A bíróság rámutatott, hogy az objektív, nem manipulálható és utólag meg nem változtatható bizonyítékok alapján – mint amilyenek a vezetékes és mobiltelefonok híváslistái – már a Gyurisék elleni vádemeléskor egyértelműen meg lehetett volna állapítani, hogy Kaiser Ede 2002. május 9-én nem Móron, nem is „ismeretlen helyen” tartózkodott, ahogy az ügyészség a valódi móri gyilkosok után módosított vádiratában állította, hanem Csepelen, a Gyuris család lakásában.

Gyuris Anita, szülei és Weiner Szeréna ellen a Fővárosi Ítélőtábla feljelentése nyomán indult eljárás, bár már az első móri perben eljáró Fővárosi Bíróság bírája, Varga Zoltán jelezte, hogy a jogerős ítélet kihirdetése után „felelni fognak” amiért a bíróság előtt hamisan tanúskodtak.

Gyuris Anitára akkor figyelt fel a rendőrség, amikor 16 évesen besétált a rendőrségre, hogy szeretne egy levelet eljuttatni barátjának, Kaiser Edének. Percekkel később már két nyomozó előtt ült, akik – mint arra a törvényszék eljáró tanácsa is rámutatott – úgy hallgatták ki, hogy sem ügyvéd, sem törvényes képviselője nem volt jelen, igaz, hivatalos jegyzőkönyvet sem vettek fel. Amikor a lány arra a kérdésre, hogy hol volt 2002. május 9-én Kaiser Ede, azt mondta, hogy nem tudja, de a naplójából valószínűleg kiderül, a nyomozók azonnal lerohanták a csepeli lakást.

Ekkor kezdődött Gyuris Ferenc üveges és családja kálváriája. Weiner Szerénáé pedig akkor, amikor nem akarta elhinni, hogy Kaiser a móri mészárosok egyike, és ezért magánnyomozásba kezdett, hogy aznap hol is járhatott Kaiser. Saját telefonjának híváslistájából jött rá, hogy aznap találkoztak az Astoriánál, felhívta a mobiljáról, majd egy „nadrágvasalásnyi” ideig tartó villámlátogatást tett nála. A rendőrség és az ügyészség azonban nem hitte el, hogy Kaiser tíz perc alatt Csepelről beért az Astoriához, még azután sem, hogy ez a „bravúr” az ügyészség sofőrjének is sikerült.

Később előkerült a perben végig egyes számú tanúként emlegetett férfi, aki a rendőröknek azt állította: saját fülével hallotta, hogy Gyuris Ferenc a kocsmában többek előtt elismerte, hogy lánya hamis alibit igazolt barátjának. A „többiek” azonban még a beszélgetés tényét is cáfolták, mivel ők tapintatból soha nem hozták volna szóba Gyuris Ferenc előtt a móri ügyet, a férfi erről magától nem beszélt. Később ez a tanú úgy pontosított, hogy másoktól hallotta Gyuris Ferenc beismerését, rosszul vették jegyzőkönyvbe a vallomását, amit viszont az őt korábban kihallgató rendőrök kértek ki maguknak. Végül az egyes számú tanú egyszerűen eltűnt. Elfogatóparancsot adtak ki ellene, még keresik.

Tíz évvel első kihallgatásaik után Gyurisék és Weiner Szeréna ártatlanságát jogerősen kimondta a Fővárosi Törvényszék. Csak idő kérdése, hogy mikor indítanak kártérítési pert az állam ellen. Arról csak később döntenek, hogy kezdeményeznek-e büntetőeljárást az őket alaptalanul megvádoló egyes számú tanú ellen.

A móri bankfiók jelenleg üresen álló épülete