Jégtörő hajó munka közben

Népszabadság - Sopronyi Gyula

 Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a 2012. február 8-i adatok alapján a Tisza Bodrog-torkolat feletti szakaszának vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 2,1 milliárd köbméter, ami valamivel több a sokéves átlagnál. Az észlelések óta mért maximális hóvízkészlet 3,45 milliárd köbméter volt, ezt 2005. március 15-én regisztrálták. A Dunán ennél rosszabb a helyzet. A Nagymaros fölötti szakasz vízgyűjtőjén közel 10 milliárd köbméternyi víz halmozódott fel a hóban, ami közel jár a sokéves maximumhoz, és az elmúlt 2 évtized összehasonlításában a harmadik legmagasabb érték.

A rövid és középtávú (kéthetes) időjárási előrejelzés további hideg időt prognosztizál, amit a Kárpát-medencében megülő hideg légtömegek nehezebb kimozdíthatósága magyaráz. Kisebb enyhülés február 16–17-e körül várható, alig fagypont feletti hőmérsékletekkel. A legfrissebb negyedéves előrejelzés márciusra átlagos hőmérséklettel és átlagos csapadékkal számol, míg áprilisra a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárást jósol. (Figyelembe kell azonban venni, hogy a hosszú távú meteorológiai előrejelzések nagyrészt statisztikai becslések, árvizek, belvizek számítására kevéssé alkalmasak.)

A rövidebb távú meteorológiai előrejelzés alapján a hó további jelentős felhalmozódására nem számítanak a szakértők, és gyors olvadás sem várható. Jelentős árvízveszély akkor alakulhat ki, ha a hóolvadást kiváltó melegfront intenzitása a vártnál nagyobb lesz, és a felmelegedés tartós esőzéssel jár együtt – ilyen szituációra az előző évtizedben többször is volt példa, tehát nem lenne meglepetés, ha most is így történne. Az eddig lehullott hó mennyisége alapján elsősorban a Szamos és a Körösök esetében, másodsorban a Dunán és a Felső-Tiszán nagyobb a valószínűsége jelentősebb árhullám jelentkezésének.

A tartós hideg miatt a vízügy arra számít, hogy a kisebb vízfolyásokon akár jégdugók is kialakulhatnak, a közepes vízfolyásokon pedig összefüggő, vastagabb jégtakaróra kell felkészülni. A Tisza felső részén jelentős jégtorlaszokra is lehet számítani. A szamosi és a marosi jégállapot – a folyók jellege miatt – okozhat jégtorlódást, de azokat maga a folyó is képes (1-3 méteres vízszintemelkedés mellett) felszakítani. A Dunán a Budapest alatti szakaszon alakulhat ki fokozott jégvédekezési helyzet.

A 2001-es árvíz pusztítása Tarpán
Fotó: Teknős Miklós Jelenleg mind a tizenkét vízügyi igazgatóságon elsőfokú jégvédekezési készültség van érvényben, de pontszerű jelleggel magasabb fokú készültségek elrendelésére is szükség volt. Másodfokú jeges árvíz elleni készültség van érvényben a Duna mentén, a dunakiliti szakaszon és a Rábán Nick térségében, valamint a Duna és a Tisza mentén a jégtörő hajók átállása miatt. Harmadfokú jeges árvíz elleni készültség van érvényben 2012. február 10-én 12 órától a dunai Jégtörő XI. és Jégtörő VI. hajókra, valamint 2012. február 12-én 7 órától a dunai Jégtörő VII. és Széchenyi jégtörő hajókra. A Bodrog 0,000–9,000 folyamkilométer közötti folyószakaszára és az ott állomásozó jégtörő hajócsoportra (Jégtörő IX., Jégvirág I., Jégvirág II., Jégvirág IV., Tarcal) szintén a harmadfokú készültség érvényes.

A Tiszán és a Dunán tizenhárom jégtörő hajó képes jégtörési feladatok ellátására. Az OVF szakemberei folyamatos jégfigyelő szolgálatot látnak el, és gondoskodnak a jégtörő hajók, úszó járművek jégtelenítéséről. A motorok járatásával és a kormányművek átmozgatásával 24 órán keresztül melegen tartják a jégtörő hajókat, és ellátják a jégkormányzási feladatokat a kikötők területén. A Dunán a jégzajlás miatt a hajózási szolgálat a hajóforgalom útját jelző úszóbójákat bevonta. Hajózás jelenleg ezért csak saját felelősségre történhet.

A folyókon az egyre erősödő jégjelenségek miatt – az operatív jégtörési, jégrombolási beavatkozások esetére – a vízügyi szolgálat megkezdte valamennyi jégtörő hajó üzemanyaggal való feltöltését. A teljes dunai és tiszai jégtörőhajó-állomány feltöltésére 150 ezer liter üzemanyag kerül a hajók tartályaiba. A Nemzeti Adó- és Vámhivatallal való együttműködés keretében a korábban lefoglalt illegális üzemanyagot még a 2010. évi rendkívüli árvízvédekezés segítésére bocsátották – a jeges árvíz elleni védekezésnél ezt a 3000 liter gázolajat a hajók melegen tartására használja föl a szolgálat.

A kárenyhítés drágább a védekezésnél

A Tiszán 2001-ben került sor az évszázad árvizére: tizenegy települést öntött el a feltartóztathatatlan áradás, 5600 ház került veszélybe, amiből 217 sorsa megpecsételődött: az árvíz miatt összedőltek. A példátlan áradatra a gyors hóolvadással együtt érkező eső és a hirtelen felmelegedés következtében felengedő, megcsúszó gátak miatt került sor. A Dunán 2002-ben, 2006-ban, 2009-ben és 2010-ben is volt „rendkívüli” árhullám, 2006-ban Budapestnél minden idők legmagasabb vízszintjével tetőzött a Duna. Az árvízkárok az összes árvizes esztendőben meghaladták az évente árvízvédelemre fordított kiadások szintjét, ami alapvetően megkérdőjelezi a takarékosságon alapuló kormányzati védekezési stratégia racionalitását.

Két éve – amikor árvízből és belvízből is több volt az átlagosnál – a mezőgazdaságban, az épületekben, az épített infrastruktúrában összesített kárérték nagyon súlyos összeget tett ki: mintegy 200 milliárd forintra rúgott, és a költségeket szinte teljes egészében az állami költségvetés állta. Úgy, hogy eközben a büdzsé ennek az összegnek az ötödét fordította a gátak megerősítésére, illetve új gátak és vésztározók építésére. A nagy tiszai árvíz után kitalált Új Vásárhelyi Terv (az elképzelés szerint árapasztó tározók létesültek volna a Tisza rendkívüli árhullámainak befogadására) néhány esztendő alatt kifulladt, az eredetileg hétévesre kalibrált programban a tervezett hat helyett csak két tározó épült meg teljesen – holott egyetlen nagyobb áradás kárainak számlájából az összeset meg lehetne valósítani.

Apadó források

Arra a kérdésünkre, hogy az ismert körülmények – az operatív szervezet, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Belügyminisztériumhoz (BM) került, miközben az ágazat költségvetési támogatása is csökkent – mennyiben nehezítik meg a hatósági munkát, a vízügy meglehetősen tömör választ adott: „a vízügyi szolgálat alapfeladata a vizek kártételei elleni védekezés, amelyre az ágazat felkészült”. A valóságban a felkészülést már tavaly is nehezítették a költségvetési elvonások: több vízügyi igazgatóságnál olyan helyzet alakult ki, hogy nemcsak a gátkarbantartó munkagépekbe, de a gátőrök szolgálati járműveibe sem jutott üzemanyag.

Az idén a megszorítás tovább folytatódott: nem teljesen egyértelmű, hogy a vízügyi költségeket pontosan hol számolják el. Az viszont bizonyos, hogy a vidékfejlesztési tárcánál a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek támogatása 5 milliárdról 3,5 milliárd forintra csökkent, miközben a BM fejezetébe átkerülő vízügyi igazgatóságok forrásai 11 helyett 8,2 milliárdra apadnak. Összességében tehát 4,3 milliárd hiányzik a már tavaly is meglehetősen lapossá vált kasszából, amit lapunk információi szerint csak tavasszal pótol majd a 15-20 ezer közmunkás, akiket egyes elképzelések szerint a vízügyi ágazatba irányítanak – programokról, feladatokról azonban egyelőre vajmi keveset lehet tudni. Jelenleg mintegy 165 milliárd forintnyi vízügyi beruházás (gátépítés és -megerősítés, árapasztók, vésztározók) áll előkészítés alatt, de az induláshoz 20-25 milliárd forintnyi önerőre lenne szükség, amire nincs forrás az idei költségvetésben.

Kapcsolódó cikkek: Befagyott a hazai folyók nagy része | Keménykezű vízügyet ígér Illés Zoltán | Elérte Pest megyét a dunai árhullám | Árad a Duna, támad a belvíz | Házakat is fenyeget a belvíz