A terv egyértelműen megszorítás – mondják a szakértők.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint egyértelműen tovább folytatódik az unortodox kormányzati politika, amely kizárólag az államháztartási deficitre, az adósság csökkentésére koncentrál, nem foglalkozik a mellékhatásokkal, nem javítja a kiszámíthatóságot, nem állítja helyre a bizalmat, de folytatja a jövedelemátszivattyúzást.

Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora pozitívumokat is felfedezett. A kormányzat reálisabban ítéli meg a helyzetet, mint eddig, és már nem egyszeri intézkedésekkel próbálkozik pénzhez jutni.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint a dokumentum tartalmaz némi kiadáscsökkentést, szinte nulla szerkezeti átalakítást, az államháztartás egyenlegének javítása 70 százalékban az adók növeléséből valósul majd meg.

Vértes András egyébként nem is hívná a napokban nyilvánosságra hozott dokumentumot Széll Kálmán Tervnek, mert az elsőben, ha csak tervek szintjén is, de volt szó strukturális reformokról, az újban azonban nincs. Szerinte inkább egy nem túl színvonalas konvergenciaprogramot készített a kormány, amelyre azért ragasztották rá a Széll Kálmán nevet, mert az első tervet jól fogadta a piac, és azt remélik, most is így lesz.

"Semmitmondó frázisokat pufogtatnak"

Ami szerinte ennél is fontosabb, hogy az új terv egy sokkal őszintébb, reálisabb prognózis, mint a korábbi, s egyben önvallomás arról, hogy a kormány gazdaságpolitikája csődöt mondott. A dokumentumban 2011–2014-re vázolt évenkénti másfél százalékos GDP-növekedés már közelebb áll a valósághoz, mint az első Széll Kálmán Tervben leírt, rossz esetben 3,2, a legjobban pedig 5-6 százalékos évenkénti gazdasági növekedés.

Ugyanerre a körvonalazódó realizmusra hívta fel a figyelmet Mellár Tamás is, aki szerint a GDP mellett ez az óvatosabb hozzáállás az infláció és az államadósság alakulásának tervezésére is igaz.

Petschnig Mária Zita szerint lehet, hogy a számok elegendőek ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, azaz megfelelő a korrekció mennyisége, de a minősége elfogadhatatlan. A foglalkoztatás esetében (melynek aránya jövőre 58,5, azt követően 60,6 százalékra nő) kicsit sem megalapozottak a tervek, hacsak nem abban gondolkoznak, hogy még több közmunkást dolgoztatnak.

Annak idején, amikor a kormány bejelentette, hogy tíz év alatt egymillió új állás lesz Magyarországon, még a vállalkozásoktól remélték ezt a csodát. Ez azonban elmaradt. Szerinte alul van tervezve az infláció is, elég kiindulni az adóemelésekből és azok inflációs várakozást növelő hatásából. Hozzátette: csodálkozott is azon, hogy hétfőn nem emelt alapkamatot a monetáris tanács, mert szerinte a kormányzat terveinek tükrében indokolt lett volna. Nem hiszi ugyanis, hogy a jegybank háromszázalékos középtávú inflációs célja megvalósítható volna.

Különösen problémásnak tartja Petschnig Mária Zita a beruházások taglalását. Semmitmondó frázisokat pufogtatnak a tervben, mint például: „A feldolgozóipari kapacitások bővülése növeli Magyarország potenciális kibocsátását, hozzájárulva a hosszabb távú gazdasági növekedéshez, makrogazdasági stabilitáshoz.” Arra azonban már nem jutott hely az ötszáz oldalon, hogy milyen versenyképesség-javító intézkedéseket terveznek ennek érdekében.

Menekülnek tőlünk a befektetők

– Annak azonban komoly üzenete van, hogy a beruházások 2014-ben alacsonyabbak lesznek, mint 2010-ben voltak, mert ez azt jelenti, hogy nem sikerült a modernizáció és a gazdaság tőkeellátottságának növelése sem – teszi hozzá Vértes András. Magyarul, menekülnek tőlünk a befektetők.

A GKI elnöke úgy véli, minimális szerkezeti reform jóindulattal felfedezhető a dokumentumban például a gyógyszerkassza vagy az önkormányzatok esetében, de megvalósulásuk kérdéses. Hozzáteszi, szerinte a kiadáscsökkentések fele reménybeli, ezért úgy véli, az államháztartás egyensúlyának javítása 70 százalékban a bevételnövelésből, az adók emeléséből származik.

Maga az anyag összességében nem konzekvens, mert ha a kormány belátta, hogy nem jó, amit eddig csinált, akkor miért nem tesz mást? – teszi fel a költői kérdést.

Mellár Tamás szerint a célokat egyharmadában a kiadások csökkentésével, kétharmadában a bevételek növelésével szeretnék elérni a dokumentum szerint. Mint mondja, az e-útdíjjal vagy a fordított áfával egyet tud érteni, az egységes biztosítási adó elfogadható, a pénzügyi tranzakciós adó azonban problémás. Nem hiszi, hogy működni fog, mint ahogyan eddig sehol sem vált be, ahol megpróbálkoztak vele. Utóbbit Vértes András buta sarcnak nevezte, és felhívta a figyelmet, hogy Dél-Amerikában és Ázsiában, ahol bevezették, a várt bevétel töredéke folyt be.

Nem nyúlnak a szent tehenekhez

Mellár Tamás és Vértes András szerint az adó a növekedés ellen hat, visszatereli az embereket a készpénzforgalomhoz, és arra ösztönöz, hogy aki teheti, külföldön nyisson számlát. Vértes András szerint kevés olyan nagyvállalat lesz, amely ezek után Magyarországon tartja a számláit. Hozzátette: a Mol vagy a Magyar Villamos Művek, amelyeknek milliárdos utalásai is lehetnek, milliókat fognak fizetni a tranzakcióik után. Szerinte érdemes lenne korlátok közé terelni ezt az adófajtát.

Miközben a Széll Kálmán Terv 2.0 egyértelmű megszorításokat hordoz magában, továbbra sem nyúl a szent tehenekhez – jelentette ki Mellár Tamás.

– Nem teszi progresszívvá a személyi jövedelemadózást, nem szól a vagyonadó bevezetéséről, és nem változtat a támogatási rendszeren – például a földalapú támogatások, a külföldi befektetőknek nyújtott könnyítések –, a kedvezményeken sem. Pedig ezeken a területeken úgy lehetne több százmilliárd forintot nyerni a költségvetésnek, hogy igazából nem lenne húsbavágó.

– Ha már ennyire ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, miért nem lehet azt mondani, hogy nem szüntetjük meg, de 16-ról mondjuk 19 százalékra emeljük? – fűzte hozzá Vértes András.

A közgazdászok szerint arra elég a több száz oldalas dokumentum, hogy a kormány bebizonyítsa, három százalék alatt tudja tartani a hiányt. De abban is biztosak, hogy az EU kifogásokat is megfogalmaz majd, például a pénzügyi tranzakciós adóról. Ahhoz szerintük elég, hogy Magyarországot kivegyék a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel egy lehetséges hitelmegállapodásról.

Tévedni emberi dolog?

Petschnig Mária Zita szerint a Széll Kálmán Terv megfogalmazása primitív. Miközben az EU szakértőinek is szól, középiskolás szinten íródott.

Arra sem figyeltek, hogy ha egy szám egynél több helyen kerül elő, akkor mindenütt ugyanakkora legyen. A háztartások jövő évi fogyasztási kiadásai például a 210. oldalon 0,7 százalékkal fognak emelkedni, míg a 264. oldalon már csak 0,2 százalékkal. A közösségi fogyasztást illetően van olyan szám, ahol még az előjelek sem stimmelnek.