A közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes és a Jobbik-képviselő disputáját fiatalok zavarták meg a Corvinus egyetemen még csütörtök este. Lenácizták a rendezvényre érkező Gaudi-Nagyot.

Az előző Tárcatükör után élénk vita bontakozott ki a Facebookon, ahol Somogyi Zoltán politikai elemző ezt kérdezte: „Melyik európai uniós, nem posztszocialista országban tudjátok elképzelni, hogy a) egy demokratikus kormány belügyminisztere a szélsőjobboldal vezérével nyilvánosan vitatkozzon b) az egyik legjobb állami egyetemen, amelyet c) az ország legismertebb politikai elemzője vezényel, mosolyogva.”

Török a mosolygás védelmében

Az előző vita Pintér Sándor belügyminiszter és Vona Gábor Jobbik-pártelnök között zajlott. Somogyi kérdései után Török Gábor politológus, a Tárcatükör moderátora Szabad-e Vona Gáborral mosolyogni? címmel blogjában reagált. „Az első kérdés szerintem nem az, amivel általában mindenki kezdi, és gyakran be is fejezi: várjunk egy kicsit azzal, hogy eldöntjük, szélsőjobboldali párt-e a Jobbik.” Ezután hosszas fejtegetésbe kezd arról, mi a célja a Tárcatükör-rendezvényeknek. Tesz ugyan egy fontos megállapítást (nem lehet kérdés, hogy egy olyan pártnak, amely 2010-ben 855 ezer szavazatot kapott, és amely ma is komoly támogatottságnak örvend, helye van a Tárcatükörben), de arra, hogy szabad-e úgy legitimálni a szélsőjobbot, hogy leülünk vele mosolyogva beszélgetni, nem adott határozott választ.

„Hitlerrel vagy Sztálinnal, Szálasival vagy Rákosival – mindannyiuk kezéhez rengeteg vér tapad – szerintem egyetlen kollégám sem kívánna beszélgetni” – írja Török Gábor. „Ismernünk kell cselekedeteiket, de nincs szükség semmilyen méltányosságra vagy semlegességre velük szemben. Olyan bűnöket követtek el, amelyek nem politikai mérlegelés, értékrendi vita tárgyai – embereket öltek, ölettek. De hogy viszonyul ez a mostani magyar politikához? Milyen bűnökről beszélhetünk?” – írja Török, s azt kérdi, hol a határ.

„Azzal leülhetek beszélni, talán még mosolyoghatok is, akinek a pártja – elnézést a politikai kifejezésért – szétlopja az országot, de azzal nem, aki cigánybűnözésről vagy bármilyen más, természetesen vitatható, akár erősen el is ítélhető dologról beszél? A szélsőségesnek nevezett politikai véleménye miatt ki kell rekesztenünk valakit, vitatkoznunk sem lehet, sőt szóba sem szabad állnunk vele, de más egyéb bűnöket nem kell vizsgálnunk?”

Somogyi továbbra sincs meggyőzve

– A kérdéseimre konkrét választ azóta sem kaptam – írta válaszában Somogyi Zoltán. – Török Gábor kifejtette, hogy mindenkit meg kell hallgatni, figyelni, kérdezni. Nem jelezte azonban, hol van a pillanat, amikor már nem elegendő a figyelés, és az ítélet következik: így joggal gondolhatjuk, hogy Török értékelő álláspontra a Jobbikkal kapcsolatban nem kíván eljutni, hacsak nem a szavazófülke magányában. Ehhez képest fölidézte, hogy Bokros Lajos a 2010-es választási kampányban, ahol én az MDF kampányfőnöke voltam, szintén vitára hívta a Jobbikot. Ezzel kapcsolatban azt válaszoltam, hogy Bokros azzal a szándékkal hívta ki Vonát, hogy rámutasson a Jobbik „nemzetellenes” politikájára, amely lényegét tekintve nem ugyanaz, mint ami a Tárcatükör-beszélgetésen történt. Vona Gábor, a Jobbik hetilapjában egyoldalas álláspontot tett közzé, amelyben nem a Török Gábornak mondott félénk köszönete az igazán érdekes, hanem az a megjegyzése, hogy aki a Jobbikot nem akarja látni, tüntesse el azokat a problémákat, amelyek miatt a Jobbik létezik. Ez azért árulkodó gondolat, mert jelzi, hogy mennyire nem érdeke a Jobbiknak az általa felvetett problémákra megoldást is adnia, hiszen akkor meg is szűnne.

Lázár János: ez a Jobbik legitimizálása

Érdekes reagálás hangzott el pénteken a Rádió Q Fiala János vezette reggeli műsorában. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, a Jobbik legitimálása zajlik ezekben a vitákban, ami megdöbbenti, de aki szervezi, nyilván tudja, miért csinálja. Hozzátette: a parlamentben többször vitázik Jobbik-képviselőkkel, de azt azért meggondolná, hogy szakpolitikai kérdésekben, egyetemi térben szerepet vállalna-e.

– A Pintér–Vona-vitán ott voltunk, de nem tudtuk Vona útját állni, mert nem a főbejáraton, hanem egy oldalajtón osont be – mondta Szarvas Koppány Bendegúz, a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióval partnerségben lévő, bejegyzés előtt álló Ifjú Demokraták (IDE) vezetője. – A Navracsics–Gaudi-Nagy-vitán viszont nem jártunk – tette hozzá. – Ottani diákok lehettek, akik tiltakoztak. Örülünk annak, hogy átvették az ötletünket, ezek szerint nem csak minket zavartak a nácik a Corvinuson.

– A Jobbik-jelenség kezelése nem most lett elrontva – foglalta össze a vitát lapunknak Somogyi Zoltán. – A szélsőjobb korábban is kihívást jelentett a parlamentáris demokraták számára, akik persze az egymás elleni harcokkal voltak s vannak elfoglalva. Ennek köszönhető, hogy a Jobbik bejutott a parlamentbe. Most a kettős beszéd szakasza kezdődik, mégpedig úgy, hogy immáron középről is remélnek szavazatokat. Az a bajom, hogy sem Pintér, sem Török nem olvasta Vona fejére azokat a rasszista és kirekesztő ügyeket, amelyekkel kikezdték a parlamentarizmust. Nem tette ezt meg Navracsics Tibor sem, miközben párttársa, Fónagy János azt mondta a parlamentben Vonának: „Az önök szellemi elődei 600 ezer honfitársunk haláláért felelősek. Na, ezért is veszélyes az, ha kedélyes beszélgetésbe bocsátkozunk a szélsőjobboldallal.”

Tárcatükör

A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézete által szervezett szakmai, közpolitikai beszélgetéssorozatán egy-egy tárca vezetőjét ültetik szembe a szervezők egy ellenzéki képviselővel. A vitavezető Török Gábor. A Pintér–Vona- és a Navracsics–Gaudi-Nagy-vita előtt Hende Csaba és az MSZP-s Iváncsik Imre vitázott. A március 22-i összejövetel egyik szereplője Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter lesz. Ellenfeléről ezt írják: a felkérés folyamatban.

Gaudi-Nagy Tamás tüntetők gyűrűjében