2014-es választások: Magyar Szövetség a Fidesz ellen?
Az aránytalanság oka, hogy a jelenlegi kormánypártok számára kedvezően rajzolták meg a választókerületeket, és egyfordulóssá tették a rendszert, tehát nincs lehetőség a pártok között az első forduló után eddig megszokott alkura. Ebből az is következik, az egyéni mandátumot a legtöbb szavazatot szerzett jelölt viszi el, s ha négyen-öten indulnak, ehhez elég lehet a voksok 30-35 százaléka.
Ráadásul nem lesz olyan kompenzációs lista, amelyről kizárólag az egyéniben vesztes szavazatok arányában juthatnának mandátumhoz a pártok, hanem töredékszavazatként a győztesre leadott voksok egy része is az országos listára kerül. A rendszer így a nyertest is kompenzálja, ami a világon példa nélküli megoldás.
Minderre sokan mások is felhívták már a figyelmet, hangsúlyozva: a Fidesz leváltására ilyen szabályok mellett valószínűleg egyetlen demokratikus ellenzéki párt sem lesz önállóan képes. Össze kell tehát fogniuk, mert ha az egyéni körzetekben egymás ellen indulnak, azzal csak a Fidesz malmára hajtják a vizet: hiába szereznének ugyanis együttesen akár több szavazatot, mint a jobbközép, a mandátumot a jelenlegi kormánypártok nyernék el.
Erőfelmérés egy előválasztás útján?
Tóth Zoltán ezért előválasztást javasol, amely alkalmas lenne arra, hogy felmérjék a demokratikus ellenzék egyes pártjainak tényleges támogatottságát, s annak alapján dönthetnék el például azt, hogy az egyes választókerületekben melyik párt jelöltje induljon. Ilyen módszert egyébként eddig sehol nem alkalmaztak; ahol tartanak előválasztást, ott kizárólag az egy párton belüli jelöltek közötti erősorrend megállapítása a cél.
Magyar Szövetség néven választási pártkoalíció jöhetne létre, amelyhez minden demokratikus erő csatlakozhatna – vázolja a modellt Tóth Zoltán. A résztvevők valamennyi választókerületben állíthatnának két-két jelöltet – az emberek így beleszólhatnának abba is, ki legyen az egyéni képviselőjük –, illetve országos listát.
Az előválasztás szavazólapján a szövetség valamennyi pártja szerepelne, s a jelöltek és a listák között a szavazók a hagyományos módon választhatnának. A szakértő hangsúlyozza: ez még nem választási koalíció, csupán erőfelmérés lenne.
Annyit azonban a csatlakozóknak vállalniuk kellene, hogy az előválasztás eredményét, illetve az előzetesen lefektetett játékszabályokat elfogadják. Ez utóbbiak része lenne az is, hogy meghatározzák, milyen módon osztják fel egymás között az egyéni választókerületeket.
A kisakkozott egyéni indulók mellett országos lista is kell
Tóth szerint az egyik lehetséges megoldás, hogy mindenütt az indul, aki a legtöbb szavazatot kapta, de elképzelhető más módszer is. Igazságosabb, s a kisebb pártok számára valószínűleg elfogadhatóbb, ha a szövetség tagjaira adott voksokat összesítik, és az egyes szervezetek a támogatottságuk arányában állíthatnak egyéni jelöltet. Így a parlamenti küszöböt jelentő öt százalék – miután a következő választáson 106 egyéni körzet lesz – öt körzetben jogosítaná az adott pártot, hogy saját egyéni jelöltjét indítsa.
A szövetségnek célszerű lenne közös országos listát is állítania – véli a szakértő. Ezeken az egyes pártok ugyancsak az előválasztáson elért eredményeknek megfelelő számú helyet kapnának. Bár Tóth a részletekkel egyelőre adós marad, nyilván dönteni kellene a sorrendről is, mert korántsem közömbös, ki hányadikként szerepelne a sorban. Az országos listáról összesen 93 mandátumot lehet majd elnyerni, és aki hátul kullog, gyakorlatilag esélytelen.
Egyes vélemények szerint egy ilyen előválasztásnak hiányoznak a pénzügyi és a technikai feltételei, de nincs is olyan párt, amelyik azért venne részt egy előválasztáson, hogy az igazi megmérettetés előtt fél évvel kiderüljön: semmi esélye a sikeres szereplésre. Tóth Zoltán elfogadja a kritikát, de azoknak, akik az elképzeléseit gondolkodás nélkül elvetik, azt javasolja, álljanak elő jobb szisztémával.
A tét a Fidesz-kormány leváltása
Ha a ma még megosztott demokratikus ellenzéki pártok külön-külön indulnak a következő választáson, azzal csak azt érik el – véli –, hogy legalább négy győztes lesz. A Fidesz ismét többséget szerez, az MSZP és az LMP a 2010-esnél talán pár százalékkal jobb eredményt érhet el, a DK pedig megugorja a küszöböt, tehát mindenki örülhet majd. Ezzel szerinte csak egy baj van: a jelenlegi kormány újabb négy évre a helyén marad.
Tóth nem vitatja, sok még a nyitott kérdés. Szerinte az előválasztás technikai részleteit csak akkor lesz érdemes kidolgozni, ha az ellenzéki pártok egyáltalán hajlandók gondolkodni efféle együttműködésről. Ha igen, utána már el lehet dönteni, milyen módszereket alkalmazzanak.
Szerinte elképzelhető, hogy aktivisták laptoppal járják a körzetüket, de szóba jöhet az internetes vagy mobiltelefonon történő szavazás is, ha a visszaéléseket megfelelő intézkedésekkel ki lehet zárni.
