Importálja-e a magyar ellenzék az előválasztási rendszert?
Az előválasztás is ezt szolgálhatná, ha biztosítani lehetne a korrekt lebonyolítás feltételeit és a nagy részvételt. Egyelőre azonban inkább a fenntartásait fogalmazta meg. László Róbert nem látja, miként lehetne már fél évvel a választások előtt elérni a biztos szavazóbázist meghaladó célcsoportot, a mostani ellenzék ugyanis leginkább a bizonytalanok körében szerezhetne többletszavazatokat. A technikai feltételeket illetően is több kockázatot valószínűsít, kérdéses például, miként zárható ki a többes szavazás.
Ha az internet adta lehetőségeket kívánnák kihasználni, több százmilliós tétel is lehetne egy valóban biztonságos, feltörhetetlen hálózat kiépítése. Ez a szakértő szerint különösen fontos, mert igen nagy valószínűséggel számítani kellene arra, hogy valaki megpróbálná meghackelni a rendszert. Akkor pedig hamis végeredményt kapnak, és az egésznek igen kevés értelme lenne. – A megbízhatóság azért is fontos – hangsúlyozza László Róbert –, mert egyébként is kétséges, hogy a pártok valóban kötelezőnek tekintenék magukra nézve az eredményt.
Amennyiben a mostani ellenzék valóban le akarja váltani a kormányt, valamilyen együttműködésre bizonyosan szükségük lesz – ezt a Political Capital szakértője is így látja. Szerinte viszont választók tömegeit tartaná távol a választástól, ha egyetlen közös listája lenne a Fidesztől balra álló erőknek, ezért életszerűbb, ha csak abban állapodnak meg, hogy az egyéni kerületekben nem indítanak egymás ellen jelölteket, de országos listát önállóan állítanak.
Az előválasztás ehhez a fajta együttműködéshez is elvezethet, irreálisan sokba kerülne viszont, és igen nagy apparátust kellene megmozgatni ahhoz, hogy a potenciális szavazóbázist – ami egy-kétmillió embert is jelenthet – elérhessék.
Az előválasztásnak – bár az ötlet jó – ma a politikai és szervezeti előfeltételei is hiányoznak – ez a véleménye Wiener György alkotmányjogásznak. Az egykori szocialista képviselő úgy látja, ennek előkészítéséhez már rövid az idő is. Ezért maga inkább azt tartaná jó megoldásnak, ha a demokratikus ellenzék egyes pártjainak támogatottságát az összes mértékadó közvélemény-kutató intézet 2013-as adatainak átlagolása alapján határoznák meg, s abból kiindulva döntenék el, az egyes pártok hány egyéni kerületben állíthatnak jelöltet.
A legutóbbi időközi önkormányzati választások is azt mutatják, hogy az együttműködésre szükség van – emelte ki Wiener. Pesthidegkúton ugyan csaknem 25 százalékos előnnyel győzött a Fidesz, de a hagyományosan jobboldali körzetben legalább sikerült a közös jelöltnek csaknem háromszor annyi szavazatot szereznie, mint a Jobbiknak. Szerinte ez önmagában is eredményként értékelhető.
Miskolcon viszont nem volt efféle összefogás, de ott az MSZP jelöltje csak 26 vokssal kapott kevesebbet fideszes riválisánál. Ha lett volna együttműködés, akár győzhetett is volna, bár az eredmények arra is figyelmeztetnek: vidéken a potenciális szövetségesként szóba jöhető LMP csupán szűk szavazóbázissal rendelkezik, esetleg nem tudja híveit igazán mozgósítani.
