Habár Debrecen elutalja a mintegy félmilliárd forintot, Kósa Lajos polgármester, a Fidesz ügyvezető alelnöke lapunknak világossá tette: nem szeretné, ha kizárólag a cívisváros kasszáját terhelné az unió által megállapított összeg, ezért szeretné elérni, hogy a programban részt vevő települések közül Hajdúsámson és Ebes is vállaljon részt a költségekből, akár részletfizetés útján is. Mivel a két érintett település nincs abban az anyagi helyzetben, hogy belátható időn belül fizetni tudjon, az önkormányzatok között sokáig húzódó pénzügyi vitára lehet számítani.

Az ügy előzménye: az Európai Unió ISPA-programjának keretében Debrecen négy környező településsel – Ebessel, Hajdúsámsonnal, Mikepérccsel és Sáránddal – közösen nyert csaknem 22 milliárd forintot a Debrecen város és térsége szennyvízelvezetése és -tisztítása című projekt megvalósítására. A 2003-ban indult beruházás költségeinek 58 százalékát az EU, további 32 százalékát a magyar állam biztosította, míg 10 százalék önrészt az önkormányzatok fizettek. Az ISPA-program befejezését eredetileg 2008 végére ígérték, de egyes munkálatok „előre nem látható okok” miatt csúsztak, s többször módosítottak bizonyos közbeszerzési szerződéseket.

Mint arról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk (Közpénz szivárgott a debreceni csatornából, Népszabadság, 2011. április 29.), az említett brüsszeli pénzügyi ellenőrzés szerint a beruházás során közbeszerzési szabályokat szegtek meg, alaptalanul módosítottak határidőket, és szabálytalanul ítéltek oda különböző kivitelezési munkálatokat.

Az uniós audit kifogásolta, hogy a programban a közbeszerzés megkerülésével végezték el a csatornázás egy részét Hajdúsámsonban, ráadásul ezek a beruházások nem is szerepeltek az eredeti pályázatban. Az azóta lezárult vizsgálat megállapította: a gesztor – azaz Debrecen – a hajdúsámsoni önkormányzat kérésére utólag illesztette be a programba újabb öt utca csatornázását, ezek kivitelezésére azonban nem írt ki közbeszerzést.

Debrecen és Hajdúsámson a többletköltséget úgy akarta kifizettetni Brüsszellel, hogy azt állította: előre nem látható, utólag fölmerült okok miatt került sor az említett öt utca csatornázására. Az Európai Unió azonban nem fogadta el ezt az indoklást, mondván, a pluszberuházással a pályázat előkészítésekor számolni lehetett volna. Brüsszel azzal sem értett egyet, hogy a szóban forgó hajdúsámsoni beruházásra nem írtak ki közbeszerzést, hanem a tendert eredetileg elnyerő kivitelezővel végeztették el a munkálatokat.

Debrecen azzal érvelt, hogy ilyen esetben a hazai jogszabályok lehetővé teszik az újabb közbeszerzés mellőzését, az Európai Unió azonban közölte: az uniós szabályok szerint kellett volna eljárni, azaz a projektbe utólag beillesztett munkálatokra közbeszerzést kellett volna kiírni.

A hajdúsámsoninál sokkal jelentősebb szabálytalanság, hogy az Ebes és Debrecen közötti, mintegy tíz kilométer hosszú szennyvízcső átmérőjét feleakkorára tervezték, mint szükséges lett volna. Emiatt a kivitelezés során egy újabb vezetéket kellett az első mellé lefektetni, ami egyrészt jelentősen megnövelte a költségeket, másrészt műszakilag furcsa megoldást szült: Ebesről ugyanis jelenleg nem egy széles átmérőjű cső vezeti el a szennyvizet, hanem két keskeny átmérőjű, közvetlenül egymás mellett húzódó vezeték.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az említett vezetékrendszer Ebes közigazgatási határán belül községi tulajdonban van, azon túl viszont Debrecen tulajdonát képezi. Az uniós vizsgálat a „kettős csőrendszer” megépítésének jogosságát sem ismerte el, mert már a tervezéskor előre látni kellett volna a vezeték kapacitásának elégtelenségét.

Az ügyben 2010-ben keletkezett brüsszeli audit a szabálytalanságok miatt 2,3 millió eurós „pénzügyi korrekciót” javasolt, az összeg 2011 végére, az eljárás befejezésére 1,7 millió euró – mai árfolyamon csaknem 500 millió forint – lett. A debreceni önkormányzat a múlt év végén írásban megpanaszolta a fizetési kötelezettséget, Brüsszel azonban végleges határozatot küldött, úgyhogy Debrecennek most már nem maradt más lehetősége, mint az 1,7 millió eurót kifizetni.

Hogyan látja a történteket a pályázat gesztorának, Debrecennek a vezetője? Hajdúsámsonnal kapcsolatban Kósa Lajos polgármester lapunknak úgy nyilatkozott: habár gesztorként Debrecen áll szerződésben az unióval, és ezért Debrecen fizeti vissza a szóban forgó csaknem 500 millió forintot, szerinte értelemszerű, hogy Hajdúsámsonnak be kell fizetnie az unió által kifogásolt szakaszok építési költségét a cívisváros kasszájába.

A politikus azzal érvelt: a Hajdúsámsonban elvégzett csatornaberuházás a helyi önkormányzat vagyonát gyarapítja, ott termel hasznot, az pedig természetes, hogy nem Debrecen pénzéből kell a hajdúsámsoni csatornahálózatot fejleszteni. Az ebesi „kettős csőrendszer” anomáliájával kapcsolatban Kósa Lajos közölte: jogalap nélküli gazdagodás és a finanszírozási szerződés vonatkozó passzusai alapján keresetet nyújtanak be Ebes községnek a költségek egy részének átvállalására, hiszen – mint mondta – nem életszerű, hogy Debrecen finanszírozzon egy ottani fejlesztést. Hozzátette: egyúttal keresetet nyújtanak be a tervezőnek is, mert szerinte a tervező hibája vezetett oda, hogy Debrecen és Ebes között két szennyvízcsövet kellett lefektetni. Közölte: tudja, hogy Hajdúsámsonnak és Ebesnek most nincs annyi pénze, hogy fizetni tudjon, de „innentől kezdve majd vitatkozunk, s majd megegyezünk”.

Arra a kérdésre, hogy Debrecen milyen forrásból teremt elő február végéig csaknem 500 millió forintot, Kósa Lajos azt válaszolta, hogy ez az összeg a költségvetésnek azért nem okoz problémát, mert jól zárták a 2011-es évet: másfél milliárd forinttal csökkentették a külső adósságállományukat, és a szóban forgó félmilliárd forintot a pénzmaradvány terhére képesek kifizetni. A történtekről szerettük volna megkérdezni Ebes vezetését, de Szabóné Karsai Mária, a település független polgármestere azt mondta: nem kíván nyilatkozni, mert még nem látta a brüsszeli határozatot, és Debrecentől sem kapott hivatalos értesítést a történtekről.

Hamza Gábor, Hajdúsámson ugyancsak független polgármestere megkeresésünkre azt mondta: tavaly szeptemberben levelet írt a debreceni polgármesternek azzal a kéréssel, hogy az ISPA-beruházás kapcsán fölmerült anyagi problémákat beszéljék meg, és sajnálatosnak tartja, hogy a gesztor azóta sem hívta össze egyeztetésre az érintett polgármestereket.

Hajdúsámsonban amúgy nemcsak a Debrecen által követelt pénz okoz fejfájást, hanem az is, hogy az önkormányzat szerint a szennyvízcsatorna-rendszernek súlyos hiányosságai vannak. Hamza Gábor elmondta: nem teljes körűen építették ki a távfelügyeleti rendszert, több helyen nincsenek telepítve a szivattyúkiemelő berendezések, a szennyvízátemelők kivitelezése hibás, hiányzik számos biofilter, rossz minőségűek a tömítések, az illesztések, s emiatt elviselhetetlen bűz terjeng a településen.

Nem csoda, hogy Hajdúsámsonban úgy gondolják: nem elég, hogy hónapok óta büdösségben élnek, ha most még fizetniük is kell, az ISPA-beruházást sokáig megemlegetik.

A csatornázás egy részét a közbeszerzés megkerülésével végezték el