Nemzeti ipart lát a kormány a hadiiparban
Hende Csaba a Vasárnapi Híreknek ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a legjobb minőségű Kalasnyikovok egykor Magyarországon készültek, évtizedekkel ezelőtt a hadiipar negyvenezer embernek adott munkát, ma azonban a katonák elemi felszerelését sem képes előállítani.
A terület meglehetősen zárt a külső szemlélő számára. E sajátos piacon Magyarországon hiába igyekszik 128 vállalkozás értékesíteni termékeit és szolgáltatásait, nagy fegyverrendszerekkel csak az állam rendelkezik, és monopolhelyzetében kevés érdemi belátást enged.
A hadiiparral kapcsolatos kormányzati irányítás jelenleg a Hende Csaba miniszteri titkárságát is vezető Borbíró Zoltán kezében van; mind a négy érintett állami vállalkozás igazgatósági elnöki tisztét is ő kapta meg a kormányváltás után. A magyar hadiipar fénykorát 1988-ra teszik, azóta a gazdasági környezet és a Magyar Honvédség is jelentősen átalakult. Számos felszerelés feleslegessé vált, ezen „inkurrens” anyagok felújítása, újrahasznosítása és már országoknak való értékesítése hoz pluszbevételeket.
A folyamatban jelentős szerepet játszanak a közvetítő/kereskedő cégek, amelyek részesedését az új honvédelmi vezetés most szeretné „új alapokra” helyezni. Borbíró Zoltán korábban lapunknak azt mondta: a közvetítőkre szükség van (köztük például olyan, még a nyolcvanas években alapított társaságokra, amelyek egyedüli kapcsolatokkal bírnak például az afrikai régióban), de a velük kötött megállapodásokat a jövőben „másképp” kell megfogalmazni; úgy, hogy az állam érdekei jobban érvényesüljenek.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a részesedésük kevesebb lesz az üzletekből. Jelenleg egyébként lapunk információi szerint nincs élő szerződés egyetlen közvetítővel sem.
A hadiipar egyben nemzeti ipar is - érvelnek
A honvédelmi vezetés az úgynevezett Hadik-terv (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv) keretében igyekszik fellendíteni a hazai hadiipart. A Hende Csaba vezette szaktárca célja, hogy az ország védelmi képességének növelését és a technikai szükségleteket hazai bázison biztosítsák.
A Hadik-tervről szóló kormányzati előterjesztés egésze nem ismerhető meg, annak egy része ugyanis államtitok. Ezzel együtt a Népszabadság értesülései szerint a Hadik-tervben a tárca egyértelművé teszi, hogy a védelmi piac hozzájárulhat a „Magyar Növekedési Terv” megvalósulásához, egyes területeken pedig lehetőséget biztosít a meglévő ipari kultúra hasznosítására és továbbfejlesztésére.
„A honvédelmi fejlesztésekhez tartozó projektek katalizálják az értékteremtő gazdasági tevékenységek hazai beindítását. A hadiipar a nemzeti ipar elválaszthatatlan része. Ha a (nemzeti) hadiipar a nemzeti hadsereg eszközállományának jelentős részét biztosítani tudja, akkor ennek pozitív hatása lesz a nemzeti technológiai fejlesztésekre, a foglalkoztatás bővítésére, és adott esetben exportlehetőséget is hordozhat magában” – olvasható az előterjesztésben.
A Hadik-terv alapjait eszerint többek az adórendszer átalakítása (a védelmi rendeltetésű beszerzések után a költségvetés önmagát ne adóztassa), hatékonyabb katonadiplomáciai tevékenység, illetve „holdingosítás és klaszterezés” adja. Utóbbi része, hogy a különböző járművek és eszközök esetében hazai bázisú gyártás és javítás-karbantartás valósuljon meg.
Lőszer mellett az informatikára helyeznék a hangsúlyt
A lehetséges területek között a dokumentum a hadielektronikát jelöli meg egyik példaként. Ötvenmilliárdos megrendelést és egy tízéves programot remélnek a Líbiában, Szíriában működő – még a nyolcvanas években eladott, de csúcsminőségűnek számító – rádióelektronikai rendszerek esetleges újraszervezése, működtetése és karbantartása kapcsán.
Komoly bevételt hozhatnak a HM Arzenál Zrt. lokátorfejlesztései, s a tervek közt szerepel a „valóban magyar tulajdonban”, hazai gyártóbázison nyugvó lőszerellátás kiépítése és biztosítása is. Ez utóbbi exportlehetőségeket is rejthet.
Szintén a Hadik-terv részletei között olvasható a Térképészeti Kft. digitális adatbázisának esetleges bel- és külföldi értékesítése. Ugyancsak szerepel a tervekben az egészségügyi turizmus fellendítése, a honvédségi tulajdonban lévő üdülők hatékonyabb kihasználása. A terv részletei között olvasható egy katonai minőségbiztosítási és -tanúsítási rendszer, valamint díj létrehozásának javaslata is, amely a beszállítók elismertségét segítené a piacon.
Az államosított Rábában is látnak lehetőséget
Külön figyelmet szentelnének a polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas termékek előállításának, ez a HM szerint „az önfinanszírozó rendszer kialakítását” is elősegítheti. A piacképes termékek létrehozási folyamatába a tudományos életet (MTA, kutatóintézetek, egyetemek) is jobban be kívánják vonni, hasonlóképp a már meglévő termékek és képesség továbbfejlesztésébe. Szorosabb együttműködést szorgalmaznak a külügyi és a gazdasági minisztériummal, illetve a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal annak érdekében, hogy a magyar hadiipari cégek a szükséges reklámhoz és ennek révén nagyobb megrendeléshez juthassanak.
A hadiipar fellendítésében a HM jelenlegi vezetése szerint nagy szerepet játszhat az államosított Rába is, amely már most is több milliárd forintért szállít katonai járműveket a honvédségnek egy 2018-ig szóló keretszerződés értelmében.
Hende Csaba nemrég a magyar hadiipar jövője letéteményesének nevezte a Rábát, és kilátásba helyezte, hogy újabb többmilliárdos járműmegrendelést készül adni a cégnek. Ennek részleteiről azonban egyelőre semmit nem tudni.
A Népszabadság értesülései szerint a Hadik-terv az Orbán-kormány asztalán már megfordult, a kabinet annak célkitűzéseivel egyetértett. Most a részletek pontos kidolgozása van folyamatban.
A hadvezér
Nem véletlenül nyakatekert egy kissé a Hadik-terv teljes elnevezése (Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Terv), így sikerült ugyanis olyan mozaikszót alkotni, amely egy elismert személyiség nevével is megegyezik. Az 1700-as évek elején született Hadik András gróf magyar huszártábornokként és császári tábornagyként került be a történelemkönyvekbe. Részt vett a török elleni háborúban, egy merész portyázás során Berlint is megsarcolta, ötvenévesen már a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére, de egy időben ellátta a budai katonai kormányzó és az erdélyi katonai főparancsnoki feladatokat is. Az erdélyi kormányszék vezetőjeként – Magyarországon elsőként – kezdeményezte a jobbágyrendszer felszámolását. Halála előtt a Habsburg-birodalomhoz csatolt lengyel terület első polgári kormányzója, majd a bécsi Udvari Haditanács elnöke. A történészek az egyik legsikeresebb hadvezérként tartják számon.
