Bár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nemrég a parlamentben azt mondta, hogy a jelentkezési határidő meghosszabbítását „elismerés és köszönet illeti, nem kifogás”, úgy tűnik, valójában nem azon a kilenc napon múlt, hogy 31 ezer diákkal kevesebb jelentkezik a felsőoktatásba. A tandíj, a röghöz kötést tartalmazó hallgatói szerződések ügye, az államilag finanszírozott helyek radikális csökkentése, illetve az állami közgazdász- és jogászképzés kinyírása így együtt is sokkolták a diákokat. További nehézségeket okozott számukra, hogy mindezen információkat csak kevéssel a jelentkezési határidő előtt tudhatták meg. Hiába figyelmeztette Szabó Máté ombudsman a kormányt és az oktatásirányítást, hogy a felsőoktatási felvételit érintő módosítások sértik a tovább tanulni akarók jogbiztonsághoz fűződő jogait, ennek ellenére a felvételi előtt álló fiataloknak mindössze két hetük volt arra, hogy eldöntsék: beadják-e a megváltozott feltételek ellenére a lapjukat vagy sem.

Mindez azonban senkit nem érhetett váratlanul, a Hoffmann Rózsa által vezetett szakállamtitkárságot sem. Volt már példa arra, hogy egyik pillanatról a másikra zuhant a jelentkezők száma. 2008-ban is nagyot esett a felvételizők száma, igaz, nem ekkorát.

– A tandíj bevezetésének híre jól láthatóan befolyásolja a keresletet –magyarázza a jelenséget Polónyi István oktatáskutató. Hozzáteszi, hogy a kormány által kialakított Diákhitel 2 abszurd módon sokaknak éppen a kabinet hitelellenes retorikája, vagyis a félelem miatt nem jelent megoldást, ezért inkább nem is jelentkeztek.

Az oktatáskutató a számokat elemezve azt mondja: a 2008-as visszaesés mértéke korántsem volt akkora, mint a mostani, és ez összefügghet azzal is, hogy az előző kormány tandíjkoncepciója nagyon más volt, mint a jelenlegi oktatásirányításé. – A szocialisták generális, minden képzésre kiterjedő, de viszonylag alacsony tandíjról döntöttek, a szociális népszavazás söpörte el az erről szóló törvényt. A Fidesz-kormány viszont bizonyos képzésekben vezeti be a tandíjat, amit rögtön elég magas összegben állapított meg. Két képzési területnél, a jogi, illetve a gazdasági szakoknál gyakorlatilag nincs államilag finanszírozott képzés – fogalmaz a kutató. Polónyi szerint ezek a szakok voltak a legnépszerűbbek, így vélhetően a lemorzsolódók java része ilyen irányú szakokon készült eredetileg tovább tanulni.

Az oktatáskutató azt mondja, nem igazolható vissza munkaerőpiaci adatokkal a keretszámok ilyen mértékű átalakítása. Úgy véli, hogy a változásokkal elsősorban a gazdasági magánfőiskolák járnak rosszul, illetve a vidéki főiskolák. A mélyebb összefüggések azonban csak akkor világíthatók meg, ha pontosan tudni lehet, hogy kik nem adták be a felvételi lapot. Ezeket az adatokat áprilisra ígéri az államtitkárság.

Az MSZP szakpolitikusa szerint döbbenetes mértékben csökkent a felvételire jelentkezők száma, amit nem lehet egyszerűen csak a demográfiai adatokkal magyarázni. Kunhalmi Ágnes hozzáteszi, hogy több diák adta fel, mint amennyivel a kormány az államilag finanszírozott férőhelyeket csökkentette.

– Ez azt jelzi, megtört a családok bizalma – vélekedik. – Nem a többgenerációs értelmiségi családok léptek vissza a jelentkezésektől, hanem azok, akik anyagilag nem engedhették meg, hogy a felsőoktatásba hosszú távon befektessenek – mondja.

– Akik most elálltak a jelentkezéstől, nem bírják vállalni a tandíjjal járó terheket – ez már Osztolykán Ágnes véleménye. Az LMP-s politikus szerint a hatalmas káosz és a törvénytelen döntések miatt fiatalok tízezrei nem tudták eldönteni, merre induljanak. Az LMP álláspontja szerint a keretszámok radikális csökkentése sérti a jogbiztonság elvét, ezért a párt segítséget nyújt azoknak a felvételi előtt állóknak, akik úgy döntenek, panasszal élnek az Alkotmánybíróságnál.

Az Oktatási Hivatal szerint „a jelentkezők eredményeinek függvényében minden lehetőség adott arra, hogy a korábbi évekhez hasonlóan mintegy százezer hallgató kezdhesse meg tanulmányait szeptemberben”.