Nem működött a magyarok géppuskája Afganisztánban
A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a szakaszvezetőt tegnap másodfokon felmentette, mert még a parancs kihirdetése előtt jelentette, hogy egy korábbi fegyveres összecsapás után – amikor több géppuska is működésképtelennek bizonyult – olyan rossz idegállapotba került, hogy alkalmatlannak érezte magát a feladat ellátására. A még nem létező parancsot így nem is tagadhatta meg.
Beleznai Mihály 2002-től szolgált szerződéses katonaként. Megjárta Irakot, Koszovót, Szarajevót, majd 2010 augusztusában Afganisztánba, a tartományi újjáépítési csoporthoz vezényelték. Alig érkezett meg Baglan tartományba, amikor éles bevetésre küldték: egymás után két esetben is összeütközésbe kerültek afgán fegyveres csoportokkal. Így augusztus 23-án is, amikor másik helyszínen két magyar katona életét vesztette.
A fegyverekkel mindkét alkalommal gondok voltak, s előfordult, hogy a hat géppuskából öt meghibásodott – az egyik már az első lövés után működésképtelenné vált –, és csak Beleznai fegyvere maradt működőképes.
A katona ezután még többször látott el járőrszolgálatot, az eset azonban olyannyira megviselte, hogy amikor pár hét múlva újabb bevetésre küldték volna, több órával a parancshirdetés előtt jelezte, hogy pszichés állapota miatt és a megfelelő feltételek – tehát üzembiztos fegyverek – hiányában nem tudja teljesíteni kötelezettségeit. A kétségkívül korszerű, amerikai gyártmányú páncélozott járművekre ugyanis a második világháború előtt tervezett szovjet DSK, illetve a valamivel fiatalabb, ötven éve rendszeresített PKM típusú géppuskákat szereltek fel, amelyek többsége éles helyzetben csütörtököt mondott. Ezekkel a szakaszvezető szerint elfogadhatatlanul nagy kockázatot vállaltak.
A parancsnok azonban a géppuskást válaszút elé állította: vagy teljesíti az utasítást, vagy azonnal hazazavarják, és hadbíróság elé állítják. Beleznai – akit pszichológus is megvizsgált, de szolgálatra alkalmasnak talált – az utóbbi mellett döntött. Kérdésünkre az egykori szakaszvezető leszögezte: Irakban is lőttek a magyar egységre, illetve robbanóeszközökkel is megtámadták őket, a harci helyzet nem volt újdonság számára. De egyébként is tudta, hogy 2002-ben mit írt alá. Vagyis számolt azzal, hogy esetleg soha nem tér haza. Arra viszont gondolni sem mert volna, hogy a parancs végrehajtásához szükséges eszközöket nem biztosítják a katonáknak.
A hatvan-hetven éves géppuskák pedig egyértelműen alkalmatlannak bizonyultak a folyamatos használatra, mert gyakran beszorult a lőszer, illetve más problémák jelentkeztek. Beleznai úgy emlékszik, hogy erről egymás között többször szót ejtettek a társaival, de az ügyben ismeretei szerint hivatalos jelentés is született. Azt egyébként honvédségi források ugyancsak megerősítették, hogy az Afganisztánban harcoló magyar egységnél 2010-ben biztosan használták még a szovjet fegyvereket, és a vezérkarnál a technikai problémákról is tudtak.
Beleznait 2010 szeptemberében ennek ellenére hazaküldték, és a szolnoki repülőtéren már a katonai ügyészség várta. A parancsmegtagadás miatt előzetes letartóztatásba helyezték, és egy hónap múlva azzal a feltétellel engedték ki, hogy maga kéri a leszerelését. A szakaszvezető így „önként” távozott a hadsereg kötelékéből, bár a szerződése még további öt évre szólt. Ezt követően a férfi – az Afganisztánban történtek hatására kialakult poszttraumás stressz miatt – fél évig gyógyszeres kezelésre szorult.
A büntetőeljárást a volt katona elég jól megúszta, hiszen aki háború idején tagadja meg a parancs végrehajtását, kettőtől nyolc évig terjedő börtönre számíthat. A katonai bíróság azonban mindössze egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta, és előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól is. A szokatlanul enyhe ítélet oka Beleznai szerint az volt, hogy a bíróság mérlegelte az afganisztáni missziónál uralkodó körülményeket, így a felszerelés hiányosságait is. A volt katona szerint a büntetőeljárás felmentéssel is zárulhatott volna, ha az igazságügyi orvosszakértő már korábban megvizsgálja. Az kiderült ugyan, hogy a vádlott poszttraumás stresszben szenved, de a szakértő az afganisztáni eset óta eltelt hosszú idő miatt azt nem tudta egyértelműen megállapítani: Beleznai akkori állapota mennyiben játszhatott szerepet elhatározásában.
A bíróság másodfokon ezt már nem vizsgálta, mert abból indultak ki: a volt katona nem tagadhatott meg olyan parancsot, amelyet még hivatalosan nem hirdettek ki. Korábban súlyosbító körülményként értékelték azt is, hogy más alárendeltek jelenlétében tagadta meg a szolgálatot, ám Beleznai a szándékát csak közvetlen felettesének jelezte. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete egyébként nem jogerős, mert miután az első és másodfokon más verdikt született, a döntés ellen az ügyész – aki személyesen nem vett részt a tárgyaláson – még fellebbezhet.
Az üggyel kapcsolatban a Honvédelmi Minisztériumban annyit közöltek: miután Beleznai 2010. november 5-én lemondott szerződéses szolgálati viszonyáról és leszerelt, az eljárásról a tárca, illetve a HM semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott.
„Nyugdíjazták” a 12,7-es DSK-t
A külföldi misszióknál használt fegyverzettel kapcsolatos kérdéseinkre a honvédelmi tárca sajtóirodájától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a 7,62-es PKM (PKMSZ) géppuskák a honvédségnél rendszeresített kollektív fegyverek, és azokat csaknem mindenütt alkalmazzák. A PKM géppuska világszerte sok helyen rendszeresített típus, amelyre nem jellemzők a meghibásodások. A honvédség nem rendelkezik más, hasonló rendeltetésű és űrméretű fegyverrel.
A 12,7-es DSK légvédelmi géppuskákat – tehát a régebbi, még a múlt század első felében tervezett fegyvert – a sajtóiroda tájékoztatása szerint az afganisztáni műveleti területen szolgálatot teljesítő magyar kontingensnél alkalmazták a műveleti képességének növelése érdekében. Azokat az alegységeket látták el ezzel a fegyverzettel, amelyeket az USA-tól átvett MRAP és HMMWW harcjárművekkel erősítettek meg, tekintettel arra, hogy az amerikai fél nem biztosított toronyfegyvert azokhoz. A 12,7-es DSK légvédelmi géppuskákat később az azonos technikai paraméterekkel bíró és ugyancsak szovjet NSZVT légvédelmi géppuskákkal váltották fel – ezt a típust az 1970-es évektől alkalmazzák –, jelenleg pedig az amerikai gyártmányú, ugyancsak 12,7 milliméteres űrméretű M2HB QCB típusú – a NATO-tagországok hadseregeiben széles körben elterjedt – géppuskákat használják. A DSK-kat 2012 áprilisában vonták ki a rendszerből, jelenleg hazaszállításra várnak.
A válságkezelő és békeműveletekben rendszeresített technikai eszközök pontos darabszáma és diszlokációja minősített információ, ezért további részletekkel nem szolgáltak. Azt azonban leszögezték, hogy elegendő felszerelés állt és áll rendelkezésre, s a honvédség megfelelő tartalékról is gondoskodik. (Sz. T. L.)
