szoros összefüggésben vonta vissza Pintér Sándor belügyminiszter május 8-án a III. kerületi kapitányság éléről 2010 októberében a BRFK vezetőjének közbiztonsági helyettesévé kinevezett Markó Attila ezredes vezetői megbízását. Egyidejűleg Hatala József országos rendőrfőkapitány Jánosik Istvánt, a BRFK közlekedési főosztályvezetőjét állította fel. És a sornak ezzel minden bizonnyal nincs vége.

Markónak állítólag azért kellett távoznia posztjáról, mert egy értekezleten heves szóváltásba keveredett a főkapitányával, és tanúk, köztük alacsonyabb rangú és beosztású tisztek előtt minősíthetetlen stílusban bírálta elöljárója döntéseit. A kérdéses értekezlet egyik résztvevője szerint az inkriminált mondat, amely azonban valószínűleg már csak az utolsó csepp volt a pohárban, valahogy így hangzott: „Miért cseszegeti a belső ellenőrzés az embereimet már hetek óta?”

Azt egyelőre nem tudni, hogy Markó, illetve a vezetői beosztásából vele egy időben felmentett közlekedési főosztályvezető személyükben érintettek-e azokban a visszaélésekben, amelyek miatt a belső ellenőrzés vizsgálódni kezdett, vagy „csak” azért kelt emberei védelmére, mert rájött, a belső ellenőrzés olyan szabálytalanságokat (bűncselekménygyanús eseményeket) tárt fel, amelyeket neki, vezetőként, már rég fel kellett volna tárnia, s mivel nem tette, esetleg ő is felelősségre vonható lesz a későbbiekben?

Számla és szerződés nélkül

A „cseszegetés” ugyanis jelen esetben abból állt, hogy a BRFK belső ellenőrei feltárták: a főkapitányság közlekedési és rendezvény-, illetve szállításbiztosítási ügyekkel foglalkozó osztályain egy jól körülhatárolható kör a rendőrség (a BRFK) nevében rendszeresen végzett térítés ellenében nyújtható szolgáltatásokat, például rendezvény, veszélyes vagy túlméretes szállítmány biztosítását, a vizsgálat eddigi adatai szerint számla nélkül.

Sok esetben szerződést sem kötöttek, vagy ha mégis, utólag papírozták le az ügyletet, s a dokumentációból nem derült ki, hogy történt-e ellenszolgáltatás, magyarul, kifizették-e a számlákat.

Érdeklődésünkre a rendőrség illetékesei hallgatásba burkolóztak. Egyikük elmondta, elsősorban nem is azért, mert kínos az ügy, bár nagyon is az, sokkal inkább azért, mert fogalmuk sincs, mióta zajlott az intézményesített svarcmunka az ország legnagyobb megyei főkapitányságán.

„Annyi biztos, hogy nem pár hónapja kezdődött…” – mondta az ORFK egyik illetékese, aki azt sem zárta ki, hogy már évek óta félig maszek alapon dolgozott külsősöknek a BRFK, s ez esetben több tíz- vagy akár pár százmillió forint is folyhatott ki magánzsebekbe. Vagy ki tudja? – tették hozzá bennfentesek.

Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, az intézményesített maszekolásnak nemcsak a vezetők voltak a haszonélvezői, sok „megbízható beosztott” is szép kis fizetéskiegészítést kapott azokból a megbízásokból, amelyeket a rendőrség majdhogynem ugyanúgy végzett el, ahogy azok a gazdasági bűnözők, akikkel szemben a BRFK más osztályai tömegével nyomoznak: számla nélkül, áfa nélkül – ahogy mondani szokták, „megcsinálták okosban”.

És ez még nem minden.

Maszek meló munkaidőben

Találtak olyan tiszthelyetteseket, akik reggel szolgálatba léptek, majd papíron hazamentek pihenni, miközben valójában egy biztosítási feladat ellátására osztották be őket, majd a maszek munka elvégzése után sorra visszaléptek a „rendes szolgálatba”. A megtalált iratok alapján valószínűsíthető, hogy arra a napra a fizetésüket is teljes egészében megkapták, és a biztosításban való részvételért őket megillető juttatást is maradéktalanul felvehették, noha egyszerre garantáltan csak egy faladatot láthattak el.

Az előírások szerint az illetékességi területükön szabadidős rendőrökkel külön juttatás fejében végezhet a rendőrség különböző, külön jogszabályban felsorolt szolgáltatásokat. A BRFK azonban számos esetben túllépte hatás- és illetékességi körét, és a fővároson kívül is végzett térítés ellenében különféle szolgáltatásokat, ahogy azt a vizsgálat megállapította: „ha volt benne pénz”. Azaz a zsíros megbízásokat lenyúlták a vidéki főkapitányságoktól Hegyeshalomtól Záhonyig, a kevésbé jövedelmezőket vagy nagyon macerásakat pedig, amelyeket valószínűleg csak legálisan lehetett volna elvégezni, amiből mindenkinek jóval kisebb bevétele lett volna, kapacitáshiányra hivatkozva lepasszolták a területileg illetékes rendőrségeknek.

A Központi Nyomozó Főügyészséget lapzártánkig nem sikerült megszólítani az ügyben. Az ORFK és a BRFK illetékesei pedig azt mondták: ők megtették, amit meg kellett tenniük, a többi az ügyészség dolga. Jelezték azonban, hogy az ügy résztvevői semmilyen körülmények között nem kerülhetik el a felelősségre vonást.

Biztosítás – ezt vajon kiszámlázták?