Adó minden mennyiségben
A nemzetgazdasági miniszter azt elfelejtette hozzátenni, hogy ez a harmadik adókulcs valójában az eddig az energiaszolgáltatókra, a jövő évtől pedig a közműcégekre is kivetni tervezett Robin Hood-adót jelenti. A Széll Kálmán Terv annyiban félrevezető, hogy abban 16 százalékos adóról írnak, s a jelenlegi 8 százalékról emelnék az adómértékét. A Népszabadság úgy tudja, hogy a kormány végül 11 százalékos adóról döntött. Ez pedig a 19 százalékos társasági adóra rakódva – bár a kétféle adó alapja nem teljesen egyezik meg, de – kiadja a miniszter által említett 30 százalékot.
A többi kérdésben nem lepte meg a közönségét Matolcsy György a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, kérdéseket azonban szép számmal hagyott nyitva. A Széll Kálmán Terv 2.0 keretében megadóztatják a pénzügyi tranzakciókat, méghozzá egy ezrelékkel. Nem mindet: a mintegy hatszázezer milliárdos összértékű pénzügyi műveletből százharmincezernyi tartozik majd az adóköteles körbe, így ezen 130 milliárdot söpör be a kormány. Ami azt jelenti, hogy százezer forintnyi utalás száz forintba fog kerülni. Ez nem nagy tétel, szinte észrevétlenül lehet beépíteni az árakba, legyen szó banki vagy postai utalásról. Hogy az adó miatt ne nőjön jelentősen a szürke- és a fekete-készpénzforgalom, a kereskedelmi kamara javaslatát megfogadva a vállalkozások a jövőben ötmillió forint felett csak utalással egyenlíthetik ki a számláikat. Ennél nagyobb készpénzmozgás nem engedélyezett.
A telefonadó percenként két forint, az első tíz perc adómentes, s 700, cégek esetében pedig 2500 forintnál nem lehet több havonta. Meglepetés ugyanakkor, hogy az adóalany a szolgáltató (a korábbi tervek szerint még az előfizető lett volna), a miniszter szerint ez, valamint a verseny a biztosíték arra, hogy a terhet nem hárítják az ügyfelekre. Hogy ez mennyiben rontja a magyar kkv-szektor versenyképességét, arról nem ejtett szót a miniszter, miként arról sem, miért hoz létre állami mobilcéget, amely évente pont annyiba kerül majd, mint amennyit az állam beszed a versenytársaktól, aztán a saját cégét még meg is adóztatja.
Az is kérdés, hogy az adó megfelel-e az EU áfáról szóló rendelkezéseinek, s az adó miatt nem nézünk-e hasonló uniós eljárás elé, mint amilyenen a jelenlegi válságadók távközlési része miatt átestünk, s amely vélhetően az Európai Bíróság előtt zárulhat majd le. A jelenlegi válságadókat kivezetik a rendszerből kis átfedésekkel: a bankszövetségi megállapodásnak megfelelően a bankadót két lépcsőben, vagyis az adó jövőre feleződik, 2014-től pedig végérvényesen felváltja a már említett tranzakciós adó. A pénzügyi szektor addig párhuzamosan fizet. Ez vár a távközlési cégekre, igaz, csak fél évig: már júliustól megkapják a telefonadót, ám jövőre már nem lesz válságadó, igaz, az új adónemből csaknem annyit kasszíroz a kabinet, mint amennyi kiesik.
Az új adók beépülnek az üzleti életbe, nem ideiglenesek, így segítenek hosszú távon biztosítani a büdzsé kiszámítható struktúráját – fogalmazott Matolcsy, aki szerint a jegybanktörvény elfogadása után elkezdődhetnek az IMF-tárgyalások.
Úgy vélte, hogy szükség van pénzügyi védőhálóra, mert a válság legsúlyosabb szakaszán Európa még nem jutott túl.
