Tarlósék kölcsönben bíznak, de a bankok süketet játszanak
A városatyák ugyan korábban csak arról döntöttek, hogy április végéig segítik ki a BKV-t, de a visszafizetés teljesítésében a többség már akkor sem bízott. Így a BKV az idén 15 milliárdot kap, amelynek nagy részét már át is utalták. Ez azonban jelentősen elmarad a városvezetői ígéretektől, de a túléshez szükséges pénztől is, ha a kormány ragaszkodik az egy forinthoz egy forint elvéhez. Így ugyanis legfeljebb 15 milliárdos támogatásra számíthat a BKV a kormánytól.
Ha a 32 milliárd forint normatíva zárolásának feloldását, illetve a 16 milliárd forintos fogyasztóiár-kiegészítést adottnak vesszük. Holott ez korántsem biztos. De még ezekkel együtt se jön össze annyi, amennyi a jegyárbevétellel kiegészülve fedezné a cég idei 130 milliárdos működési költségét, a BKV adósságállományát nem is említve.
Tarlós Istvánék, ahogy ez a Varga Mihállyal tartott közös tájékoztatón ki is derült, minden valószínűség szerint újabb kölcsönben bíznak. Csakhogy értesüléseink szerint a bankok egyként zárkóznak el az új hitelezéstől és a meglévők refinanszírozásától.
Így meglehet, eredménytelenül zárul Tarlós István és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának bankvezérekkel tervezett jövő heti tárgyalása. S ha a bankok nem nyújtanak segédkezet, akkor meglehetősen leszűkül a cég és a főváros mozgástere. De még akkor se sok esély lenne a hitelkiváltásra, ha a hitelezők hajlanának erre a megoldásra, hiszen ehhez több közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni alig egy hónap alatt. Ráadásul az igen magas országkockázati felár miatt elképesztő nagy kamatot kellene fizetni.
Kevés az idő az Állami Adósságkezelő Központtal közösen tervezett kötvénykibocsátásra is. Az ebből befolyó pénz bizonyosan késve érkezne. S nem várhatnak az IMF-szerződésre sem, akár jutna a fővárosnak és a BKV-nak ennek révén valami, akár nem – mivel azt legkorábban júniusban írhatják alá. Csakhogy a hitelek jelentős része március-április végéig lejár.
Az egyetlen, technikailag is megvalósítható megoldásnak a kormány soron kívül megítélt támogatása tűnik. Ám erre nem sok hajlandóság látszik.
Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese azonban úgy véli: a fővárosi cégvagyon lehet annyira csábító, hogy megnyissa az állami pénzcsapokat. Az előző ciklusban részben privatizált Főgáz például a céget sújtó kétféle milliárdos különadó, illetve a közszolgáltatóknak nyújtott veszteséges kényszer-értékesítés ellenére is négymilliárd forint osztalékot fizet a fővárosnak, ami a várható nyereségük fele. Ha a kormány módosít a piacszabályozáson, és ígéretéhez híven eltörli a különadókat, akkor az egyre nagyobb teret nyerő Főgáz valóban aranybánya lehet. Hasonlóan a részben privatizált Fővárosi Vízművekhez és Csatornázási Művekhez.
A főváros már mindkettő visszavételéről tárgyal. A kormány várhatóan ezeket a cégeket kéri a segítségért cserébe. Így a ciklus végére egyetlen nyereséges cég sem marad a főváros tulajdonában – véli Tüttő. A felvetést erősíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédeiben rendre hangsúlyozza a víz megőrzendő közkincs jellegét. S emellett a kormány látványosan gyűjtögeti a cégeket az energiaszektorban.
A szocialisták szerint Budapest rossz taktikát választott a BKV-ügy kezelésére. Ahelyett, hogy elkülönítve kezelné a problémát, inkább szétteríti az egész intézményrendszeren. – Holott – így Tüttő Kata – a város e nélkül is igen nehéz helyzetben van. Bevételei az elmúlt évhez képest is csökkennek. A csak töredékében visszaosztott személyi jövedelemadó is lényegesen kevesebb lesz, hiszen a rendszer átalakítása az állami költségvetésen is 400 milliárdos lyukat ütött. Hat százalékkal csökkent a fővárosban működő cégek teljesítménye is, ami az iparűzésiadó-bevétel visszaesését vonja maga után. Jövőre további 1,5-3 százalékos csökkenést jósolnak. Az építőipar és az ingatlanpiac haldoklása miatt az illetékbevételek minimális szintre zuhantak.
Rogán Antal belvárosi polgármester tavalyi akciója nem csupán az idegenforgalmi adó jelentős részét húzta ki a főváros zsebéből, hanem az ahhoz kapcsolódó állami támogatást is. Ez együtt hárommilliárdos mínuszt jelent.
Budapest válaszul saját cégeit és intézményeit zsigereli. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től például hatmilliárd forint osztalékot kér, ami az adóteherrel és az 560 millió forintos támogatáscsökkentéssel együtt azt jelenti, hogy a cég az idén fizetség nélkül szolgáltat. A Temetkezési Intézetben nem telik a törvényben előírt bérkompenzációra. Fejlesztésre sehol sem futja. Az intézmények működési költsége tíz százalékának zárolása tízmilliárdos elvonást jelent.
A FIFA-kongresszus és a Váci Egyházmegye támogatásán kívül gyakorlatilag minden önként vállalt feladatot töröltek. (A Budapest Fesztiválzenekar 89 millióval kap kevesebbet az idén.) Gyakorlatilag lenullázzák a nagyrendezvényekre és a fővárosi turisztikára szánt keretet. Harminc százalékkal csökken a sporttámogatás, az összes színházra nem jut több 70 milliónál. Az Új Színházon és a József Attila Színházon, illetve a Trafón kívül senki sem kap fővárosi segítséget a működéshez. Sőt, a Madách Színháztól 215 milliót el is vonnak.
Akad más érdekesség is a költségvetési tervezetben. Míg a legtöbb támogatást egészen apró tételekre lebontva részletezik, addig a Budapesti Közlekedési Központnál egyetlen sorban összesítik a cégnek szánt 9,9 milliárdot. Ebből 4,9 milliárd a közútkezelő finanszírozására, 1,2 millió pedig a taxik ellenőrzésére költhető. A fennmaradó cirka ötmilliárd felhasználásáról nem esik szó.
A súlyos megszorításokkal szemben a város soha nem látott összegű, 12,7 milliárdos tartalékot képez. Ennek csak egy része pántlikázott. Az sem túl szigorúan.
Az önkormányzati szerkezetátalakításra kétmilliárdot, az árfolyamveszteségre 1,2 milliárdot, kockázatkezelésre (CET, 4-es metró, BKV) 4,2 milliárdot, az előző városvezetés örökségének kezelésére (közös parkolási cég felszámolása, Vidám Park, Óbudai Gázgyár) egymilliárdot szánnak, míg az általános tartalék összege 3,9 milliárd. A módosított államháztartási törvény értelmében a főpolgármester csak a tartalékkeret felett rendelkezik, minden más tétel felhasználásáról a közgyűlésnek kell döntenie.
