Így elképzelhető, hogy József Attila szobra a Duna-parton marad, nem kell Dombóvárról felhozni Horvay János Kossuth-szoborcsoportját, gróf Tisza István és gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnökök szétdarabolt és beolvasztott szobrait pedig lehet, hogy fel sem állítják – mondta lapunknak egy, a rekonstrukcióval is foglalkozó kormánypárti politikus, aki érzékeltette azt is, hogy a Fidesz a tér átalakításával nem akar túlzott politikai konfrontációt vállalni az ellenzékkel és más társadalmi csoportokkal, illetve kultúrharcot folytatni a művészeti élet szereplőivel.

A tér átalakítása egy tavaly elfogadott országgyűlési határozaton alapszik, amelyet négy Fidesz–KDNP-s képviselő terjesztett elő. E határozatban az áll, hogy visszaállítják a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatát, mélygarázst építenek és parlamenti látogatóközpontot alakítanak ki. A 2012-es költségvetés 2,5 milliárd forintot különített el a munkálatok megkezdésére, a kormány február közepén újabb 1,3 milliárdot hagyott jóvá a rekonstrukciós munkálatokra, valamint az Országház homlokzatának felújítására.

Első lépésként a hétvégén elkerítették a tér Országháztól északra, a Jászai Mari tér felé eső részét, ahová a 400-500 férőhelyes mélygarázst és a látogatóközpont bejáratát tervezik. Az építkezés a közművek felmérése és a régészeti feltárás után kezdődhet meg.

A hét elején a téren álló fák egy részét már ki is vágták. Ezen az elkerített területen áll Károlyi Mihály első magyar köztársasági elnök 1975-ben felavatott szobra, amely hétfőtől nem is látogatható. A szobor sorsa valószínűleg megpecsételődött. Varga Imre alkotása csaknem két évtizedig békében állt a helyén, mígnem a rendszerváltás után szélsőségesek rendszeresen leöntötték vörös festékkel, Kövér László házelnök másfél évvel ezelőtt már azt mondta, hogy a Károlyi-szobor négy év múlva már nem fog a mostani helyén állni. A Jobbik gróf Tisza István 1945 után lerombolt szobrát látná szívesebben a helyén, Kövér László pedig Kéthly Anna egykori szociáldemokrata pártelnökét.

A Kossuth téri szobrok megmentésére, helyükön való megtartására több tiltakozó akció indult, ezek egyik kiváltója volt L. Simon László nyilatkozata. A parlament kulturális bizottsága fideszes elnöke októberben lapunknak azt mondta, hogy a Kossuth-szobron kívül Károlyi Mihály és József Attila szobra is elkerül a Kossuth térről, ez következik abból a parlamenti határozatból, amely rendelkezik a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállításáról.

József Attila szobránál versmaratont rendeztek értelmiségiek, Dombóváron pedig több ezer ember írta alá azt a tiltakozó-kérő levelet, hogy az 1950-es években a városba menekített Kossuth-szoborcsoportot ne vigyék vissza eredeti helyére, a Kossuth térre. (Horvay alkotását a Rákosi-vezetés száműzte Budapestről, mert túl melankolikusnak találta.) Több város és budapesti kerület, köztük Balatonszárszó, Siófok, Angyalföld is bejelentkezett a téren lévő egyes szobrokért.

Lapunk információi szerint a tér rendezése, az egykori és jelenlegi szobrok visszahozatala, elvitele, áthelyezése kapcsán a politikai-kulturális tiltakozáson túlmenően is több jelentős probléma merül fel. Az egykoron a tér déli részén állt Andrássy Gyula lovas szobrát és Tisza István tíz méternél magasabb emlékművét is újra kellene „gyártani”, a II. világháború után ugyanis mindkét bronzszobrot beolvasztották, a Tisza-szoborcsoport több alakját pedig egyszerűen szétfűrészelték, és nyersanyagként művészeknek osztották szét. Több szakértő azt a véleményt képviseli, hogy nem lenne helyes másolatokat visszahelyezni a térre. Tisza István szobrát pedig nem is lehetne pontosan az egykori helyére, a Parlament és a Képviselői Irodaház közötti területre visszarakni, mert ott most egy emeletes lakóház áll. A tíz méter magas szobor pedig máshol „összenyomná” az egész teret. Úgy tudjuk, szakértők megvizsgálták már a dombóvári Kossuth-szoborcsoportot is, véleményük szerint a szétdarabolt alkotás jelenleg olyan állapotban van, hogy azt már nem érdemes megmozdítani. Másrészt, ha visszahoznák, akkor új helyre kellene vinni a mostani Kossuth-szobrot, ez pedig újabb vitákat gerjesztene, ráadásul annyi pénzt emésztene fel, hogy értelmetlen is belevágni. Ezért valószínűleg végül a Kossuth téri szobrok – Károlyi Mihályé kivételével – a helyükön maradhatnak, a mélygarázs megépítése miatt feleslegessé váló, a tér közepén lévő mostani parkolót feltörik és parkká alakítják, és ahogy a napokban már be is jelentették, az autóforgalmat kitiltják a térről, ott csak a villamos, kerékpárosok és gyalogosok közlekedhetnek majd.

Darák kéri a Kúriát

Megbízható forrásokból származó információink szerint Darák Péter, a Kúria elnöke kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy a bírói szervezet kapja vissza a Kossuth téren álló egykori épületét, a Kúriát, amely jelenleg a Néprajzi Múzeumé. Az épületet 1897-ben adták át, a legfelsőbb törvénykezés palotája volt 1949-ig.

A Rákosi-korszakban párttörténeti múzeummá alakították át, majd a Nemzeti Galéria használta, a Néprajzi Múzeum 1972-ben költözött az épületbe. Az első Orbán-kormány idején már tervezték, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszaköltözhessen a Kúria épületébe, ez azonban a 2002-es kormányváltás után lekerült a napirendről.

A Károlyi-szobor előtt lombtalanítják a kivágott fákat