Óvatos optimizmussal - Tarlós István és Varga Mihály a tárgyalás után
Fotó: Kurucz Árpád A városatyák ugyan korábban csak arról döntöttek, hogy április végéig segítik ki a BKV-t, de a visszafizetés teljesítésében a többség már akkor sem bízott. Így a BKV az idén 15 milliárdot kap, amelynek nagy részét már át is utalták. Ez azonban jelentősen elmarad a városvezetői ígéretektől, de a túléshez szükséges pénztől is, ha a kormány ragaszkodik az egy forinthoz egy forint elvéhez. Így ugyanis legfeljebb 15 milliárdos támogatásra számíthat a BKV a kormánytól.

Ha a 32 milliárd forint normatíva zárolásának feloldását, illetve a 16 milliárd forintos fogyasztóiár-kiegészítést adottnak vesszük. Holott ez korántsem biztos. De még ezekkel együtt se jön össze annyi, amennyi a jegyárbevétellel kiegészülve fedezné a cég idei 130 milliárdos működési költségét, a BKV adósságállományát nem is említve.

Tarlós Istvánék, ahogy ez a Varga Mihállyal tartott közös tájékoztatón ki is derült, minden valószínűség szerint újabb kölcsönben bíznak. Csakhogy értesüléseink szerint a bankok egyként zárkóznak el az új hitelezéstől és a meglévők refinanszírozásától.

Így meglehet, eredménytelenül zárul Tarlós István és Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának bankvezérekkel tervezett jövő heti tárgyalása. S ha a bankok nem nyújtanak segédkezet, akkor meglehetősen leszűkül a cég és a főváros mozgástere. De még akkor se sok esély lenne a hitelkiváltásra, ha a hitelezők hajlanának erre a megoldásra, hiszen ehhez több közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni alig egy hónap alatt. Ráadásul az igen magas országkockázati felár miatt elképesztő nagy kamatot kellene fizetni.

A főváros szempontjából kockázati tényező: munkások dolgoznak az épülő 4-es metró Kálvin téri megállójában
MTI - Koszticsák Szilárd Kevés az idő az Állami Adósságkezelő Központtal közösen tervezett kötvénykibocsátásra is. Az ebből befolyó pénz bizonyosan késve érkezne. S nem várhatnak az IMF-szerződésre sem, akár jutna a fővárosnak és a BKV-nak ennek révén valami, akár nem – mivel azt legkorábban júniusban írhatják alá. Csakhogy a hitelek jelentős része március-április végéig lejár.

Az egyetlen, technikailag is megvalósítható megoldásnak a kormány soron kívül megítélt támogatása tűnik. Ám erre nem sok hajlandóság látszik.

Tüttő Kata, az MSZP fővárosi frakcióvezető-helyettese azonban úgy véli: a fővárosi cégvagyon lehet annyira csábító, hogy megnyissa az állami pénzcsapokat. Az előző ciklusban részben privatizált Főgáz például a céget sújtó kétféle milliárdos különadó, illetve a közszolgáltatóknak nyújtott veszteséges kényszer-értékesítés ellenére is négymilliárd forint osztalékot fizet a fővárosnak, ami a várható nyereségük fele. Ha a kormány módosít a piacszabályozáson, és ígéretéhez híven eltörli a különadókat, akkor az egyre nagyobb teret nyerő Főgáz valóban aranybánya lehet. Hasonlóan a részben privatizált Fővárosi Vízművekhez és Csatornázási Művekhez.

A főváros már mindkettő visszavételéről tárgyal. A kormány várhatóan ezeket a cégeket kéri a segítségért cserébe. Így a ciklus végére egyetlen nyereséges cég sem marad a főváros tulajdonában – véli Tüttő. A felvetést erősíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédeiben rendre hangsúlyozza a víz megőrzendő közkincs jellegét. S emellett a kormány látványosan gyűjtögeti a cégeket az energiaszektorban.

A szocialisták szerint Budapest rossz taktikát választott a BKV-ügy kezelésére. Ahelyett, hogy elkülönítve kezelné a problémát, inkább szétteríti az egész intézményrendszeren. – Holott – így Tüttő Kata – a város e nélkül is igen nehéz helyzetben van. Bevételei az elmúlt évhez képest is csökkennek. A csak töredékében visszaosztott személyi jövedelemadó is lényegesen kevesebb lesz, hiszen a rendszer átalakítása az állami költségvetésen is 400 milliárdos lyukat ütött. Hat százalékkal csökkent a fővárosban működő cégek teljesítménye is, ami az iparűzésiadó-bevétel visszaesését vonja maga után. Jövőre további 1,5-3 százalékos csökkenést jósolnak. Az építőipar és az ingatlanpiac haldoklása miatt az illetékbevételek minimális szintre zuhantak.

Rogán Antal belvárosi polgármester tavalyi akciója nem csupán az idegenforgalmi adó jelentős részét húzta ki a főváros zsebéből, hanem az ahhoz kapcsolódó állami támogatást is. Ez együtt hárommilliárdos mínuszt jelent.

Budapest válaszul saját cégeit és intézményeit zsigereli. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-től például hatmilliárd forint osztalékot kér, ami az adóteherrel és az 560 millió forintos támogatáscsökkentéssel együtt azt jelenti, hogy a cég az idén fizetség nélkül szolgáltat. A Temetkezési Intézetben nem telik a törvényben előírt bérkompenzációra. Fejlesztésre sehol sem futja. Az intézmények működési költsége tíz százalékának zárolása tízmilliárdos elvonást jelent.

A FIFA-kongresszus és a Váci Egyházmegye támogatásán kívül gyakorlatilag minden önként vállalt feladatot töröltek. (A Budapest Fesztiválzenekar 89 millióval kap kevesebbet az idén.) Gyakorlatilag lenullázzák a nagyrendezvényekre és a fővárosi turisztikára szánt keretet. Harminc százalékkal csökken a sporttámogatás, az összes színházra nem jut több 70 milliónál. Az Új Színházon és a József Attila Színházon, illetve a Trafón kívül senki sem kap fővárosi segítséget a működéshez. Sőt, a Madách Színháztól 215 milliót el is vonnak.

Akad más érdekesség is a költségvetési tervezetben. Míg a legtöbb támogatást egészen apró tételekre lebontva részletezik, addig a Budapesti Közlekedési Központnál egyetlen sorban összesítik a cégnek szánt 9,9 milliárdot. Ebből 4,9 milliárd a közútkezelő finanszírozására, 1,2 millió pedig a taxik ellenőrzésére költhető. A fennmaradó cirka ötmilliárd felhasználásáról nem esik szó.

A súlyos megszorításokkal szemben a város soha nem látott összegű, 12,7 milliárdos tartalékot képez. Ennek csak egy része pántlikázott. Az sem túl szigorúan.

Az önkormányzati szerkezetátalakításra kétmilliárdot, az árfolyamveszteségre 1,2 milliárdot, kockázatkezelésre (CET, 4-es metró, BKV) 4,2 milliárdot, az előző városvezetés örökségének kezelésére (közös parkolási cég felszámolása, Vidám Park, Óbudai Gázgyár) egymilliárdot szánnak, míg az általános tartalék összege 3,9 milliárd. A módosított államháztartási törvény értelmében a főpolgármester csak a tartalékkeret felett rendelkezik, minden más tétel felhasználásáról a közgyűlésnek kell döntenie.