Hajdúsámsonban sikerült olyan jól fölheccelni a lakosság egy részét a Hit Gyülekezete ellen, hogy a Hajdú-Bihar megyei városkában sokan már tényként kezelik: ha ez az egyház veszi át a helyi iskola működtetését, akkor az intézmény nevét II. Rákóczi Ferencről Simon Perezre változtatják. A tervezett átszervezés nem járna ugyan névváltoztatással, ám Rákóczi Ferenc és Simon Perez primitív indulatokra alapozott „szembeállítása” azt jelzi, hogy az egyszerű iskolaátadásnak indult ügy már elmozdult a veszélyesen kezelhetetlen irracionalitás felé. Holott az ügy lényege egyszerűen megfogalmazható: a hajdúsámsoni önkormányzat egy egyháznak sokkal szívesebben adja át az iskolája fenntartását, mint az államnak. Habár kisvárosról van szó, a két érintett intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legnagyobb lélekszámú általános iskolája és óvodája: a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe 1250-en, az Eszterlánc Óvodába csaknem 500-an járnak.

Egy nap alatt 400-an írták alá a Fidesz által kezdeményezett tiltakozóívet. A polgármester szerint az iskolában nem politizálhatnának

A hajdúsámsoni önkormányzat idén döntött úgy, hogy tárgyalásokat kezd az egyházakkal az iskola és óvoda működtetésének átadásáról. Hamza Gábor polgármester ezt a döntést azzal magyarázta, hogy ha jövő év januártól az intézmények állami kézbe kerülnek, akkor a városnak semmiféle beleszólása nem lesz egyetlen általános iskolájának működésébe, de ha valamelyik egyházzal meg tudnak egyezni, akkor marad némi ráhatásuk az intézmény üzemeltetésére. A polgármester az összes szóba jöhető egyházi szervezetet megkereste a reformátusoktól kezdve a római és görög katolikusokon át a baptistákig és a Hit Gyülekezetéig, de csak az utóbbi kettő mutatott hajlandóságot a tárgyalásra. Igaz, a Baptista Szeretetszolgálat szinte azonnal vissza is lépett, mondván: „az ügy körül kialakult helyzetben jelenleg nem látunk olyan társadalmi és politikai akaratot”, amely a szeretetszolgálat számára lehetővé tenné az intézmények „nyugodt” átvételét.

Az „ügy körül kialakult helyzeten” azt kell érteni, hogy a helyi fideszesek – akik Hajdúsámsonban 2010 óta kisebbségben vannak – nyilvánvalóan a saját politikai pozíciójuk erősítése érdekében heves támadást intéztek az önkormányzat iskolaátadási szándéka ellen. A kérdésről a fideszesek aláírásgyűjtő akciót is indítottak, ennek során egy nap alatt mintegy 400 támogató szignót szereztek be az egyházi átadás ellen. Azzal érvelnek, hogy nekik semmi kifogásuk a Hit Gyülekezete ellen, szerintük az a probléma, hogy az önkormányzat nem kérdezte meg az összes szülő véleményét arról, hogy helyesli-e az egyházi működtetést. Máthé Attila Gyula önkormányzati képviselő, a helyi Fidesz-frakció vezetője, volt alpolgármestere kiadott egy sajtónyilatkozatot, amelyben többek között ez olvasható: „senkinek a vallási hovatartozását nem kérdőjelezzük meg, de tudomásul kell venni, hogy a település lakosainak 70-80 százaléka református felekezetű, ezért tartjuk aggasztónak az intézményeink üzemeltetésének átadását egy a településen alig mérhető felekezet részére”. Majd így folytatja: „mi markánsan kiállunk a keresztény értékrend mellett, hiszünk a szabad vallásgyakorlásban, melyet az alaptörvényünk is részletesen rögzít. Ezért mi nem kívánunk akadályt gördíteni az egyházak működése elé, de nem tűrhetjük, hogy arra kényszerítsék a településen élő szülőket, hogy olyan intézménybe járassák gyermekeiket, melynek fenntartója a szülők többségétől idegen vallási nézetet valló világi felekezet”. E mondatok alapján megkérdeztem Máthé Attila Gyulától, hogy ha ők is keresztények, végül is mi bajuk a Hit Gyülekezetével, mire meglepő választ adott: „semmi bajunk velük”. Kérdeztem tőle, hogy akkor hogyan kell érteni a föntebb idézett mondatokat, mire a politikus azt válaszolta: nem a Hit Gyülekezete ellen harcolnak, hanem a demokratikus érdekérvényesítésért. Szerinte ugyanis nem járja, hogy az önkormányzat nem kérte ki az összes szülő véleményét arról: helyeslik-e, hogy az iskola és az óvoda állami helyett egyházi kézbe kerüljön.

– A szülők és a pedagógusok maguk ajánlották fel, hogy összegyűjtik az átadással kapcsolatos nyilatkozatokat, de ezt a városvezetők elutasították, mert szerintünk nem kíváncsiak a szülők véleményére – közölte.

Megemlítettem neki, hogy az önkormányzat összehívott egy szülői fórumot az ügyben, de Máthé Attila Gyula erre csak legyintett: azon olyan kevesen vettek részt, hogy nem lehetett komolyan venni.

Hamza Gábor polgármester erre azt mondta: a törvény szerint előírt egyeztetéseket le kell folytatni az iskolaszékkel, óvodaszékkel, alkalmazotti közösséggel, szülői tanáccsal és diákönkormányzattal, de az összes szülő név szerinti megkérdezését a jogszabály sem írja elő, nemhogy az életszerűség. Hozzáfűzte: május 2-án az iskolában, május 3-án pedig az óvodában hívtak össze szülői és alkalmazotti értekezletet, amelyre minden érintett írásos meghívást kapott. Igaz, nagyon kevesen éltek a lehetőséggel: az iskolában összesen 92 érvényes szülői nyilatkozatból 55-en értettek egyet az egyházi fenntartással, míg az óvodában mindössze 23 nyilatkozatból 14 támogatta az elképzelést. A polgármester kifogásolta a fideszes aláírás-gyűjtési akciót is: mint mondta, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalban bejelentést tesz arról, hogy információi szerint az aláírásgyűjtés az iskola épületében is zajlott, márpedig ott a politikai tevékenység tilos.

– Nem ragaszkodunk mindenáron és minden körülmények között a hajdúsámsoni iskola működtetéséhez, hiszen nem is mi kezdeményeztük a dolgot. Minket az önkormányzat keresett meg, s egyelőre pozitív a válaszunk – mondta Horváth András, a Hit Gyülekezete oktatási főigazgatója. Számukra csak akkor van értelme átvenni a működtetést, ha lehetőséget látnak a szülők többségével és a helyi társdalommal való együttműködésre és békés, nyugodt munkára. Ha ennek a feltételeit nem látják, akkor akár vissza is léphetnek, igaz – mint Horváth András hozzátette –, ha a helyi Fidesznek egyelőre négyszáz tiltakozó aláírást sikerült összegyűjtenie, akkor az érintett, mintegy háromezernyi szülő összlétszámát tekintve nem túl sok. Szerinte a gyülekezet nem érdekelt a társadalmi békétlenség szításában, csak az értelmes munkában, s ez nem csak Hajdúsámsonra értendő, mert egyházukat önkormányzatok tucatjai keresik meg hasonló kéréssel.

Ha a szélsőjobb is felkapja a témát, akkor a hajdúsámsoni feszültséghez hasonlók egész sora várható az országban. Ezt jelzi, hogy a Jobbik már tiltakozik a hajdúsámsoni iskolaátadás ellen, mert a párt szerint meg kell akadályozni, hogy a „cionista bizniszszekta” további iskolákat „kaparintson meg”.