Ha nem kelt félelmet, akkor nem félelemkeltő
A BRFK arra hivatkozva tiltotta be az eseményt, hogy a Hősök tere és környéke kiemelt turisztikai fontosságú terület, a Fővárosi Nagycirkusz, az állatkert, a múzeumok és a Széchenyi fürdő pedig a hosszú hétvégén várhatóan nagy tömegeket vonz majd (kisgyermekes családokat, pihenni vágyókat), csakúgy, mint a főváros zöld szigete, a Városliget.
A gyülekezési törvény és a kialakult bírósági gyakorlat ismeretében borítékolni lehetett, hogy a bíróság a rendőrség fenti érveire tekintettel nem hagyja helyben a tiltó határozatot. A hatályos gyülekezési törvény szerint ugyanis csak akkor tiltható be egy demonstráció, ha a „megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné”, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható. Ezek egyike sem olvasható azonban a BRFK határozatában.
Előre borítékolható az is, hogy augusztus 25-én is lesz avatással egybekötött megemlékezés a 2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével feloszlatott Magyar Gárda 2007-es megalakulására. Egy felsőpakonyi férfi jelentett be az Andrássy úti vonulással egybekötött rendezvényt a Hősök terére, 3000 személy részvételével. A BRFK ezt is betiltotta, mire a bejelentő a bírósághoz fordult.
Ám a Fővárosi Törvényszék a rendőrség tiltó határozatának „jogszabálysértés miatti hatályon kívül helyezéséért” benyújtott kérelmét érdemi vizsgálat nélkül utasította el, miután a kezdeményező jogi képviselője nem a határozatot aláíró budapesti rendőrfőkapitány döntése ellen kért felülvizsgálatot, hanem általánosságban „a rendőrség” döntésének hatályon kívül helyezését kérte. Pillanatnyilag tehát az augusztusi rendezvény „be van tiltva”. Nem kell azonban túl nagy jóstehetség ahhoz, hogy valószínűsítsük: augusztus 25-ig az „évfordulós gárdaavatás” és megemlékezés szervezői valószínűleg újra bejelentik a demonstrációt, amit a BRFK nagy valószínűséggel be fog tiltani, legfeljebb már nem a turistákra, hanem – mint az augusztusra bejelentett demonstrációval kapcsolatban most is tette –arra hivatkozva, hogy „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”.
Jó eséllyel borítékolható a bíróság döntése is: helyt fog adni a rendőrség tiltó határozata ellen benyújtandó felülvizsgálati kérelemnek – feltéve, hogy a kezdeményező jogi képviselője nem követ el olyan hibát, amely érdemi vizsgálatra alkalmatlanná teszi az indítványt. Miután nyaranta minden hétvégén lezárták a Városligeten átvezető Kós Károly sétányt, elég nehéz lesz megvédeni a rendőrség azon álláspontját, hogy fél háromtól hatig nem lehet újra lezárni azt az utat.
Nyilvánvaló persze, hogy szó sincs semmiféle közlekedési problémáról. A rendőrség – a Belügyminisztériummal és a kormánnyal egyetértésben – azért próbálja meg betiltani a Magyar Nemzeti Gárda rendezvényeit, mert nem akarja, hogy újra az egykori Magyar Gárda egyenruhájába (vagy ahhoz nagyon, ha úgy tetszik „megtévesztésig” hasonló formaruhába) öltözött radikális félkatonai formációk masírozzanak Budapest utcáin.
Rendőrségi illetékesek szerint „ők csak érvényt kívánnak szerezni a Magyar Gárdát betiltó 2009-es bírósági döntésnek és annak a törvénynek, amely szabálysértéssé minősíti, „ha valaki feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében részt vesz, vagy nyilvános rendezvényen olyan egyen-, illetve formaruhát visel, amelyről –annak jellegzetes tulajdonságai miatt – a bíróság által feloszlatott szervezet egyen-, illetve formaruhája ismerhető fel”. Nem mellesleg vélhetően az is nyom valamit a latban, hogy 2008-ban Orbán Viktor a Magyar Gárdával összefüggésben azt mondta: ha kormányra kerül, úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket.
Nos, ez nem sikerült. A sokat bírált gyülekezési törvény gyakorlatilag kizárja, hogy egy rendezvényt csak azért tiltson be a rendőrség, mert ott gárdaavatás lesz. Ha a törvényben felsorolt indokok nem állnak fenn, a rendezvény nem betiltható. Ha a rendőrség megteszi, a bíróság szabad utat ad a szervezőknek.
Nem tehet mást a rendőrség, mint hogy megvárja, mi történik a rendezvényen. Hiszen, ha az elveszíti békés jellegét, vagy ott tömeges törvénysértések történnek, a rendezvény „menet közben” is betiltható. Elvileg. Mert a gyakorlat ennél kissé bonyolultabb. A Jobbikhoz és a gárdához köthető szervezetek internetes oldalain se szeri, se száma a rendőri törvénysértésekről, jogtalan előállításokról, megalapozatlan szabálysértési eljárásokról szóló beszámolóknak. És ezek többsége jogerős bírósági döntéseken alapszik.
Ha az elmúlt évekbíróságidöntéseiből indulunk ki, a rendőrségnek esélye sincs megakadályozni az újabb és újabb gárdavonulásokat. Bár az egyes ítéletek indoklásában a bírák más és más érvekkel támasztják alá döntésüket, a verdiktekben közös, hogy csak akkor tartják jogszerűnek a rendőrség intézkedését a betiltott Magyar Gárda tevékenységének folytatása, egyenruhájának viselése és az ezekhez hasonló szabálysértésekmiatt, ha a ruha egy az egyben a betiltott gárda egyenruhája, és ha minden tekintetben tökéletesen szabályos alakzatban vonulnak a szabálysértők vagy ha valakiket megfélemlítenek. A bírók lényegében a Fővárosi Ítélőtábla Magyar Gárdát feloszlató jogerős döntését tekintik zsinórmércének, a szó legszorosabb értelmében az abban foglaltakat követik. Mivel a Magyar Gárda betiltását anno az ügyészség konkrét félelemkeltő vonulásokkal összefüggésben kezdeményezte, nem egy bírói ítéletből az olvasható ki: ha nincs félelemkeltés, ha nem ugyanott történt a vonulás, ahol a Magyar Gárda vonult és félelmet keltett, nincs törvényes oka a rendőri intézkedésnek.
A fiatalkorú K. József tavaly március 15-én, édesanyjával érkezett a Magyar Nemzeti Gárda Hősök terére meghirdetett demonstrációjára. Fekete bakancsot, terepszínű nadrágot és sötétzöld „Magyar Nemzeti Gárda” feliratú pólót viselt. A bíróságon azt mondta, a rendezvényt biztosító rendőröknek a megérkezésekor még semmi kifogásuk nem volt az öltözéke ellen. Később azonban, miután a téren alakzatban állt, és társaival együtt az „Adjon az isten” felhívásra „Szebb jövőt” kiáltással felelt, a rendőrség félbeszakította a rendezvényt és mindenkit felszólított „jogsértő tevékenysége abba hagyására”. Nagyszámú résztvevőt igazoltattak, s többekkel szemben szabálysértési eljárást indítottak.
A bíróság az eljárást K. Józseffel szemben megszüntette. Az indoklás szerint: 1. A Magyar Nemzeti Gárda nem betiltott szervezet. 2. A gyülekezési jog mindenki számára biztosítja a nyilvános vonulás, menetelés jogát. 3. A betiltott társadalmi szervezet egykori tagjai és mások sem követhetik el a fent említett szabálysértést pusztán azzal, ha új és jogszabályilag nem tiltott szerveződést hoznak létre, s annak égisze alatt nyilvános helyen vonulnak fel, formaruhában menetelnek (feltéve, hogy a ruha nem a betiltott szervezet egyenruhája).
A bíróság megjegyzi, fontos különbséget tenni a „nyilvános hely” és a „nyilvános rendezvény helyszíne” között. Nem mindegy, hogy nyilvános helyen (például a Felvonulási téren – idézet az ítéletből) vagy nyilvános rendezvény helyszínén (a Hősök terén –idézet az ítéletből) történik a vélelmezett szabálysértés, bár utóbb az indoklás ennek magyarázatával adós marad. Kifejti ellenben, hogy az egyenruhaviselés csak akkor adhat okot szabálysértési eljárásra, ha minden darabja és az egyes ruhadarabok ékítményei is megegyeznek a betiltott szervezet formaruháján láthatókkal.
Kicsit hasonlít a helyzet a dizájner drogokéra. Aminek a képlete kicsit eltér egy konkrét tiltott szerétől, már nem kábítószer, még akkor sem, ha akkorát üt, hogy a fal adja a másikat, és a törzsképlete azonos a tiltott szerével. Azonban a drogok esetében már készül a C lista, amely a jogalkotó reményei szerint megoldást jelent a problémára, a gárdaegyenruha esetében nincs ilyen.
De nemcsak K. József, hanem Gy. Zsolt Attila terézvárosi önkormányzati képviselő esetében is kardinális kérdés volt, hogy a rendőrség által vélelmezett szabálysértést, miszerint „a Magyar Gárda Mozgalom egyenruhájának részét képező, jellegzetes hímzéssel ellátott mellényben jelent meg, míg a többi ruhadarabja egyébként a mozgalom formaruhájához hasonló volt” miként értékelik. A rendőrség őt 40 ezer forint szabálysértési bírsággal büntette. Gy. bírósághoz fordult, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte a bírságot kiszabó rendőrségi határozatot, és megszüntette az eljárást.
Gy. azzal védekezett, hogy a képviselő-testületi ülés nem nyilvános rendezvény (a törvény szerint a zárt ülés kivételével, a hallgatóság soraiból bárki figyelemmel kísérheti a testület munkáját – a szerk.). Márpedig a szabálysértést az követi el, aki nyilvános helyen teszi, amit a törvény tilt… A bíró az önkormányzati törvényből kiindulva kimondta: az önkormányzati képviselő-testületi ülés, nem nyilvános rendezvény, mivel „azon nem vehet részt mindenki azonos feltételekkel, az nem áll nyitva mindenki számára azonos feltételekkel”. Tiszteletben tartva a bíróság döntését, szögezzük le, hogy e szerint: a futballmeccs nem nyilvános esemény, hiszen egyesek csak nézhetik a lelátóról, mások a pálya széléig is elmerészkedhetnek és vannak, akik rúghatják a labdát. Nem nyilvános esemény tehát a parlament ülése sem, hiszen 386-an azt beszélnek, amit akarnak a patkóban, míg az épületben tartózkodók többsége hallgatásra van ítélve, sőt a nagy többség legfeljebb a tévéközvetítés révén figyelheti a döntéshozók munkáját.
Nem követnek el a gárdisták szabálysértést akkor sem, ha az alakzatuk nem szabályos. V. Zoltánnal szemben azért szüntette meg a rendőrségi szabálysértési eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság, mert – a betiltott Magyar Gárda gyakorlatával ellentétben – ő és társai nem szabályos katonai alakzatbanmozogtak 2010. január 7-én a Bartók Béla úton Horthy Miklós budapesti bevonulásának 90. évfordulóján tartott megemlékezésen. A bíróság szerint a Magyar Gárda megmozdulásai szervezett keretek között zajlottak, tagjai egyenruhát, a rendezvényeken katonai alakzatokat és vezényszavakat alkalmaztak,megnyilvánulásaik erőszakkal fenyegetésnek hatottak és e fenyegetésnek konkrét címzettjei voltak, de mindez nem volt érvényes a kérdéses napon V. Zoltán és társai vonulására. Ők kettes-, olykor hármas oszlopban haladva, beszélgetve vonultak, senkinek a részéről nem hangoztak el vezényszavak. Ruházatuk sem egyezett meg a betiltott Magyar Gárda formaruhájával.
Elvétve születtek csak olyan ítéletek az elmúlt években, amelyek hatályukban tartották volna a rendőrség szabálysértési bírságot megállapító határozatát. H. Attila György 2010. július 4-én Magyar Nemzeti Gárda feliratú zöld pólóban, bakancsban, terepszínű nadrágban a Felvonulási térre, a Jobbik ottani rendezvényére tartott, amikor igazoltatták, majd 25 ezer forintra bírságolták „feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt”. H. kifogással élt a döntéssel szemben, mondván, ez a gárda nem az a gárda, így a Magyar Nemzeti Gárda feliratú póló viselésével szerinte semmiféle szabálysértést nem valósított meg. Nem győzte meg a bíróságot. A döntés indoklása szerint „a Magyar Nemzeti Gárda feliratú póló viselése nem pusztán a feloszlatott mozgalommal való szimpátiára utal, hanem egyértelműen azt is hivatott kifejezni, hogy viselője a feloszlatott Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom működésében annak feloszlatását követően is részt vesz”.
Rendőrségi körökben mind komolyabban tartanak attól, hogy a sok, bíróság által megszüntetett szabálysértési eljárás egyszer még visszaüt rájuk, és nekik kell majd bíróság előtt megmagyarázniuk, miért tekintették nyilvános helynek a közterületen zajló esemény helyszínét. S mi lesz, ha rossz választ adnak? Megoldást jelenthetne a helyzetre, ha a bírói gyakorlat alapján a jogalkotó pontosítaná a szabálysértési törvényt, esetleg hozzányúlna végre az évek óta minden (politikai) oldalról bírált gyülekezési törvényhez. Bár ez utóbbitól is sokan tartanak. Az elmúlt év jogalkotási gyakorlatának fényében ugyanis félő, hogy a törvénymódosítás után nem csak a gárda szorulna ki végleg az utcákról.
