Katolikus tanokkal akarják formálni a társadalmat
A kereszténydemokraták éve – írtuk tavaly márciusban, hozzátéve: a Fidesz „bajtársi” szövetségese pontosan érzékeli, hogy az új alkotmány és a sarkalatos törvények elfogadásának éve, 2011 „a KDNP nagy történelmi esélye”. Orbán Viktornak ugyanis a kereszténydemokrata voksok nélkül nincs meg a kétharmada. Ezért az volt utolsó év, amikor a nagy szimbolikus kérdéseket átverhetik a Fideszen, akár ultimátumokkal is – szólt az akkori elemzésünk.
A KDNP a nemzetpolitika terén a ciklus elején kitűzött célokat – kettős állampolgárságról szóló törvény, Trianon-törvény – reprezentálta, és ahogy mondják, „az egyházi tanítás erkölcsi vonatkozásait is a társadalom szolgálatába állította”. „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg” – szól a KDNP által kiharcolt alkotmányos passzus. A már hatályos alaptörvény preambuluma, a Nemzeti hitvallás nyitómondata a Himnusz első sora, „az egységes magyar nemzet” megfogalmazás szó szerint szerepel az új alaptörvényben; a házasságot a katolikus keresztény értelmezés szerint definiálják: azaz egy férfi és egy nő léphet ilyen kapcsolatra; az alaptörvény tartalmazza, hogy a vallásszabadság megnyilvánul a szertartásokban „és egyéb módon is”.
A Hoffmann Rózsa féle köznevelési törvény is a KDNP-s sikerlistán szerepel. Azt ugyanakkor a KDNP belső köreiben sérelmezték, hogy a Fidesz, illetve Lázár János frakcióvezető felülírta tavaly nyáron a Szászfalvi László és Harrach Péter által „leegyeztetett” egyházi törvénymódosítást, meghatározva az egyházak ominózus 14-es listáját. „Tudomásul vettük, nem tehettünk mást. Lázár János deklarálta, hogy nincs koalíció. És a törvény lehetne rosszabb is” – konstatálta az egyik ismert KDNP-s politikus. A kereszténydemokraták ma már azt sem fájlalják, hogy a KDNP-s Lukács Tamásnak, az emberi jogi és vallásügyi parlamenti bizottság elnökének kell a nyilvánosság előtt megmagyaráznia, az egyházi státusz elismerése miért is nem jár a törvény szerint, hanem afféle „kegy”, amelyet a parlament gyakorol.
Mindenesetre a 2011-es „csendes” ütközetekkel a KDNP megmutathatta, hogy létezik. Most, a ciklus második felében, azt kellene bizonyítania, hogy van létjogosultsága a pártnak. Milyen lehetősége lesz arra a KDNP-nek, hogy a Fidesz mellett megmutassa magát? Harrach Péter erre azt a választ adta, hogy a mindennapi élet megkönnyítése érdekében szeretné a KDNP-frakció megjeleníteni a családok, a kisemberek érdekeit, mégpedig törvényalkotással.
„Ezek lennének a tavaszi ülésszak alatt a mindennapi élet praktikus törvényei” – tájékoztatta lapunkat Pálffy István frakcióvezető-helyettes, aki e programhoz sorolta a jogi segítségnyújtásról, az építésügy-lánctartozások szabályozásáról szóló tervezett módosításokat, a lakásvásárlók védelméről, valamint az új munka törvénykönyvéhez kapcsolódó más jogszabályokról (salátatörvényről) szóló elképzeléseket is, a kéményseprésről szóló rendelkezések korrigálását, a társasházi törvény módosítását, az új polgári törvénykönyv megalkotását – ezek esetében a Fidesz–KDNP belső munkamegosztásának megfelelően a hangsúly a KDNP-nél van, mondta.
TÁRSASHÁZI TÖRVÉNY. A lapunknak nyilatkozó Nagy Kálmán megfogalmazása szerint a problémahalmaz olyan összetett, hogy „nehézkes” jó megoldást találni, de a törvénymódosítás folyamatával a társasházak gazdasági konszolidációját szeretnék elősegíteni, továbbá „a társasházi tulajdonosok fizetési fegyelmének erősítését”. A jogszabály-módosítással gyorsabb lehetne a végrehajtás, szűkülhetnének a határidők, és nem lehetne például azért felfüggeszteni a folyamatot, mert kifogást emelnek a végrehajtó személye ellen, és ez esetben is rövidebb határidőt szeretnének szabni – mondta a KDNP népjóléti kabinetvezetője. Másik oldalról a KDNP szeretné szankcionálni, azokat, „akik a közösség életét negatív magatartásukkal nehezítik”, „garázda, antiszociális magatartást” tanúsítanak. A szankciókról egyelőre nem mondott senki konkrétumot.
POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV. A KDNP szeretné, ha az új Ptk. adott „könyvében” is megjelenne a házasság, a család védelméhez fűződő társadalmi érdek. „Természetesen nem gondoljuk, hogy holnaptól mindenki mélyen hívő katolikus lesz. Ez értékválasztás. És ezért az értékválasztásért a KDNP-s felelősség nem kerülhető meg” – nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence igazságügyi államtitkár, aki nem gondolja, hogy a KDNP arra kényszerülne, hogy a Fidesz ellenében képviselje nézeteit az új Ptk. megalkotásakor. Az alkotmányos alaprendelkezések és a családvédelmi törvény az irányokat tartalmazza, az új Ptk. elfogadásakor ezeket kell átvezetni – mondta az államtitkár. Mindenesetre a készülő új Ptk. társadalmi vitára bocsátott tervezetének családjogi fejezetében enyhül a szigor – a Vékás Lajos vezette Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság által megfogalmazott anyag „liberálisabb” a KDNP által vártnál.
„Mivel a házasságkötés az ember életének talán legfontosabb hatású jognyilatkozata, egyértelmű, hogy lényegesen kiegyensúlyozottabb, tartósabb a házasság, ahol a családi életről, a házastársak-gyermekek jogairól a felek előzetesen tudnak, tájékoztatást kapnak. Ha a javaslat nem tartalmazza a harmincnapos várakozási időt, tovább nő a meggondolatlanul kötött és gyorsan felbomló házasságok száma.” Ez volt a KDNP véleménye. Az új Ptk. tervezete viszont ezt már nem tartalmazza. „A jegyesség lényegének s legfontosabb szabályainak rendezése az egész magyar jogrendszer több évtizedes hiánya” – erre is KDNP-sek figyelmezettek korábban, és úgy tűnik, ez a megkötés is elmarad, ahogyan a válás feltételeinek a listája is szűkül. Az a kitétel viszont az új Ptk.-tervezet szerint is megmarad, hogy „a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak”. A hűség követelménye nem pusztán erkölcsi kategória, a hűséghez különböző joghatások fűződnek, például az apasági vélelem (automatikusan a férj számít a házasságban született gyerek apjának), a hűtlenség pedig válóok.
Lesz vasárnapi nyitva tartás
Ami a KDNP által tavaly következetesen képviselt vasárnapi nyitva tartás tilalmával kapcsolatos elképzeléseket illeti: a kereszténydemokraták elvi álláspontja nem változott, de „a miniszterelnök által is ismertetett politika által diktált realitásokra tekintettel” belátták: nem időszerű a kérdés.
