Tállai András államtitkár: Íme, ez a nagy 'borsodi csalás'!
Azt, hogy ki mennyire korán kelt, s milyen hatékonyan lobbizott a Bükki Nemzeti Park borsodi mezőségi földterületeinek bérbeadásakor, nem tudni. A térségben élő gazdák szerint mindenesetre zömmel a Fideszhez, illetve Tállaihoz köthető, a gazdálkodást, földművelést olykor hírből ismerő vállalkozások szerezték meg az értékes földterületek bérleti jogát. Olyan gazda is akadt, aki több területet kapott, mint amennyire pályázott – állítják a kiírást jól ismerők –, miközben az évek óta állattartással, növénytermesztéssel foglalkozó helyi családoknak nem jutott parcella.
A Bükki Nemzeti Park tulajdonában lévő, közel ötezer hektáros területet korábban potom pénzért bérlő olasz Mariano céggel az állam több mint egy évtizedes pereskedés után tavaly felbontotta a szerződést, s a természetvédelmi oltalom alatt álló földterületek bérleti jogát újból meghirdették. Első körben az érintett gazdálkodókat bevonva próbálták úgy szétosztani a területeket, hogy abból nagyjából mindenkinek jusson, ám a pályázati kiírást – kurtán-furcsán – visszavonta az állam, a gazdák érdekeit szem előtt tartó, velük folyamatosan egyeztető nemzeti parki igazgatót pedig villámgyorsan menesztették.
Az új pályázati kiírás már „gördülékenyen” zajlott, az eredmény azonban sokakat meglepett.
Négy híján ötszáz hektáros földhöz jutott például a szociálpedagógus végzettségű Kanyok Attila, tiszaújvárosi önkormányzati képviselő cége – ő a Borsod megyei közgyűlés fideszes elnöke, a szintén tiszaújvárosi illetőségű Mengyi Roland közvetlen munkatársa, s kampányának frontembere volt. Esetében a legkülönösebb, hogy „közúti áruszállítás” főtevékenységű betéti társasága idén januárban jelentős változáson ment keresztül: tőkét nem emelt, székhelyét Mezőcsátra helyezte át (másképp kívül esett volna azon a húsz kilométeres körzeten, amelyet a földbérléshez a törvény feltételül szab), főtevékenysége pedig fuvarozásból szarvasmarha-tenyésztésre változott. A változtatásokkal megnyerte az általa kért félezer hektáros területet.
A pályázatot és a pályázókat ismerő helyi gazdálkodók szerint a második és a harmadik legnagyobb földterületet elnyert pályázó, Demeter Péter, valamint a Hagyacki József által képviselt Puszta Agro 2010 Kft. baráti vagy egyéb munkatársi kapcsolatok révén kötődik Tállai András fideszes belügyi államtitkárhoz: utóbbival például együtt irányítják a helyi sportegyesületet. Kapcsolatba hozták vele a szintén nyertes Böllérudvar Kft.-t, a Jávorszki családot és Pásztorné Jánosi Katalint is.
Az államtitkár úr törzsasztala
– Ebben a térségben csak az nyer meg bármilyen pályázatot, aki jóban van az államtitkár úrral – mondja egy volt mezőkövesdi önkormányzati képviselő, aki közelről látta, miként dől el egy-egy ingatlaneladás vagy beruházás sorsa. Megemlíti a mezőkövesdi laktanya eladását Tállai polgármestersége idején, amelyet 2001-ben bizonyos feltételekkel ingyenesen kapott meg a város az ÁPV Rt.-től hasznosításra.
Az ingatlanbecslő 176 millió forintra értékelte a 26,5 hektáros vagyont, amelyért a hasznosításra kiírt pályázaton első körben 120 millió forintot kínált egy vevő, ám az önkormányzat 150 millió forintban szabta meg a minimális eladási árat. Később, 2007-ben a Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter érdekeltségi körébe tartozó Immobil Kft. (konzorciumban a Civil Biztonsági Rt.-vel) ajánlatot tett a laktanya értékesebb, 16,5 hektáros területrészére, amelyért 1, azaz egymillió (!) forintot ígértek, s azt, hogy évente 24 millió forintos iparűzési adót fizetnek be a település büdzséjébe. A korábbi pályázó ezzel szemben 50 millió forintot kínált ugyanezért a területért, s garanciát vállalt bizonyos beruházásokra – a pályázatot elbukta.
A mezőkövesdi ingatlanügyek egyik „bájos eseteként” említették a helyiek, amikor egy szupermarketet építő beruházó kérésére 1500 négyzetmétert „kiszakítottak” az óvoda területéről, s a helyi árakon nagyjából nyolc-tízmilliósra becsült területet végül 1,5 millió forintért adták oda.
Sokak szerint Tállai András jelentősége akkor értékelődött fel, amikor az M3-as autópálya borsodi szakasza épült. „Alvállalkozó csak rajta keresztül juthatott munkához” – mondták többen is. Az útépítőprojektet közelről ismerő egyik forrásunk erre így reagált: Tállai „kis pont” volt ahhoz, hogy nagy kérdésekben döntsön, de az elképzelhető, hogy a presztízsének erősítéséért egy-két helyi vállalkozást bevettek a munkákba.
Az MSZMP-n át az MDF-be és tovább
Vajon hogyan lesz az identitásukra oly büszke matyók között csak „görbeházi hajdúnak”, „gyüttmentnek” emlegetett könyvelőből a térség egyik ura?
„Az általános iskola mellett majd minden nap dolgoztam. A rám bízott feladat nem teljesítése ugyanis kemény pofonokkal járt. Gyerekkorommal kapcsolatos nosztalgiázásom mégis mindenekelőtt a Petőfi tér – Kassai utca találkozásánál akkoriban mindennapos és felejthetetlen focimeccsek emlékét idézi fel bennem. (…) A mai napig is összejárunk focizni a fiúkkal. A főiskolás évek során ragadt rám a »Törő« becenév, kitüntetőleg a magyar labdarúgás nagy csillaga, Törőcsik András után” – írja önmagáról.
A foci és a pofonok jelölték hát ki az utat. A folytatás: a Pénzügyi és Számviteli Főiskola elvégzése után a Tiszai Vegyi Kombinát előadói munkaköre, majd a mezőkövesdi Ipari Szakmunkásképző Iskola gazdasági igazgatóhelyettesi posztja, végül a kilencvenes évek elején saját könyvelőiroda megnyitása.
A képviselő honlapján ugyan nem szerepel, de a mezőkövesdiek számon tartják, hogy Tállai András a nyolcvanas évek közepén belépett az MSZMP-be, felesége kongresszusi küldött is volt. Pártkarrierje mégis MDF-esként indult be igazán: az egyik önkormányzati képviselő halála miatt kiírt időközi választást már a fórum jelöltjeként nyerte meg a kilencvenes évek közepén. A következő választásokon parlamenti mandátumot szerzett, majd az 1998–2002-es periódusban egy évig a PM politikai államtitkára volt.
Az egymást követő két szocialista kormány idején Mezőkövesd polgármestere volt, s az ellenzéki időkben is sikeresen vezette a települést.
"Ez is jelzi hogy irásuknak mi a célja"
– Nem művelt, de kitartó, szorgalmas és lojális: nemcsak pártjához, de azokhoz az emberekhez is, akik őt segítik – így jellemzik az őt ismerő mezőkövesdiek. – Öntörvényű, s ezért néha fejjel megy a falnak, nem hallgat a józan érvekre – vélik mások. E tulajdonságának „tudják be” februári otrombaságát, amikor kenyérrel és hólapáttal kínálta meg a Miskolcról induló éhségmenet tagjait, mondván, Mezőkövesden kenyér és munka is van, nem kell tovább keresgélniük. A huszonhat kilométeres gyalogút után munkára jelentkezőket pedig utasítására meg is szondáztatták, elvégre ez a szabály.
Tállai Andráshoz a BM sajtóosztályán keresztül tegnap eljuttattuk e-mailünket, melyben azt kérjük: reagáljon a földbérletek ügyében elhangzott állításokra. Válaszát az eredeti helyesírással közöljük:
„A pályáztatott terület nagysága 2798 ha, a pályázók száma 41 db ebből nyertes pályázatok száma 25 db tehát a pályázók közel 2/3a nyertes. De Önöket csak a 2 család pályázata érdekli a többi 23 aki nyert az nem és a többi 1897 ha sorsa sem. Ez is jelzi hogy irásuknak mi a célja. Nézzük a két pályázó életutját és a hozzám füződő kapcsolatát.
Demeter Péter: felesége és az én feleségem harmad unokatestvérek. Kapcsolatot tartunk. Közöttünk semmilyen üzleti, politikai kapcsolat nincs. Minden állitás ami arra utal hogy engem arra kért volna hogy segitsem a földbérlethez az hazugság. Nézzük a mezőgazdasági tevékenységét. Helyben lakó hiszen Gelejen él születése óta. Mezőgazdasággal 1993! óta foglalkozik. Jelenleg 150 ha legelővel és 800 db birkával rendelkezik. A kiirásnak minden tekintetben megfelel. De tudjuk ez most nem érdekes.
Hagyacki József: a Mezőkövesd Zsóry Sportegyesületben együtt vagyunk vezetők már több mint 10 éve. Közöttünk más emberi kapcsolat vagy üzleti vagy politikai nincs. Hagyacki József nem kért semminemü lobbizásra, kapcsolatunk kizárólag a sportra koncentrálódik. Vállalkozását sosem láttam, tevékenységét nem ismerem. Elmondása szerint 1970 óta a mezőgazdasági főiskola elvégzése óta már mezőgazdasággal foglalkozik. 1991 óta van saját vállalkozása, fiával együtt végzi a tevékenységét aki agrár egyetemet végzett. Tehát családi vállalkozás. Kettejüknek 330 ha legelő van birtokukba és 373 db szarvasmarhával rendelkeznek. Tulajdonukba van egy un. vágópont( régi nevén vágóhid). Ime ez a nagy »borsodi csalás«!”
Professzorok: Vissza az ígéretekhez!
A családi gazdaságok fejlődése mellett állt ki a Professzorok Batthyány Köre, amely csütörtökön közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén meghirdetett földterületek zöme nagybirtokosoknak, nem pedig helyben lakó gazdáknak jutott. Hangsúlyozták: az európai agrármodell és gyakorlat alapját is a gazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják. Azt írják, hogy az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek. Ám a helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett, az állattartás megkövetelése pedig ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt. A Professzorok Batthyány Köre szerint a „nemzeti közép kormánya” azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak. (D. J.)
