Imával és hittel Orbán Viktor védelmében
Székely János közleményével indult. A Magyarországgal szembeni „gyűlölet” mibenlétét tanulmányozva a püspök arra a felismerésre jutott: a támadások oka, hogy „hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének”. Okfejtéséből kiderült, az ellenünk fenekedő erők képtelenek megemészteni, hogy az új alkotmány Isten nevével kezdődik, vagy azt, hogy a kormány védelemben részesíti a házasság intézményét.
A katolikus egyház félhivatalos hetilapja, az Új Ember különös műgonddal szerkesztett orgánum. Akár jeladásként is lehetett értékelni, hogy Székely püspök kormányvédő állásfoglalása az első oldalon jelent meg.
Mintha átszakadt volna a gát. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az Új Ember következő számában már a kormánypárti békemenetet éltette, és arról értekezett, hogy az Európai Unióba való belépéssel nem a jót, hanem a kisebbik rosszat választottuk. „A rabtartók most nem egy itt állomásozó hadsereggel, hanem a pénz hatalmával akarják kikényszeríteni, hogy engedelmeskedjünk” – hangsúlyozta az érsek. Az unió egyébként is agonizál – közölte Bábel Balázs –, csak a „szélsőséges szabadosság kötelezővé tételét tudja felmutatni, és nem az értékekét”. Ilyen helyzetben kénytelen küzdeni a magyar miniszterelnök, akit – állapította meg az érsek – „minden bizonnyal az imádság ereje” is segít. Úgy látszik, a „Szentlélek megadta neki, hogy fegyelmezetten és még humorral is védje hazánkat”.
Veres András szombathelyi püspök közben Imádság a nemzetért címmel körlevelet bocsátott ki. A püspök szerint olyan sorsdöntő időszakot élünk, amikor „országunkat sorozatos külső támadások érik”. Első szent királyunk előre látta népe árvaságát, ezért Szűz Máriának ajánlott minket. „Anyai oltalmadban bízunk most is, a külső és belső ellenségek viharaiban” – olvasható egyebek mellett a szombathelyi főpásztor körlevelében.
Márfi Gyula veszprémi érsek (jelmondata: „A szeretet soha el nem múlik”) egy amerikai protestáns teológia- és filozófiaprofesszor nyílt levelére válaszolt – szintén nyílt levélben. David Baer professzor több évet töltött Magyarországon, örült a Fidesz választási győzelmének. Most viszont úgy látja, hogy az Orbán-kormány „messze túllépett azon a határon, amely Nyugaton politikailag elfogadható”. Nagy feltűnést keltő válaszában az érsek kijelentette, a professzor véleménye felszínes és egyoldalú ismereteket tükröz, egyáltalán nem veszi figyelembe a távolabbi összefüggéseket. Melyek ezek? A hatalom és a médiumok nagy részét az élesen keresztényellenes, ultraliberális Európa tartja a kezében. A magát baloldaliként és modernként ünneplő Európa igazából a kommunistákból lett kapitalisták Európája, olyanoké, akik egyetlen dologban állhatatosak: a nagyüzemi méretekben folytatott hazudozásban.
Plasztikus ellentétpárként jelenik meg a levélben a „habzó szájjal üvöltöző” Cohn-Bendit, valamint Orbán Viktor, aki maga a megtestesült türelem. (Az érsek amúgy nehezményezte, hogy egy „közismert pedofil” próbálta kioktatni a magyar miniszterelnököt.)
Hosszan idézhetnénk még Márfi Gyulától a karakteres mondatokat, de most csak egyetlen részletre térünk ki. Az érsek helyénvalónak tartja, hogy az új törvény szerint nálunk nem a bíróságok, hanem (a nyugati demokráciákban egyedülálló módon) a parlament dönt az egyházak elismeréséről. Hisz – írja – a „független magyar igazságszolgáltatásban még ma is számos olyan ember dolgozik, aki a kommunista rendszer idején elkötelezett kiszolgálója volt a pártállami diktatúrának és tevékenyen részt vett egyházellenes, úgynevezett koncepciós perekben”.
A veszprémi érsek nyílt levele a katolikus püspöki kar legutóbbi ülésén is szóba került. Mohos Gábor, a püspöki kar titkára a politikai megnyilvánulásokról szűkszavúan nyilatkozott lapunknak, mondván: egyéni véleményekről van szó, testületi állásfoglalás nem született. A válság – folytatta – óhatatlanul növeli a feszültségeket. Küldetésének megfelelően a katolikus egyház a békességet és a rászorulókkal való szolidaritást kívánja szolgálni. Bővebb tájékoztatás reményében többeket megkérdeztünk, olyanokat, akik jelen voltak a püspöki kar ülésén, vagy jól ismerik a belső viszonyokat.
Az ülés egyik résztvevője szerint ebben a katolikus vezetők megosztottak. A kar tagjai vegyesen értékelték Márfi Gyula levelét és általában a püspökök, érsekek kijelentéseit. Még a kormánnyal és a jobboldallal határozottan szimpatizáló méltóságok egy részének is voltak – formai és tartalmi – kifogásai. Némelyek pedig kifejezetten eltérő véleményt képviselnek: ha a nyilvánosság ezt nem érzékeli, csak azért van, mert ügyelnek az egységesség látszatára.
Akad azonban, aki máshogyan emlékszik a történtekre és a hangulatra. „A többség gratulált Márfi Gyulának” – állította a püspökkari ülés egy másik résztvevője. Hozzátette: előfordulhattak bírálatok is, de ő ilyenekkel nem találkozott.
Megint mások arra a körülményre hívták fel a figyelmet, hogy a katolikus hívek nagy része minden valószínűség szerint a Fidesz–KDNP-re szavazott: a kormány mellett kiálló püspökök nem csupán személyes meggyőződésüknek adnak hangot, egyfajta „alulról jövő nyomásnak” is próbálnak eleget tenni.
Aligha kétséges, hogy valóban létezik ilyen igény. Horváth Achilles plébános és a Margit körúton lévő Országúti Ferences Plébánia például imaévet hirdetett. A csatlakozásra buzdító felhívásból megtudhatjuk, hogy a „Gonosz lélek, a hazugság és megosztás lelke jár körül a világban. Magyarországot, a magyar nemzetet különösen is támadja”. Miközben a hazugság erői „sötét fellegként” gyülekeznek, az imaév az „országunkat érő folyamatos támadásokat” szeretné kivédeni.