Cél a 25 perces kivonulás

A riasztást követő 25 percen belül az ország valamennyi pontját legyenek képesek elérni az állami és az önkormányzati tűzoltók – ez a katasztrófavédelmi rendszer átszervezésének egyik legfontosabb célja.

Bérczi László, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) országos tűzoltósági főfelügyelője szerint ma vannak olyan területek – ilyenek az aprófalvas térségek, de a Dunakanyar és a Szentendrei-sziget is –, ahová csak 40-50 perc alatt jut el a segítség, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent.

Hosszabb távon viszont a 10 percet szeretnék elérni, mert ha zárt térben keletkezett tűz esetén ennél hosszabb idő telik el, szinte esély sincs arra, hogy bárkit élve kimentsenek. A lakosság körülbelül hetven százalékánál ez a tíz perc már teljesül is a tervezett 65 katasztrófavédelmi őrs rendszerbe állításával – hangsúlyozta a főfelügyelő.

A nem egészen száz önkormányzati tűzoltóság állami kézbe vételét sokan bírálták, ezzel összefüggésben leépítésekről beszéltek, és azt állították, hogy a lakosság a jelenleginél nagyobb veszélynek lesz kitéve. Bérczi tábornok szerint ez nem igaz, mert egyetlen vonulós tűzoltót sem küldenek el. Sőt, az őrsprogram 150-200 fős létszámemelést tartalmaz, tehát a jelenlegi körülbelül 7800 helyett néhány esztendő múlva nyolcezren szolgálnak. Az pedig, hogy csaknem 240 településen lesznek majd állami tűzoltók – most 97 városban vannak jelen –, kifejezetten nagyobb biztonságot ígér a polgároknak.

A hároméves program keretében 65 őrsöt hoznak létre, s ebből 16 április 1-jétől működik. Ennyivel azonban nem lesz több tűzőrség, mert kilenc esetben a már eddig is meglevő tűzoltó-parancsnokságot minősítik vissza. Ennek oka, hogy a beavatkozások száma nem indokolja nagyobb szervezet fenntartását. Hét településen – például Véménden és Bajnán – viszont korábban nem voltak hivatásos tűzoltók, hamarosan viszont legalább egy fél rajnyi erő – tehát egy tűzoltóautó és négyfős személyzet – folyamatosan készenlétben áll. Amúgy ezt a koncepciót is többen támadták, de Bérczi állítja: a tüzek kilencven százalékát egy gépjárműfecskendővel el lehet oltani, és ha az az egyetlen autó rövidebb idő alatt ér ki a helyszínre, jóval kisebb lehet a kár, és csökken az esélye annak, hogy a tűz emberi életet követel.

A fővárosban viszont tényleg kevesebb tűzoltó marad: ma műszakonként 32 autóval 160-an vonulhatnak egyszerre, a tervek szerint pedig 29 gépjárműfecskendő marad rendszerben 150 fős személyzettel. A tábornok állítja: ez sem megy a biztonság rovására, hiszen a külső kerületekben új tűzőrségeket, Budapest környékén pedig új őrsöket állítanak fel, így a főváros és az agglomeráció biztonsága még nő is.

Kétségtelen, hogy az átszervezés nem mindenkinek tetszik, hiszen lesznek, akik alacsonyabb beosztásba, illetve más szolgálati helyre kerülnek – ismeri el a főfelügyelő. Az érintetteknek jó hír, hogy a fizetése senkinek nem csökkenhet, akit pedig valamelyik fővárosi tűzőrségről az agglomerációba helyeznek át, a tábornok szerint még jól is járhat, mert a budapesti tűzoltók több mint fele vidékről jár be, így az emberek szerencsés esetben a lakóhelyükhöz közelebbi szolgálati helyre kerülhetnek. A személyes beszélgetések egyébként most folynak, így azt egyelőre nem tudni, hogy hányan nem vállalják az új feltételek mellett a szolgálatot.

Az átszervezés nyomán az önkormányzati tűzoltóságok állami kézbe kerülnek, de változik az eddig önálló vonulási körzettel rendelkező 68 köztestületi tűzoltóság helyzete is. Ezek részben állami, részben helyhatósági támogatással működnek, és az önkéntesek mellett főállású embereket is foglalkoztatnak. Ezek önkormányzati tűzoltósággá alakulnak át, s vonulási területtel is rendelkeznek a hivatásos tűzoltóságok működési területén belül. Riasztás esetén a katasztrófavédelem bevetésirányítási központjai döntenek arról, hogy őket, az államiakat vagy mindkettőt riasztják-e.

Az állami támogatások összege is változik: az önkormányzatiak többet kapnak, ha fehér folton – tehát az állami tűzoltóságtól távolabb fekvő területen – dolgoznak. Emiatt a köztestületi tűzoltóságok felének több pénz jut, de van olyan is, ahol az eddiginél kevesebb, s Bérczi szerint ez az oka, hogy például a pomáziak parancsnoka a nyilvánossághoz fordult, és a tűzvédelem helyzetének jelentős romlásáról beszélt. Csakhogy ők négy kilométernyi távolságban vannak a szentendrei állami tűzoltóságtól, így a főfelügyelő szerint nehéz lenne azt állítani, hogy ellátatlan térségben töltenek be hiánypótló szerepet.

A tűzoltási, műszaki mentési feladatok kapcsán a katasztrófavédelem számít a szaktevékenységet vállaló önkéntes tűzoltó egyesületekre is. A körülbelül hatszáz ilyen egyesülettel együttműködési megállapodást kötnek, vagyis vállalják azok szakmai támogatását, a szervezetek pedig – amelyek körülbelül fele rendelkezik a beavatkozáshoz szükséges műszaki feltételekkel – az ahhoz szükséges műrészt vállalnak a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban.

Az államosításnak más hozadéka is lehet: mindenütt egységes követelményeket érvényesítenek, egységessé válik a képzés, ugyanakkor központilag döntenek a technikai eszközök beszerzéséről, és ezért a rendszer olcsóbban üzemeltethető – állítja Bérczi tábornok. Ma 350 gépjárműfecskendőt tartanak rendszerben – ezek 41 különféle típust képviselnek, így a karbantartás és a javítás sem oldható meg túl gazdaságosan –, s ezek átlagéletkora meghaladja a 13 évet. A tényleges kockázatok elemzése alapján azonban 250 tűzoltóautó is elegendő, míg további hetvenet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon tartalékként helyeznek el.

A most 13 év körüli Mercedeseket felújítják, az öregebb járművek helyett – ma még az egykori NDK-ban gyártott IFA-kat is használnak – pedig újakat vesznek: az alvázakat a Rába gyártja majd, míg a felépítményeket az OKF irányítása alatt működő Heros Zrt. készíti el. Bérczi hangsúlyozta: a műszaki követelményeket a tényleges igényekhez szabják, tehát nem feltétlenül a méregdrága csúcstechnikát igénylik, így kétszázmillió helyett százmillióból is kijön egy jármű. Az első hazai tűzoltóautó prototípusa várhatóan még idén elkészül.

Az autóknál eltekintenek a csúcstechnikától, az informatika terén viszont nem: olyan bevetésirányítási rendszer jön létre, amely képes követni a tűzoltóautók helyét, és így mindig a megfelelő egység riasztható. A járműveket ugyanakkor kivétel nélkül felszerelik GPS-szel és laptoppal. Ez utóbbin a körzetben található létesítmények fontosabb adatait tárolják, így a tűzoltók már a vonulás közben tájékozódhatnak arról, hogy a helyszínen pontosan mi vár rájuk – közölte Bérczi tábornok.

A biztonságot mindemellett hatósági eszközökkel is javítani kívánják – emelte ki a főfelügyelő. Ezt szolgálja például a társasházak sokak által vitatott tűzvédelmi ellenőrzése. A közelmúltban előfordult, hogy egy lakóházban másfélmilliós bírságot szabtak ki, mert a folyosón kaktuszt találtak. A tábornok azonban úgy véli, sokkal árnyaltabb a kép. Egy növény miatt senkit nem büntetnek meg, de ha a folyosókon éghető anyagot tárolnak, a közös területeket vasrácsokkal zárják el, vagy különféle tárgyakkal a menekülési utakat leszűkítik, bírságolni fognak.

Ebben semmi újdonság nincs – jelentette ki Bérczi László –, mert a tűzoltóság eddig is végzett ellenőrzéseket, bár a büntetés általában elmaradt. Szerinte mindenkinek érdeke azonban, hogy a tűzvédelmi előírásoknak érvényt szerezzenek. Előfordult, hogy valaki azért halt meg, mert a lakása előtti folyosórészt ráccsal elzárta, majd az elkerített területet tárolóhelyként használta. Vagyis: a maga építette csapdába esett bele, mert amikor a lomok kigyulladtak, nem tudott hol elmenekülni és bennégett.

A főfelügyelő úgy véli, még rosszabb a helyzet, ha másokat is veszélyeztetnek például azzal, hogy a folyosókon bútorokat vagy a háztartásban feleslegessé váló más holmikat helyeznek el. A sajtóban is nagy visszhangot kiváltó konkrét esetben egyebek mellett kanapét találtak a tűz esetén menekülőútként szolgáló folyosón. Így nem állt rendelkezésre a tűzvédelmi szabályzatban megkövetelt legalább 110 centiméternyi szabad hely, ráadásul ez éghető holmi, s ilyen nehéz bútort nem is lehet könnyűszerrel eltakarítani az útból. Más kérdés, hogy a régebbi építésű panelekben néhol az egy méter sincs meg, de az előírásokat visszamenőleg nem lehet megkövetelni, azt viszont igen, hogy az ilyen egyébként is szűkös helyeket a lakók hagyják szabadon – emelte ki a tábornok.

Azt senki nem akarja, hogy a társasházakban a csupasz falak között éljenek az emberek – nyugtat meg mindenkit a főfelügyelő –, ahol tehát elegendő hely áll rendelkezésre, a szabad terület 15 százalékán el lehet helyezni dísznövényeket vagy más, nem éghető dekorációt. De csak olyasmit – figyelmeztet –, ami egyszerűen elmozdítható.

Aki pedig ezeket a szabályokat nem veszi komolyan, azt megbüntetik – ígéri Bérczi. A bírság összege menekülési utanként – folyosónként – 60 és 100 ezer forint között lehet, ha a kijáratot leszűkítik, de a büntetés kétszázezertől háromszázezerig terjedhet, amennyiben az átjárást nehezen elmozdítható tárggyal – például egy heverővel – akadályozzák. Így egy tízemeletes házban tényleg könnyen összejöhet akár a milliós összeg is.

Árvízi mentésben is segédkeznek a tűzoltók
Árvízi mentésben is segédkeznek a tűzoltók
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.