A hét végén látott ugyanis napvilágot az a miniszteri rendelet, amely elveszi a korszerűbb és a beteg számára olcsóbb terápiát azoktól, akik nem tudják tartani az előírt diétát.

A cukorbeteg szénhidrátfogyasztását júliustól negyedévente egy olyan vérteszttel ellenőrzik, amely hét-tíz hét átlagában „emlékszik”, hogy az illető mennyi cukrot fogyasztott. Aki egy éven belül két rossz eredményt produkál ezen az ellenőrzésen, az nem kaphatja a korszerűbb analóg inzulint. Ehelyett visszaállíthatják a humán inzulinkezelésre. Egyéb büntetésre is számíthatnak a még tablettákkal (tehát nem inzulinnal) karbantartható állapotúak, esetükben a szájon át szedhető készítmények százszázalékos támogatása csökkenhet ötven, illetve hetven százalékra.

Aki a teszt miatt vesztette el a korábbi ellátását, legfeljebb egy év múlva kaphatja vissza. Ez alól csak a 18 éven aluliak és azok kaphatnak mentességet, akiknek az élete veszélyeztetett. Az új szabály szerint a cukorbetegek a jövőben negyedévenként a szakorvosi felülvizsgálatkor életmód-tanácsadást is kapnak majd az orvostól. A legtöbb krónikus nyavalya ugyanis életmódváltást követel, például a cukorbetegeké mozgást és diétát.

Dr. Bene László, a Péterfy Sándor utcai kórház diabetológiai osztályának vezetője szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a betegek harminc százaléka képes huzamosabban betartani az előírt diétát. Ennek azonban csak részben oka a fegyelmezetlenség, az érintettek jó részének egyszerűen nincs pénze a betegségét jól karbantartó élelmiszerekre. Ez azt jelenti, hogy az új szabályozás miatt várhatóan sok beteg veszíti el korszerű inzulinkezelését, és kapja ismét az olcsóbb, régebbi készítményt. Ez ugyan a biztosítónak megtakarítást hozhat rövid távon, de szakértők szerint biztosan többet kell majd költeni a szövődmények kezelésére.

A cukorbetegeket szigorúbb kontroll alá helyező új szabály része a Széll Kálmán Terv gyógyszerkasszát megkurtító intézkedéseinek. Januártól már a krónikus hörgőtágulásos betegeket is figyelik: nekik a dohányzással kell felhagyniuk záros időn belül, hogy ne csökkenjen gyógyszereik támogatása. Terápia nélkül tüdejük légzőfelületének egyre nagyobb hányadát veszítik el az ilyen betegek, ha viszont dohányoznak, a gyógyszer nem is szívódik fel a szervezetükben. Márpedig kilencven százalékuk azután is dohányos marad, hogy tudják: az életük múlik azon, le tudnak-e állni.

Egy októberi konferencián Molnár Márk, a Corvinus Egyetem oktatója saját kutatását ismertetve arról beszélt, hogy a szív- és érrendszeri betegségekkel kezelt emberek nagy része nem tartja be az orvos utasításait. A koleszterinszint-csökkentő szedésére ítéltek négy százaléka ki sem váltja ezeket a szereket. A cukorbetegeknek pedig alig több mint ötöde szedi egy éven túl az orvos által felírt tablettát. A többiek jó része úgy szedi, mintha fájdalomcsillapítóként működne, és csak akkor kellene bekapni, ha gyors segítségre van szükség, mondjuk, mert cukrosat evett az ember.

Az egészségbiztosító egyetlen évben 30 milliárd forintot fizet ki az érintett betegcsoport gyógyszereire. Ha a beteg nem működik együtt az orvossal, nem is várható el, hogy hatékonyan gyógyuljon. Esetében közpénzt sem érdemes pazarolni – érveltek korábban a jogalkotók lapunknak az új szabály mellett.

Inzulin adagoló készülék