A közigazgatás rendszerének reformja azt jelenti, hogy az államigazgatási hatósági feladatok jelentős részét a településektől a jövőre felállítandó és a megyei kormányhivatalok irányítása alatt működő járási hivatalok veszik majd át. A Fideszen belül azonban igen erős a polgármesteri lobbi, hiszen 2010-ben a párt támogatásával úgy hatszázan nyerték el ezt a posztot. A településvezetők pedig nem szívesen mondanak le újabb hatáskörökről, ha már az iskolák és a fekvőbeteg-ellátó intézmények államosítását nemigen kerülhetik el. Tehát a kormányzati törekvéseknek igyekeznek ellenállni, hiszen a rendszer átalakítása miatt évi többmilliónyi államigazgatási ügy kerülne a polgármesteri hivataloktól a járásokhoz.

Úgy tudjuk, a településvezetők szeretnének legalább néhány hatáskört megtartani, ilyen például az anyakönyvi igazgatás, amit valószínűleg nem is vesznek el az önkormányzatoktól. Ugyanakkor e körbe tartoznak az építésigazgatási hatósági feladatok is. A járási székhelyek kijelölése körül sincs egyetértés. Igaz, az előbbit főként egyes ellenzéki vagy független polgármester vezette városok – például Dorog vagy Budaörs – sérelmezik, de van nézetkülönbség a jobboldal uralta Balaton-felvidéken is.

A járások határainak meghúzása sem egyértelmű – települések sora szeretne máshová csatlakozni. Ennek oka, hogy a tervezett járási székhely nehezen megközelíthető, esetleg nem vették figyelembe a jelenlegi körjegyzőséget. Több száz olyan település van, amely jövőre más járáshoz kerülne, mint ahová a körjegyzőség székhelye tartozik majd, az önkormányzati törvény viszont közös hivatal létrehozását csak az egy járáson belüli települések számára teszi lehetővé. Elképzelhető, hogy ezt a szempontot a kormány hajlandó lesz figyelembe venni. Egyébként a járások kijelölésénél a választókerületi lehatárolásra sem voltak tekintettel, ami többek között a választói névjegyzék összeállításakor okozhat problémát.

Egyelőre a járási hivatal vezetőjének jogállása körül is vita folyik. A parlament létszáma 2014-től jelentősen csökken, és könnyen lehet, hogy a kormánypárti képviselők több mint fele is elveszíti a mandátumát. Számukra a járási hivatal jelentheti a megoldást. Ha a jövőre felállítandó járások élére parlamenti képviselők kerülhetnének, senki nem maradna állás nélkül azok közül, akik kikerülnek az Országgyűlésből. A kormány viszont inkább szakembereket látna szívesen a hivatalvezetői székben.

A közigazgatási tárca által február elején ígért törvények a járások működésével kapcsolatos valamennyi fontos kérdésre, tehát a hivatalvezetők jogállására és az önkormányzatoknál maradó hatáskörökre is kiterjednek. Amíg azonban ezekről „házon belül” vita folyik, a tervezeteket nem terjesztik a Ház elé. Az idő azonban sürget, mert az új rendszernek 2013. január 1-jétől fel kell állnia. Addig végre kell hajtani a szükséges szervezeti változásokat, és ki kell nevezni az új vezetőket. A járások lehatárolásával kapcsolatos problémák megoldására is viszonylag gyorsan megoldást kell találni, bár az erről szóló kormányrendeletet a kabinet csak a nyár elejére ígérte.

Elképzelhető, hogy a struktúra a járási rendszerre történő átállással nem fog lényegesen változni. Nem kizárt ugyanis, hogy az önkormányzatok államigazgatási hatósági ügyekben eljáró köztisztviselői ugyanott és nagyjából ugyanazokat a feladatokat látják majd el. Vagyis: az érintettek változatlanul a polgármesteri hivatalban – illetve ahol van, ott az okmányirodában – dolgozhatnak, legfeljebb a tevékenységüket nem az önkormányzat jegyzője, hanem a járási hivatal vezetője irányítja, aki e minőségében természetesen a munkáltatói jogokat is gyakorolhatja. Ebben az esetben legfeljebb az a kérdés, ki biztosítja az apparátus működéséhez szükséges technikai feltételeket, és hogyan osztják meg a költségeket a járási hivatalok és az önkormányzatok között.