Távozott államtitkárai támadják a kormány földpolitikáját
„A nemzeti együttműködés (...) alapját a családi vállalkozások és családi gazdaságok alkotják. (...) Ezért vállalt az új kormányzat kötelezettséget arra, hogy a helyben lakó fiatal gazdák helyi gazdaságba történő belegyökeresedését segítjük elő az állami földek bérletének hozzáférhetővé tételével. Az elmúlt hetekben kiírt pályázatok viszont nem a családi gazdaságok jogszabályban előírt mértékének megfelelő 300, hanem 1200 hektárban szabják meg a jogosultság felső határát. (...) Államtitkári szolgálati helyedről történő figyelemfelkeltő távozásod talán a kormányt is emlékeztetni fogja a gazdákkal kötött megállapodására.”
E mondatokat az a lapunkhoz is eljuttatott, Ángyán József volt VM-államtitkárnak címzett nyílt levél tartalmazza, amelyet az első helyen Bencsik János, a fejlesztési tárca nemrég szintén lemondott energiaügyi államtitkára írt alá. A dokumentumból – ugyanúgy, mint Ángyán „búcsúleveléből” – az derül ki, hogy a kormányoldalt erősen megosztja a kabinet újabban képviselt, a Fidesz választási programjával ellentétes birtokpolitikája.
A fordulat bizonyítéka a mindkét említett levélben hivatkozott földbérletpályázat, amelynek keretében állami földeket adnak húszéves bérletbe (elvben) helyben élő családi gazdálkodóknak.
Csakhogy a deklarált elveket rendre megsértik: akad olyan régió – egyebek mellett a miniszterelnök szűkebb pátriájában, Felcsút környékén –, ahol a kiosztott 1700 hektárból egyetlen hektárnyi föld sem jutott azoknak, akiknek a pályázati kiírás szól. A helyben élő „kisgazdák” helyett inkább a térséghez és a kormánypárthoz kötődő, de nem helyi nagygazdák nyertek.
Alcsúton, Kajászón és Válon az a Búzakalász 66 Kft. nyerte el összesen több száz hektárnyi föld kedvezményes bérletét, amelynek Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke és Felcsút polgármestere az ügyvezetője, Csákvár környékén pedig szinte az összes föld az egykori Csákvári Állami Gazdaságból létrejött Csákvári Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. vezetőihez köthető tulajdonosokhoz került.
Információink szerint a Váli-völgy tágabb környékén (a Fejér megyei Óbaroktól Kajászóig) bérbe adott földek döntő többségét ez a két csoport szerezte meg, miközben a helybeli gazdák hoppon maradtak.
Szabó Rebeka, az ügyet a nyilvánosság elé táró LMP-s képviselő lapunknak azt mondta: nemcsak a gazdák átverését tartja felháborítónak, hanem azt is, ahogyan a kormány a pályázatokat kezeli. Szerinte a kormányzati kommunikációban szereplő 65 ezer hektárnak alig felét hirdették meg, eredményt eddig csak egy megyében hirdettek, pedig a földeken napokon belül dolgozni kellene.
A pályázati csomag átvételekor a gazdáknak titoktartási szerződést kell aláírniuk, és a bírálatok pontrendszere, illetve az eredmény sem nyilvános – az elutasított gazdálkodókkal azt sem közlik, hány pontot kellett volna elérniük. Ezek a körülmények tálcán kínálják a visszaélések lehetőségét, ami miatt a politikus szerint a pályáztatást azonnal le kellene állítani.
Úgy tudjuk, Csákváron egyetlen helyi gazdálkodó sem nyert. A településen csütörtök este fórumot tartottak a csalódott gazdák: akadt közöttük olyan, aki 400 ezer forintot költött a pályázásra – csak a regisztráció földenként 50 ezer forintba kerül, ami önmagában is diszkriminálja a kisbirtokosokat. Az érintettek – most, hogy nyilvánvalóvá vált számukra: a pályázat csupán színjáték volt, és esélyük sem volt nyerni – legalább a befizetett pénzt szeretnék visszakapni, de erre sincs esélyük.
