A magyarok hátából bocskorszíjat lehet hasítani
- Csíkszeredában született. A gyulafehérvári katolikus hittudományi főiskolán kezdte felsőfokú tanulmányait, aztán Strasbourgban szerzett teológiai doktorátust. 2002 óta Magyarországon él. Olvasom, hogy egyik szakterülete az úgynevezett vallás-geopolitika. Avasson be: az micsoda?
- A vallást mint hatalmi tényezőt próbálom vizsgálni, azt, hogy a kereszténység miképpen integrálódik a hatalmi struktúrába. Egyik oldalról magának a vallásnak lehetnek ilyen ambíciói: kézenfekvő példa erre a római katolikus egyház, különösen a Vatikán. A másik eset, amikor a hatalom igyekszik a vallást a saját hatalmi struktúrájába beépíteni. Ennek célja a hatalom megtartása és legitimálása, másrészt pedig a társadalom minél totálisabb ellenőrzése. Jelen pillanatban gyakorlatilag ez történik Magyarországon.
- Amennyiben?
- Nézzük meg, igazából kezd megszűnni az a semleges tér, ahol a különböző egyházak, vallási felekezetek egymással egyenlő félként jelenhetnek meg. A hatalom kisajátít bizonyos felekezeteket – elsősorban keresztény egyházakra kell gondolnunk –, amelyek átvállalják az ifjúság megfelelő átnevelését, és fundamentalista szexuáletika formájában ideológiát szállítanak a politika számára. Az egyházi vezetők igazából Jézus Krisztusról és az evangéliumról már nem is beszélnek.
- Dehogynem.
- Megemlítik. Ami nem egyenlő azzal, mint ha beszélnének róla. Tehát abból, hogy a keresztény tanításokból átvett, mindenki által ismert fogalmakat használnak, még nem következik, hogy valóban az adott vallásról, hitrendszerről beszélnek.
- Térjünk vissza a fundamentalista szexuáletikára. Rosszul hangzik...
- Lényegében arról van szó, hogy a politikai hatalom az egyházakkal karöltve megpróbálja normatív módon szabályozni a társadalom és az emberek szexuális életét, szexuális magatartását. A fundamentalista felfogás szerint a nemi kapcsolatok elsősorban a gyermeknemzés céljából megengedettek és elfogadottak, az abortusz tiltott, de ebbe a fogalomkörbe teljes mértékben belefér a halálbüntetés is.
- Magyarországon – példának okáért – nincs halálbüntetés.
- A Jobbik erőteljesen agitál a halálbüntetés visszaállítása mellett.
- A Jobbik viszont nincs kormányon.
- Igaz, de látni kell, hogy a retorikája jelentősen meghatározza a Fidesz mozgásterét.
- Tényleg elképzelhetőnek tartja, hogy az állam valaha is „normatív módon” szabályozza a szexuális életünket?
- Azokban a közoktatási intézményekben, amelyek egyre nagyobb számban kerülnek át egyházi fenntartásba, már most is ennek a szellemiségnek a jegyében oktatnak. És nem csak az egyházi iskolákban lesz így. A mindenhol bevezetendő hit- és erkölcstan alapvetően két pilléren nyugszik majd. Az egyik a hatalom- és tekintélytisztelet, az engedelmességre való nevelés, a másik pedig a fundamentalista szexuáletika.
- Egyelőre ez csak feltételezés.
- Jóval több. Értelemszerűen következik a magyar egyházak jelenlegi teológiai megközelítéséből és színvonalából. Nem kizárólag a katolikusokra és a nagy keresztény egyházakra gondolok, mert a Hit Gyülekezetének vagy a Köves Slomó-féle – szintén fundamentalistának nevezhető – lubavicsi zsidó közösségnek pontosan ugyanez a teológiai-ideológiai álláspontja.
- Elkötelezett ateisták se bírálhatnák keményebben az egyházakat, mint ön.
- Valószínűleg ez abból fakad, hogy nekem mélyreható ismereteim vannak a kereszténység és a teológia történetéről, a hitrendszer tartalmáról. Elsődleges szakterületem a kereszténység kezdeti szakaszának vizsgálata. Több mint tizenöt éve kutatom, hogy a kereszténység egy profetikus zsidó mozgalomból hogyan lett szűk három évszázad leforgása alatt egy rendkívül strukturált, hierarchikusan felépített, nagyon szilárd tanrendszerrel rendelkező vallás és egyház.
- Ugye, nem azt akarja mondani, hogy hasonlóságot fedezett fel napjaink Magyarországával?
- Nem. De ami most zajlik Magyarországon, számomra eléggé jól ismert a bizánci és a római kereszténység középkori történetéből.
- Elég meredek állítás. Újra jön az inkvizíció?
- Teljesen más a társadalmi és a nemzetközi környezet, nyilván nem ilyesmiben kell gondolkodni. Ellenben kétségtelen tény, hogy egy olyan politikai-hatalmi konglomerátum, mint amilyen a Fidesz–KDNP, törvényszerűen a kereszténységet használja ideológiaként.
- Miért?
- Mert a neoliberális gazdasági és társadalompolitikán túl – amely kimerül a hatalom és az anyagi javak megszerzésében, felhalmozásában, megtartásában – nincs politikai értelemben vett ideológiája.
- Összefoglalom: adott egy kétharmados jobboldali hatalom, amely igényt tart a kereszténységre, és vannak a nagy keresztény egyházak, amelyek igénylik a hatalom támogatását. Mi lesz ennek a kifutása?
- Meglátásom szerint kétesélyes a játszma. Kérdés az, hogy a mentálisan hihetetlenül beteg állapotban lévő magyar társadalomnak vannak-e olyan belső erőforrásai, amelyek lehetővé teszik egy demokratikus, jogállami, laikus – világi alapokon nyugvó – köztársaság újbóli felépítését. Ha nincsenek erőforrások, akkor Magyarország számára a követendő példa egy olyan négyszögben helyezkedik el, ahol én Észak-Koreát, Iránt, Kínát és Szaúd-Arábiát látom.
- A felsorolt országok egyike sem az Európai Unió tagja. Mi viszont azok vagyunk.
- Igen, nagy kérdés az is, hogy az unió és a NATO mit tud kezdeni egy ilyen Magyarországgal. Pillanatnyilag az a benyomásom, nem sokat…
- Mennyi esélyt ad arra, hogy mégis jogállam leszünk?
- Nem nagyon érzékelem, hogy lennének belső erőforrások, és erre döntően két eset hívta fel a figyelmemet. Az egyik az érvénytelen esztergomi népszavazás, amely megmutatta, hogy a helyi lakossággal bármit meg lehet tenni. A másik az LMP szintén sikertelen népszavazási kezdeményezése. Az LMP apait-anyait beleadva is képtelen volt kétszázezer aláírást összeszedni, jóllehet a feltett kérdések az emberek bőréről szóltak. A magyar ember tehát alkalmas arra, hogy a hátából bocskorszíjat hasítsanak. Orbán Viktor ezzel egyébként teljesen tisztában van. Meg is mondta: a magyarok jól tűrik a megszorításokat.