Orbán valótlan adatokat közöl vagyonbevallásában
A tíz éve vásárolt két társasházi lakás annak ellenére két lakásként szerepel mindkét dokumentumban, hogy azokat közvetlenül a vétel után önálló családi házzá építtették át, s így már jóval meghaladja a közhiteles nyilvántartásban máig szereplő eredeti méretet, ami mindössze 82 és 101 négyzetméterről szól. A tízszobás luxusvilla a valóságban kilenc éve közel 300 négyzetméteres, s azt 120 négyzetméternyi építménnyel toldották meg – ez szintén lemaradt a tulajdoni lapról. Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó vagyonbevallása immáron kilencedik éve nem más, mint „parasztvakítás”.
Orbán Viktor és felesége 2002 májusában vett a Svábhegyen két társasházi lakást, amelyek 82 és 101 négyzetméteresek voltak a kertes villaépületben, jogi státuszukat pedig az okozta, hogy e lakóingatlanon kívül volt egy idegen tulajdonban lévő, különálló kis garzonház is az 1500 négyzetméteres telek sarkában. Ez máig megvan, így a miniszterelnök jogilag valóban társasházban él, ám de facto egybeépítette, kibővítette az 1250 négyzetméteres, saját, szeparált telkén fekvő két lakást egyetlen lakóházzá. A közös tulajdon kellemetlenségéért alighanem az jelenthetett kárpótlást, hogy az ingatlan egy egykori óriástelek közepén fekszik, telkes házak veszik körül, továbbá két nyeles telek – az egyik bejárat így a hegyvidéken kanyargó Cinege utca fölső részéből Orbánéké, a másik, az alsó utcaszakaszból nyíló bejárat a szomszédé.
Sokáig nem is derült ki, milyen léptékű e vagyongyarapodás – hiszen bevallották a két lakás vételét a vagyonnyilatkozatban –, s arra is csak évekkel később derült fény, hogy a vásárlásnál Kékessy Dezső, az Orbán-kormány párizsi nagykövete, Lévai Anikó akkori üzlettársának egyik családtagja sietett Orbánék segítségére, 63 millió forintot adva korábbi, Haris közi otthonukért. Az ár magasabb volt a piacinál – a Kékessy család ingatlancége utóbb évekig árulta a lakást, és sokáig néhány millióval alacsonyabb áron sem talált rá vevőt. Ami tehát akkor hetek alatt sikerült Orbánéknak, arra éveket kellett várnia Kékessyék családi ingatlancégének: öt évvel a vétel után sikerült végül eladniuk a lakást.
Az Orbán házaspár végül 20 millió forint államilag támogatott lakáshitelt vett fel, amelynek a 2011. december 31-i állapot szerinti tőketartozása 11 390 612 forint. (Ha nehezen is, de Orbán elismerte, amit eddig titkolt) A miniszterelnök 2005-ben, a vagyonosodását vizsgáló bizottság előtt panaszkodott a két lakás egybeépítése és bővítése kapcsán kialakult mostoha körülményekről, de nem engedett be a vizsgálóbizottságból egyetlen lelket sem az utcafronti telkekkel körbebástyázott, ezért „láthatatlan” ingatlanára. Az építési engedélyt sem osztotta meg a testülettel. Orbán a parlamenti, vagyonosodási meghallgatása során arról már kevesebb szót ejtett, hogy a ház másfél év alatt közel 300 négyzetméteres lett, vagyis nagyszabású bővítésen esett át – 5 szobásból 10 szobássá alakult át.
A bővítéssel a 811/1000 arányú közös tulajdoni hányaduk a kistulajdonos kárára tovább növekedett volna. Ez az adat egyébként Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából származik, a tulajdoni lapon 678/1000 szerepel a bevallott két társasházi lakás adataként. Ellenszolgáltatásként a tulajdoni hányad csökkenéséért átengedték a tulajdonostársnak a házikója végében fekvő, gyenge műszaki állapotú, két férőhelyes garázst. Orbánék a XII. kerületi önkormányzat engedélyével átépített és bővített családi háza a földhivatali bejegyzés szerint így továbbra is két társasházi lakásként szerepel, mintha mi sem történt volna.
Orbán Viktor az elmúlt években többször tett említést a „lakásukról”. A többes szám jogos, hiszen felesége felerészben tulajdonos, ám a lakás megnevezés aligha illik az 1250 négyzetméteres telken fekvő, közel 300 négyzetméteres, többszintes házra, amit különféle építményekkel egészítettek ki. Ezek: a támfalgarázs-tároló 72, a borospince 30, a nyári konyha 20 négyzetméter. A hasznos terület összességében így mintegy 420 négyzetméter.
Jogászok szerint adóelkerülési okból szokták társasházzá nyilvánítani a családi házakat, ám Orbán esetében épp fordított a helyzet: a társasházi állapot jogilag nem szüntethető meg – a zsebkendőnyi telken élő szomszéd nyilván nem tehető önálló tulajdoni lapra. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a saját házukra vonatkozó nyilvántartási adat valótlan.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivőtől arra kértünk választ: fizet-e telekadót, építményadót a miniszterelnök és felesége a Bp. XII. kerületi, Cinege utca 15.-ben lévő ingatlana után, és hogy a valós tényeket tükrözi-e a miniszterelnök és felesége vagyonnyilatkozatának az ingatlanegyüttesre vonatkozó része. Azt is megkérdeztük a szóvivőtől, változatlanul ideiglenes használatbavételi engedélye van-e az ingatlanuknak, vagy azóta befejeződött-e már a 70 négyzetméteres garázs+tároló megépítése, továbbá megkérték-kapták-e az ingatlanra a végleges használatbavételi engedélyt. Eddig nem érkezett válasz.
A közhiteles földhivatali adatokba a valós adatok átvezetése az építtető, vagyis Orbán Viktor és Lévai Anikó dolga lenne, ám ezt szabadon választott kűrként kezeli a törvény – nincs szankciója. A Hegyvidéki Önkormányzat tavaly januárban bevezette a telekadót, amelynek mértéke négyzetméterenként 150 forint, amiből levonandó a lakóépület alapterülete és a gyermekkedvezmény. Építményadó 1997. január 1. óta van Budapest XII. kerületében – ez 120 négyzetméter esetén már komolyabb összeg: négyzetméterenként évi 1658 forint. A helyhatóság szabálya szerint az adóköteles telekkel rendelkező adóalanynak az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül adóbevallást kell tennie.
Orbán Viktor nyilván fizeti az évi több százezer forintot, s nyilatkozatát bizonyosan nem a tulajdoni lapra alapozza, hanem arra az építési engedélyre, amit a jelenleg Pokorni Zoltán vezette önkormányzat adott ki.
Ki kicsoda a Galgóczy közben?
Boros Imre egykori képviselő, az Orbán-kormány PHARE-, majd mezőgazdasági minisztere még az MNB egyik vezetőjeként építtette azt a néhány lakásos bankártársasházat a hetvenes években, ami a Cinege utcai villától karnyújtásnyira van. Az ingatlanuk átépítésének idején itt lakott Orbán és családja Lenk Géza lakásában. Lenk Gézát, a Postabank egykori bécsi leánybankja, a Trigon Bank volt igazgatóját az ÁPV Rt. 1999-ben, az első Orbán-kormány idején nevezte ki a követeléskezelő Reorg Rt. élére. A Reorg Apport vette át a Postabank 41,5 milliárd forintnyi rossz követeléscsomagját.
A Postabank ezzel megszabadult az úgynevezett politikailag kényes követeléseitől is. Ilyen volt az A-Reklám Kft.-nek 1997-ben adott 110 millió forintos hitel (a céget 1997. szeptember 17-én Joszip Tot nevében vásárolta meg valaki a Fidesz holdudvarához tartozó Schlecht Csabától). A Postabank Invest által alapított Herczog Palace Kft. 1998 tavaszán az akkor még Simicska Lajos – az első Orbán-kormány APEH-elnöke – érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft. 14,7 millió forint névértékű üzletrészét 380 millió forintért vásárolta meg. A cég nem vásárolta vissza üzletrészét. (F. K.)
