15 évesen munkába küldenék, akit lehet

„Nem ördögtől való 15 éves korban munkába lépni” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök két éve, a Széll Kálmán Terv bejelentésekor. Ezt még azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy eredetileg 15 éves korra szállították volna le a tankötelezettség határát, amit a köznevelési törvény elfogadásakor 16 évre módosítottak. Orbán akarata most mégis érvényesül: egy újabb módosítás már beengedné a 15 éveseket is a vállalati munkába.

A kormány tavaly kialakította a szakképzés új rendszerét, amelyben több gyakorlatot és lényegesen kevesebb közismereti órát kapnak a diákok. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újabb módosító indítvánnyal rukkolt elő: nemsokára szavaz arról a jogszabálytervezetről a parlament, amely alapján a szakiskolásokkal már a 9. évfolyamtól tanulószerződést lehet kötni iskolai tanműhelyen kívül, vállalatoknál. Vagyis: az általános iskolából kikerülve már munkába is állhatnak. A másik módosítás a szakiskolákban a közismereti tartalom arányát módosítaná minimum 33 százalékról maximum 33 százalékra.

– A korábbi négyről három évre csökkentett szakképzésben a maximum 33 százalék azt jelenti, hogy 900-1000 órát kapnak majd a diákok a teljes képzési idejük alatt. Ez nagyon kevés. Sem arra nem elég, hogy ezeknél a gyerekeknél az írás-olvasás hiányát pótoljuk, sem arra, hogy a szakképesítést megszerezzék – mondja Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke, aki a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola igazgatójaként is rálát a rendszerre. Arra már végképp semmi esély, hogy egy ennyire megcsonkított közismereti oktatási keretbe beleférjenek olyan tárgyak, mint idegen nyelv, informatika, vállalkozási ismeretek. Szenes szerint érthetetlen, miért lehet már 14 évesen cégekhez küldeni a diákokat.

– Korábban mielőtt vállalatokhoz kerültek volna, vizsgát kellett tenniük, számot kellett adniuk gyakorlati tudásukról. Ez alapján látható volt, rendelkezik-e a gyakorlathoz szükséges szakmai alapismeretekkel a tanuló. Kizárt dolognak tartom, hogy 14-15 éves, írni-olvasni alig tudó diákokkal, akiket egyébként oktatni, nevelni kellene, érdemi szakmunkát lehet végeztetni. Segédmunkások és csicskások lesznek. Majd cigarettáért meg szalámis zsemléért küldik őket – fejti ki Szenes György. Szerinte nincs értelme annak a gyakran hangoztatott elvárásnak, hogy „munkahelyre kész szakembereket” kell képezni. – Ilyen a világon sehol sincs. Attól jó egy szakmunkás, ha könnyen megtanulja az új ismereteket a munkahelyén – mondja. – Annyira kevés idejük marad tanulni ezeknek a fiataloknak, hogy idegen nyelven még köszönni sem tudnak majd.

Megkérdeztük, nem indokolható-e a kormány átalakító szándéka azzal, hogy az elmúlt években túl sok volt a közismereti tárgy a szakiskolában. – A képzésben járatos szakemberek kritizálták azt a korábbi rendelkezést is, hogy a 10. évfolyamig nem lehetett szakmai gyakorlatot és elméletet oktatni a szakiskolákban. A gyerekek már hatodikban is utáltak történelmet meg földrajzot tanulni. Az arany középút az lenne, ha beengednénk a tanulókat már az első évben a tanműhelyekbe, ezzel sikerélményhez jutnának, de a közismereti tárgyakkal párhuzamosan tanítanánk őket a szakmájukra – állítja Szenes György.

Szakiskolai gyakorlaton
Szakiskolai gyakorlaton
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.