– Csak emlékeztettük a kormányt a határidő lejártával arra, hogy ezt az uniós direktívátminden tagállamnak, így Magyarországnak is át kell vennie – mondta Ertsey Katalin, a párt képviselője. Hozzátette: nem feltételezik, hogy a kormány el akarja kenni a kérdést, hiszen konzervatív testületek, például a Népesedési Kerek asztal is felhívta a figyelmet a családi munkamegosztás növelésére, és tavaly állami kampány készült Egyensúly a családban – egyensúly a munkában címmel ebben a témában.

FOTÓ: BÁNHALMI JÁNOS

A képviselő interpellációjára Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt válaszolta, hogy az irányelv átültetése részben megtörtént, hiszen az apáknak most is van lehetőségük gyesre menni. Csakhogy, hívja fel a figyelmet Ertsey Katalin, a lényeg az lenne, hogy a 36 hónapot csak akkor lehessen teljes egészében kivenni, ha ebből legalább egy hónapot az apa tölt otthon. Mivel ígéretet kapott arra, hogy a kormány foglalkozik a javaslattal, nem érzi irreálisnak ennek hazai bevezetését.

Szerinte ez az intézkedés valójában az apákat védi, akik a felmérések szerint szívesen lennének sokkal többet a gyerekkel, de a főnökük ennek nem igazán örül. Ha valaki végképp nem akarja, vagy – ha a szabályozás ellenére – a munkahelyén nem meri meglépni, akkor dönthet úgy, hogy lemond erről az egy hónapról.

– Fontos intézkedésnek tartom, ami jó az egész családnak. Mindenféleképpen támogatom, de azt még nem tudom megmondani, hogy a Fidesz-frakció is támogatja-e a bevezetését – mondta lapunknak Ékes Ilona fideszes képviselő. Hozzátette: a Fidesz általában a családbarát intézkedések mellett áll, szerinte ez most sem lesz másképp.

– Ez rendkívül jó elképzelés, ami Skandináviában már igen hosszú ideje bevált – vallja Tóth Olga, az MTA szociológusa. Szerinte részben ennek köszönhető, hogy az északi országokban az uniós átlagnál több gyerek születik. A modell lényege, hogy a szülési szabadságból bizonyos időt az apa vehet igénybe. Ha nem él ezzel a jogával, akkor ez a szabadság elveszik.

– Nagyon fontos, hogy az apai szabadság nem átruházható, sem az anya, sem a nagyszülők, sem a szomszédasszony nem élhet vele – magyarázza Tóth Olga, hozzátéve, hogy a skandináv országokban jelenleg az apák fele él ezzel a lehetőséggel.

S hogy miként javíthat egy-két hónap apaszabadság egy ország demográfiai mutatóin? Tóth Olga szerint a kulcs a munkamegosztás. A szabadság alatt természetessé válik az otthoni feladatok igazságosabb elosztása, a tradicionális nemi szerepek oldódnak, ez pedig a statisztikák szerint jót tesz a gyerekvállalási kedvnek. A másik pozitív hozadék a szülő-gyerek viszony megváltozása. Ezekben a családokban az apa nem egy napi egykét órára látott idegen, hanem a család szerves része.

Ami a rendszer magyarországi bevezetését illeti, a szociológus szkeptikus. Szerinte a magyar társadalom értékrendje nagyon konzervatív.

– A férfiak egy része még nem látja át, hogy a kisgyerekkel töltött idő őt is gazdagítja, neki is jót tesz – véli. A másik gond pedig a munkaerőpiaci helyzet, a munkáltatók jelentős része ugyanis nem nézné jó szemmel, ha a férfiak akár csak egy hónapot is távol töltenének a gyerek születése miatt. (Jelenleg egy hét szabadság jár a szülést követően az apáknak.) Ugyanakkor Tóth Olga szerint, ha sokan élnének ezzel a lehetőséggel, akkor a munkáltatói hozzáállás is változna.